Az Egyesült Nemzetek Szervezetének működési gyakorlatát ismerhették meg a diákok

2018. április 18.

Hat ország egyetemének több mint száz tanulója vett részt az első műegyetemi ENSZ-modell konferencián.

„A BME ENSZ-modell a nyitottságra és a friss ötletekre épül: ez szükséges ahhoz, hogy megoldást találjunk a globális kihívásokra, a pénzügyi válságra, a menekültkérdésre, és a környezeti problémákra” – szólította meg a közönséget Anirudh Bodkhe, a BME Gépészmérnöki Kar (GPK) hallgatója, a közelmúltban megalakult BME ENSZ-modell konferencia (BMEMUN, angolul BME Model United Nations 2018) titkára a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar (GTK) által támogatott nemzetközi fórum megnyitó ünnepségén. Most csukják be a szemüket néhány pillanatra, és amikor kinyitják, a felelős döntéshozók szemével lássák az elkövetkező napok kihívásait” – kérte a meghívottakat az esemény egyik szervezője.

Az ENSZ-modell konferencia több évtizedes múltra visszatekintő rendezvény, számos országban és oktatóhelyen működnek fiókszervezetei. Célja, hogy a résztvevők – középiskolás vagy egyetemi diákok – egy társadalmi-politikai problémáról, egy adott ország vagy társaság véleményét megismerve, a nemzetközi szervezet formai és elvi szabályait figyelembe véve vitatkozzanak, és végül megállapodjanak.

A BME – nagy érdeklődés mellett – első ízben adott otthont az angol nyelvű rendezvénynek, amelyre több mint százan regisztráltak: nagy részük hazánkban tanuló külföldi hallgató, de további öt országból is érkeztek fiatalok.

A jelentkezők a BME ENSZ-modell honlapjáról töltötték le a háttéranyagokat, amelyek segítségével felkészülhettek az általuk képviselt nemzet álláspontjának megjelenítésére. A gyakorlatban ez – mint a való életben – bizottsági munkát, üléseket, szakmai egyeztető fórumok megtartását jelenti.

A résztvevők öt testület munkáját szimulálták, az ENSZ Közgyűlése például menedékkérők és kényszermigránsok politikai és gazdasági hatását tárgyalta, míg a Gazdasági és Szociális Tanács a fenntartható fejlődés elősegítéséről egyeztetett.

„A konferencia keretében rendkívül hasznos tapasztalatokat szerezhetnek arról, hogy bizottsági tagként hogyan dolgozzanak, vagy miképpen bonyolítsanak le önállóan egy eseményt” – foglalta össze a program jelentőségét Zilahy Gyula, a GTK tudományos és nemzetközi kapcsolatokért felelős dékánhelyettese, a Környezetgazdaságtan Tanszék habilitált egyetemi docense, aki főszervezőként segítette a diákokat a megvalósításban, a program helyének biztosításában. Elmondta, a környezetgazdaságtan szakterületének ismerőjeként tisztában van azzal, hogy mennyire fontos az interdiszciplinaritás, a többféle szakmai háttérrel rendelkezők együttgondolkodása, közös munkája, végül méltatta a rendezésben résztvevő ifjak imponáló aktivitását.

A bizottsági munkát megelőző plenáris előadást Horváth Valéria, az Al Gore egykori amerikai alelnök által alapított Climate Reality Project munkatársa tartotta. A szervezet célja a közvélemény tájékoztatása a globális klímaváltozás okozta gazdasági-társadalmi problémákról. A szakember felvázolta a jelenség főbb következményeit, és kérte a résztvevőket, vegyék figyelembe munkájuk során ezeket. A változások az élet legtöbb területét érinthetik: árvizek, vagy éppen a szárazság befolyásolhatja az életkörülményeket, a mezőgazdasági termelés eredményességét; erdőtüzek vagy viharok dönthetnek romba településeket; az óceánok vízszintjének növekedése pedig emberek millióinak lakóhelyét veszélyeztetheti. Mindezek a politikai döntésekre is nagy hatással vannak.

„Az ENSZ-modell révén a fiatalok közelebbről ismerhetnek meg más országokat és élhetik át az ott lakók megoldandó nehézségeit” – hangsúlyozta a bme.hu-nak Balogh Valéria nemzetközi referens, aki ezúttal is támogatta a külföldi diákok szervezőmunkáját. Beszélt arról, hogy két évtizeddel ezelőtt találkozott ezzel a nemzetközi programmal először, amikor a saját gyermekei vettek részt benne. „Nagyon örültem, hogy itt a Műegyetemen az én hallgatóim szintén a rendezvény lelkes kezdeményezői között voltak, ezért igyekeztem hasznos ötleteket adni nekik” – árulta el, hozzátéve, a diákok mozgósítása nem mindig egyszerű feladat. Az idő rövidsége miatt sok külföldön élő megszólítása problémásnak bizonyult, így a hosszan tartó vízumigénylés is akadályokat gördített a meghívások elé. „Ez majd a következő fórum kihívása lesz” – adott hangot a folytatás reményének a tanulók segítője.

„Csak aktív munkával lehet az érvelést elsajátítani. A találkozóra érkezők tájékozódhattak a véleményformálás szükségességéről és menetéről, valamint gyakorolhatták mások álláspontjának elfogadását vagy éppen kulturált visszautasítását. Itt ráadásul tét nélkül tanulhatták meg a prezentáció technikáját, miközben előadókészségük is fejlődött” – emelte ki Balogh Valéria, hozzáfűzve, hogy főként azok a hallgatók vállaltak feladatot a BME ENSZ-modell konferencia szervezésében, akik egyébként az egyetem más programjain is, pl. kirándulásain, vagy a legutóbbi „International festival 2018”-on felléptek, esetleg a közönség soraiban ültek. (Utóbbi eseményről a bme.hu is beszámolt – szerk.) „A fesztiválon saját hazájuk kultúráját, tradícióit mutatták be oldott hangulatban, itt pedig a fegyelmezett munkavégzéshez szükséges képességeiket bizonyították.”