„Képzéseinket tovább erősítjük, ipari kapcsolatainkat bővítjük”

A minőségi oktatás színvonalának fenntartásáról, új szak indításáról, a tudományos munka támogatásáról is kérdeztük a KJK új dékánját.

„A vezetői pályát nem most kezdtem, 2012 óta dolgoztam itt gazdasági dékánhelyettesként, így részese voltam a meghozott stratégiai döntéseknek. Elődöm, Varga István munkáját tisztelem és igyekszem továbbvinni. Ő volt az, akivel együtt sikerült lépésről lépésre pénzügyi stabilitást elérni, a bevételeket növelni, miközben belső ösztönzők segítségével a tanszékeket is érdekeltté tettük a hatékony gazdálkodásban” – ecsetelte a bme.hu-nak adott interjújában Mándoki Péter egyetemi docens, a BME Közlekedési és Járműmérnöki Kar (KJK) augusztustól kinevezett dékánja, hozzátéve, hogy az oktatási, a kutatási és az infrastruktúra területén is tervez átalakításokat, miközben szélesítené az ipari partnerek körét is.

Mándoki Péter 1994 óta dolgozik a Műegyetemen. Az elmúlt több mint 25 évben az oktatás széles spektrumát átlátta az intézményben: gyakorlatot vezetett, előadott nagy létszámú teljes évfolyamoknak – más karokon és cégeknél egyaránt –, segítette a doktori és egyéb posztgraduális képzést, miközben részt vett a felnőttoktatásban, és 15 évig az oktatás-szervezésben is.

Szakmai érdeklődése a közlekedés tervezésével és szervezésével összefüggő kérdések elemzésére, a városi és elővárosi közlekedés kapcsolódási területeire, a közlekedési folyamatjellemzők értékelésére, a forgalomfelmérésekre, valamint a közúti és háztartási forgalomfelvételekre irányul. Tudományos munkáját csaknem 30 hazai és külföldi publikációban tette közzé. Kutatási témáinak köszönhetően több mint 40 ipari megbízást kapott (a Fővárosi önkormányzattól, a BKV-tól, a Nógrád Volán Zrt.-től, Érd és Százhalombatta városok önkormányzatától stb.). Megjegyezte: eredményeinek jó részét az oktatásban közvetlenül tudta hasznosítani.

A KJK dékánja elmondta: „a kar jelenlegi képzési struktúrája alapvetően megfelelő, ennek ismertségét az elmúlt években megújított marketingtervünk kiválóan elősegítette. A hozzánk jelentkező és felvételt nyert középiskolások aránya örvendetesen nagy, azonban a végzettek számát célszerű lenne növelni felzárkóztató/kiegészítő kurzusokkal, amelyekkel az esetlegesen hiányzó tudás átadása biztosítható. Kiemelt célunk, hogy a hallgatók a BSc után MSc szinten is folytassák tanulmányaikat, mert sajnos a legtöbben az alapképzés után rögtön elhelyezkednek. „Akik maradnak, azoknak is szinte 100%-a már a tanulmányai alatt dolgozik, emiatt átszerveztük az órarendjüket, hogy jobban össze tudják hangolni az oktatást és a munkát. Számukra egy ösztöndíjrendszer bevezetését tervezzük, további könnyítést nyújtva a diplomához vezető úton” – ismertette Mándoki Péter. A dékán emellett hangsúlyozta: a mesterszintű diploma azért is fontos, mert széles látásmódot biztosít az adott szakterületen, egyúttal elengedhetetlen egy vezetői pozícióhoz és az azzal járó kiemelkedően magas bér eléréséhez.

