„A magányos farkasok ideje lejárt! A siker kulcsa a közös tudás együttes bevetése”

Hagyományteremtő szándékkal a karon működő 47 kutatócsoportot hívta egy közös szakmai találkozóra a BME VIK vezetése.

„A tudományterületek közötti lehetséges szinergiák erősítésére, katalizálására, az egyes kutatási témák kapcsolódására adott lehetőséget ez a szakmai nap, amelyen a kar kutatóműhelyei az ott végzett tudományos munka széles repertoárját mutatták be egymásnak és a szélesebb körben érdeklődő közönségnek” – értékelte a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karon (BME VIK) első alkalommal életre hívott „Együtt-6Ó – VIK kutatócsoportok találkozója” rendezvény tapasztalatait Horváth Gábor, a BME VIK tudományos és nemzetközi ügyekért felelős dékánhelyettese, a Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszék tanszékvezető-helyettes egyetemi tanára.

„Sokszínű tudományos palettánk ellenére a kutatóműhelyeink, szakembereink egy szervezeti egységen belül, ám egymástól ’távol’, önállóan végeznek magas szintű, elmélyült tudományos munkát. A kari vezetés oldaláról fogalmazódott meg a cél, hogy a kutatóműhelyekben végzett feladatok és vizsgált témák szélesebb körű bemutatásával lehetőséget biztosítsunk arra, hogy az egyes kutatócsoportok, különösen az egymást átfedő, kiegészítő területek jobban megismerjék egymás projektjeit, előrevetítve a szorosabb együttműködést, ez által pedig a tudományos eredményesség növelését” – ecsetelte az egész napos, a szakmára és a tudományra fókuszáló esemény átfogó céljait a kar dékánhelyettese.

A BME VIK-en összesen 47 kutatócsoport működik az alábbi főbb kutatási területeken: elektronika; mikroelektronika és nanotechnológia; beágyazott rendszerek; hálózatok; jelfeldolgozás; orvosi informatika; űrtechnológia és vezeték nélküli rendszerek; szoftverrendszerek fejlesztése és biztonsága; valamint a mesterséges intelligencia és adattudomány témáiban.

A BME VIK kutatócsoportjainak találkozóján egyszerre 3 teremben, az előbb említett résztémák 9 tematikus szekciójában összesen 62 szakmai előadást hallgathattak meg az érdeklődők az aktuálisan zajló kutatásokról, a legújabb eredményekről és jövőbeli irányvonalakról, tervekről.

„Hagyományteremtő szándékkal hívtuk életre a szakmai napot, amelyet terveink szerint minden évben megrendezünk. Az első alkalom a kari tudományos paletta megdöbbentő szerteágazóságára hívta fel a figyelmet, másrészt olyan területek is fókuszba kerültek, amelyek eddig kevésbé éltek a nyilvános szereplés lehetőségével. A személyes jelenlét mellett megtartott esemény lehetőséget adott a házon belüli kapcsolatépítésre is, ám tisztában vagyunk vele, hogy sok lehetőség van még a kari szinergiák feltárásában” – osztotta meg várakozásairól Horváth Gábor. Jelenleg értékelik a résztvevő kutatócsoportok rendezvényről adott visszajelzéseit, majd ezeket megfontolva vágnak neki az újabb szakmai nap előkészítésének, amely a dékánhelyettes reményei szerint új együttműködések életre hívását vetíti elő a jövőben.

Horváth Gábor a karon végzett tudományos munka potenciálját részletezve örömmel számolt be arról is, hogy a rendezvény előtt röviddel a BME VIK elnyerte az „MTA Kiváló Kutatóhely” minősítést.

(2021-ben 6 műegyetemi kutatóműhely nyerte el az Akadémia rangos elismerését, amelyről a bme.hu is beszámolt - szerk.)

„A kar és az itt végzett tudományos kutatómunka egységét szimbolizálja, hogy egy egész – és tudomásunk szerint a legnagyobb pályázó – kutatóegységként egyetlen, alaposan és gondos munkával előkészített pályázatot nyújtottunk be az Akadémia felhívására. Azzal, hogy elnyertük a minősítést, megmutattuk, hogy minden kolléga összesített mutatójával is teljesíteni tudjuk a kiválóság kritériumait, ráadásul olyan intézményként, melynek elsődleges tevékenysége valójában az oktatás” – fejtette ki a BME VIK dékánhelyettese, hozzátéve, hogy a kar élt az első alkalommal adódó lehetőséggel, hogy ne csak kutatóintézetként, hanem felsőoktatási intézményként szálljon versenybe az öt évre szóló MTA Kiváló Kutatóhely címért.

„A kari vezetés már felismerte, hogy a magányos farkasok és a ’belterjes’ kutatóközösségek ideje lejárt. A komoly sikerek, az újszerű tudományos felfedezések eléréséhez az egyes szakterületek együttműködésén, a közös témák felkarolásán és az igazi csapatmunkán át visz az út. A cél érdekében törekedni kell - ami a kutatócsoportok esetében elsősorban egyet jelent az úttörő kutatási eredményekkel - a kutatóközösség szorosabbra kovácsolására. Az egyes csoportok így nemcsak a tudományos munkában, hanem az oktatási feladatok terén is hatékonyabban, eredményesebben tudnak együttműködni. Ezzel pedig a jövő mérnökgenerációjának is példát mutathatunk” – zárta gondolatait a kezdeményezés kapcsán Horváth Gábor dékánhelyettes.

TZS-HA

Fotók forrása: BME VIK