„A BME-Bosch projektjének sikere az egyetem és az ipar kölcsönös bizalmán is múlik”

Autonóm járművek virtuális és valós elemeket kombináló tesztkörnyezetének kialakításához kapcsolódva indult közös kutatás.

„A világon egyedülálló az a tesztelési módszer, amellyel piaci partnerünk önvezető járművekben lévő érzékelőit vizsgáljuk. Először a ZalaZONE-on pilot céllal egy olyan infrastruktúrát alakítunk ki, amelyben a virtuális és a valóságos elemek egyvelegének komponens-, rendszer- és járművi szintű automatikus tesztjeit hajtjuk végre” – összegezte a piacorientált fejlesztési projektet Tihanyi Viktor, a BME Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar (KJK) Gépjárműtechnológia Tanszékének adjunktusa. A több mint másfél milliárd forintból megvalósuló „Önvezető autózáshoz kapcsolódó (klasszikus és mesterséges intelligencia alapú) szenzorok/komponensek validációja és verifikációja a ZalaZONE tesztpálya bevonásával” - 2019-1.1.1 PIACI KFI elnevezésű projektet a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap (NKFI Alap) finanszírozza, a konzorcium vezetője a Robert Bosch Kft. Budapesti Fejlesztési Központja. A műegyetemi kutatók tavaly májusban debütáltak a zalai tesztpályán a valós és képzeletbeli elemekkel bővített automatizált tesztjeikkel, melyeket most a Bosch – már forgalomban lévő gépjárművekben is megtalálható - autóipari radarjaira és kameraeszközeire (specializálódva fejlesztenek tovább. (A ZalaZONE-on zajló, részben virtuális elemeket tartalmazó műegyetemi tesztelésekről a bme.hu egy korábbi írásában is beszámolt – szerk.)

A projekt keretében több fókuszterületen végeznek vizsgálatokat a KJK oktató-kutatói a Bosch szakembereivel, így közös kutatás eredményeképp valósulhat meg az említett komplex closed loop virtuális és valós tesztkörnyezet. Összesen öt fókuszterületre koncentrálnak: az ISTQB-re épülő Keyword alapú rendszerek és a kamera alapú hardware-in-the-loop (HIL) (a valós rendszer kiváltása egy olyan eszközzel, amely az eredeti berendezéssel megegyező vagy ahhoz nagyon hasonló funkciókat képes végrehajtani) szimulációs módszer továbbfejlesztésén dolgoznak a jelenleg alkalmazott open loop rendszert closed loop megoldásra kiterjesztve,  továbbá szenzorokhoz kapcsolódó kameralapú kalibrációs vizsgálatokat végeznek a különböző beépítési és környezeti hatásokat figyelembe véve, emellett radarok szenzorpozícionálásának funkcionalitásra vonatkozó következményeit vizsgálják, valamint laboratóriumi tesztautomatizációs környezet és a continuouos integration, continuous testing keretrendszer, azaz a folyamatos fejlesztés  megvalósítására is törekednek. „Célunk, hogy mind az öt részterületen kiépítsük a valós és virtuális elemeket tartalmazó tesztkörnyezetet, illetve továbbfejlesszük a harmadik generációs front kamerák és az ötödik generációs radarok verifikációs és validációs koncepcióját, a tartóssági, a stabilitási és robosztusság-méréseket. Ezzel hozzájárulhatunk a vezetéstámogató rendszerek, majd hosszú távon az önvezető autók megbízhatóságának és biztonságának növeléséhez, valamint az érzékelőkre háruló felelősség megerősítéséhez is” – részletezte Tihanyi Viktor.

Vezetéstámogató rendszerekben használt radarszenzor (Forrás: BOSCH)

A műegyetemi kutatók részben virtuális környezetben, reprodukálható és automatizálható módon, gyakorlatilag tét nélkül tesztelhetik az önvezető autók működését a valóságban előforduló közlekedési szituációk szimulálásával. E tesztpályás vizsgálatoknak vetik alá az ipari partner termékeit is, és a tapasztalatok alapján javaslatot tesznek azok további beállításaira. A termékfejlesztésen túl a konzorcium célkitűzése az egyedülálló módszertanok és a tesztkörnyezetek koncepciójának kidolgozása, megvalósítása. Ez a tevékenység nagymértékben javítja a tesztelési folyamatok költség és erőforrás hatékonyságát, továbbá jövőbeli kutatások és vizsgálatok alapjául is szolgálhat. Tihanyi Viktor elmondta, hogy a közelmúltban indított, teljes mértékben piacorientált hároméves fejlesztésben a BME részéről egyelőre a KJK Gépjárműtechnológia Tanszék, valamint a Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék senior szakemberei vesznek részt (5-10 fővel), hosszú távon viszont számít a téma és a tudományos munka iránt érdeklődő alap- és mesterképzéses hallgatókra is.

Vezetéstámogató rendszerekben használt videószenzor (Forrás: BOSCH)

„A projekt nemcsak az önvezető autók továbbfejlesztésében hozhat áttörést, hanem az egyetem és az ipar közötti szokatlanul szoros szimbiózisra is lehetőséget ad. A Bosch részéről nagymértékű nyitottságot, együttműködésre törekvést és eredményorientáltságot tapasztalunk. A program sikeréhez elengedhetetlen a vállalati és az akadémiai oldal összefogása.. Célunk, hogy kiaknázzuk az akadémiai környezetben nem elérhető, a nagy cégeknél azonban már alkalmazott modern eszközök és rendszerek lehetőségeit, és az így szerzett ismereteket beépítsük az oktatásba. Közben pedigarra is törekszünk, hogy szakmai partnerünk rövid időn belül versenyképes termékkel jelenhessen meg a piacon.” A KJK adjunktusa hozzátette, hogy a műegyetemi részvétellel megvalósuló kutatás presztízsértékű az intézmény számára és nemzetgazdasági szempontból is egyaránt lényeges: megerősíti Magyarországnak az európai autóiparban betöltött jelentős szerepét.

 

TZS-GI

Fotó: Philip János