Minden évben zsúfolásig megtelnek a KJK termei a Nyílt napra érkező középiskolásokkal (Forrás: Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Facebook-oldal)

„Büszkék vagyunk arra, hogy a tavaly szeptembertől angol nyelven meghirdetett autonóm járműirányítási mérnök mesterszakunk sikeres. A felvételt nyert fiatalok között nemcsak hazai diákok, hanem a képzés iránt nagy számban érdeklődő Stipendium Hungaricum ösztöndíjasok is vannak. A létszámot a következő években is szeretnénk tartani” – emelte ki Mándoki Péter, aki beszámolt egy további újdonságról is a KJK-n: jövőre indul körülbelül 30-50 fővel a 6 féléves jármű-üzemmérnöki Bprof (Bachelor of Profession) szak Zalaegerszegen, amelynek elvégzésével a hallgatók a fejlesztés, a gyártás és a tesztelés területén lévő feladatok önálló elvégzéséhez szükséges tudásanyagot sajátíthatják el, emellett megfelelő gyakorlati ismeretekre tehetnek szert a gépjárművek felépítéséről, üzemeléséről, elektronikájáról, kommunikációs rendszereiről, valamint a jelfeldolgozásról és a méréstechnikáról. „A piacnak komoly igénye van ezen diplomásokra, akik a végzés után a munka helyett még mindig választhatják az alap- és a mesterképzést is, ha nagyobb elméleti jártasságot szereznének szakterületükön” – nyomatékosította a műegyetemi docens, aki a kari tervek részeként megemlítette a zalaegerszegi ZalaZone-ban létesítendő oktatási épületet is: „a kihelyezett képzés előnye, hogy kihasználhatjuk az autonóm járműipari tesztpályával való egyetemi együttműködés által nyújtott lehetőségeket”.

(Fotó: Valuska Tamás)

A KJK másik fontos terve a vasúti mérnökképzés erősítése: „a kötöttpályás közlekedési rendszer fejlesztése mindinkább a fókuszba kerül Magyarországon, és egyre több megkeresést kaptunk az eddiginél több vasúti szakember képzésére. Jelenleg dolgozunk azon, hogy induljon el egy közös gondolkodás a MÁV-val, továbbá egy megfelelő képzési stratégia kialakítását is megkezdtük” – árulta el Mándoki Péter, megosztva azt is: új szakot nem vezetnének be.

A kari vezető azt ígérte, ő is nagymértékben támogatja a tudományos munkát. „Maximálisan kihasználjuk a hazai és uniós pályázatok nyújtotta lehetőségeket, amelyekből mára annyit megnyerünk, hogy kifejezetten ezekre a kutatásokra veszünk fel szakembereket, és igyekszünk a programok lejártával is megtartani őket”.

A KJK szakemberei mutatják be az intelligens jelzőfej alkalmazását a közúti forgalomirányításban (Fotó: Dózsa Eszter)

Mándoki Péter emellett fontos feladatnak nevezte a fiatal oktatók támogatását a PhD fokozat megszerzésében, ehhez életpályamodellt alakítanak ki. Mándoki Péter a jövőben a KJK ipari kapcsolatait is bővítené, a meglévőket (tervezőirodák, BKV, Volán, MÁV) pedig szorosabbra fűzné, hogy az oktatásba beépíthető hasznos és aktuális ismeretekhez hozzájussanak. „A jövőben ez irányú tevékenységünk két FIEK pályázattal is kiegészül” – adott hírt az újabb kutatási projektekről.

Az infrastrukturális fejlesztésekről szólva kifejtette: „az St épület klimatizálását megoldottuk, előtte a J épületben és a csarnokban végeztünk felújítást, miközben korszerűsítettük a tantermeket és a laborokat. Jelenleg az Anyagmozgatási és Logisztikai Rendszerek Tanszék labor-csarnokát építjük át, hogy a logisztikai mérnök képzésben részt vevő hallgatók egy, a mai kor elvárásainak megfelelő környezetben tudják elsajátítani a szakmát”.

A dékán messzemenően támogatja a „kiválóság – nemzetköziesítés – innováció” tengely mentén való munkát.

Szeretnénk fenntartani az oktatás-kutatás magas színvonalát a karon, és törekszünk arra, hogy minél többen végezzék el a mester- és posztgraduális képzéseinket. Ezért is fejlesztünk, ezért végzünk szervezeti és infrastrukturális átalakítást, és ezért nyerünk meg a karnak újabb ipari partnereket – foglalta össze dékáni terveinek esszenciáját Mándoki Péter.

– GI –
Fotó: Philip János