Ismét sokszínű programkínálattal, de idén online lesz elérhető a Kutatók Éjszakája

A járványügyi vészhelyzet sem lehet korlátja annak, hogy a tudomány iránt érdeklődők nívós rendezvényeken vehessenek részt. A BME immáron 16. alkalommal csatlakozik az eseménysorozathoz.

Idén is izgalmas és látványos előadások, szakmai bemutatók, kísérletek várják a tudomány újdonságai, valamint a kutatói életpálya iránt érdeklődőket a Műegyetemen a Kutatók Éjszakáján 2020. november 27-28-án.

Az országos eseménysorozat továbbra is ingyenes, de a hagyományosan laborokban vagy szabad téren tartott programok az új koronavírus- járvány miatt ezúttal a digitális térbe költöztek. Egyesek közülük regisztrációhoz kötöttek, ezért érdemes a BME rendezvényeiről mielőbb tájékozódni az intézmény aloldalán.

A kémiával, fizikai tudományokkal, atomenergiával, vagy járművekkel összefüggő, a korábbi években sikert aratott előadások, ismeretterjesztő kísérletek mellett a digitális térben rejlő lehetőségeket kihasználva újdonságokkal is jelentkeznek az szervezők. Az alábbiakban a teljesség igénye nélkül szemezgetünk a műegyetemi kínálatból.

Pár év múlva tényleg nem kell már vezetnünk? Tényleg veszélyes a mesterséges intelligencia? Mítoszrombolás és érdekes tények az önvezető járművek világából: a Közlekedési és Járműmérnöki Kar (KJK) Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék szakemberei „Ön vezet vagy „önvezet”?” című előadásukban elmondják, mit érdemes tudni a járművek automatizálásnak jelenlegi állásával és trendjeivel összefüggésben, egyúttal részletesen szólnak a mesterséges intelligencia autóipari felhasználásáról. A tanszék másik előadásának Biztos, ami biztos? – önvezető autók és mesterséges intelligencia”  a címe, témája pedig az autonóm járművekben lévő, mesterséges intelligenciára épülő irányítási algoritmusok megbízhatósági kérdéseinek vizsgálata, de a kamerák felszíni és légiközlekedésben való alkalmazhatóságának lehetőségeit szintén megismerhetik az online résztvevők. A virtuális önvezető és valós kisautók versenye is izgalmakat jelenthet, amelyet a REFORMula Challenge programon élhetik át a nézők.

A Gépészmérnöki Kar ˙(GPK) Mechatronika, Optika és Gépészeti Informatika (MOGI) Tanszékének optikai laborjai évek óta részt vesznek a Kutatók Éjszakája programjaiban. A „Milyen színben látjuk a világot?” című előadás mellett a színtévesztésről, valamint a rendellenesség mérése és a korrekció módjairól hallhatnak előadásokat az érdeklődők. Egy másik bemutatójuk az élővilágban megfigyelhető optimalizációs folyamatokba és ezek ipari alkalmazásának rejtelmeibe vezet be.

A GPK Polimertechnika Tanszék szakemberei is készülnek: programjuk betekintést ad a polimer habok alapanyagainak, gyártástechnológiáinak és vizsgálati módszereinek világába kutatói „szemüveg(ek)en” keresztül.

A Természettudományi Kar (TTK) Kognitív Tudományi Tanszék is hagyományos résztvevője az országos programsorozatnak: célul tűzték ki, hogy az elme működésének rejtélyeibe beavassák az érdeklődőket. Ebben az évben is számos érdekes területet érintenek online előadásaikon, így például az emlékezet mindennapi mechanizmusait,  a hétköznapi életünk működésének alapjait jelentő prospektív memóriát, az arcvakság jelenségét és annak gyógyítását.

„Nem vagyok különösebben tehetséges, csak szenvedélyesen kíváncsi” – Albert Einstein e gondolata a Kutatók Éjszakájának egy korábbi évben a mottója volt. A kíváncsiság idegtudományi hátteréről hallhatunk a Kognitív Tudományi Tanszék szervezte előadáson, emellett a nyelvelsajátítás  és az elmeműködés  részleteiben jelentős eltéréseiről is hallhatunk érdekességeket.

A TTK Nukleáris Technikai Intézet (NTI) a fúziós plazmafizikai mérnöki kihívásait vázolja föl, valamint – egy főként gyermekeknek szóló virtuális foglakozáson – papírtokamak elkészítésére  invitál: a megalkotott erőművel versenyen is indulhatnak a jelentkezők.

Az Építészmérnöki Kar (ÉPK) Szilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszékének programja a héliumos lufikhoz hasonló magaslégköri ballonok működését tárja a közönség elé, majd a Középülettervezési Tanszék előadása következik, amelyben az épített tér egyéni és kollektív emlékezetünkre gyakorolt hatásáról tudhatunk meg többet.

Hogyan készülnek az elektronikus kütyük áramkörei? A Villamosmérnöki és Informatikai Kar (VIK) Elektronikai Technológia Tanszék online programjában kaphatunk rá választ, ahogyan  a Villamos Energetika Tanszék előadásából is kiderül: a hackerek vajon megtámadhatják-e a modern villamosenergia-rendszereket? Milyen kiberbiztonsági eszközök vannak a védekezésre?

A közlekedés gyors és biztonságos működése érdekében a tervezőmérnökök biztonsági alrendszereket terveznek: a Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék előadásában a vasútfelügyeleti felhő alapú rendszer érdekességeit tárják föl.

Idén bár nem lehet testközelből megismerkedni az Ipar 4.0 technológiáival, a virtuális, interaktív laborbemutatók mégis számos érdekességgel szolgálnak.

Mennyire élünk jól más országokhoz képest? E kérdést sokan felteszik: a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar (GTK) Menedzsment és Vállalkozásgazdaságtan Tanszék árfolyamokról, a vásárlóerőről és az életszínvonalról szóló előadása mutatja be a probléma összetettségét.

A digitális zeneiparban ugyanúgy megjelennek a földrajzi és más egyenlőtlenségek a zenekarok közötti kapcsolatokban mint az offline világban? A kérdésre a GTK Szociológia és Kommunikáció Tanszékének előadása keresi a választ.

Vajon a férfiak másképp használják a Tinder randiapplikációt, mint a nők? Egy újabb kérdés, amelyet immáron a Menedzsment és Vállalkozásgazdaságtan Tanszék kutatói járnak körbe.

A játékelméletet már nagyon sok területen alkalmazzák a mindennapi életben is: a részletekről a Pénzügyek Tanszék professzora beszél majd, angolul pedig szintén erről a témáról – egy másik kutató előadásában –, emellett szavazáselméletről és a társadalmi döntések elméletéről is hallhatnak érdeklődők.

 

HA-GI

Kiemelt kép forrása: Kutatók éjszakája

Bélyegkép forrása: Kutatók éjszakája