Műegyetemi doktorandusz nyerte a FameLab tudománykommunikációs verseny hazai döntőjét

A nagy hagyományokkal rendelkező megmérettetésen nemcsak az első helyet, hanem a közönségdíjat is BME-s fiatal tehetség hozta el.

„A tudománykommunikációs versenyre azért jelentkeztem, hogy minél több emberrel megismertessem kutatási területem legnagyobb vívmányait és kihívásait” – hangsúlyozta a bme.hu-nak a FameLab 2019 magyarországi döntőjének nyertese, Asztalos Lilla, a BME Gépészmérnöki Kar (GPK) Anyagtudomány és Technológia Tanszék másodéves doktorandusza, kifejtve: „sokan az orvostechnika szó hallatán nem igazán tudják, hogy pontosan mire is gondoljanak, holott a mindennapjaink részét képező rengeteg eszköz sorolható ide a vércukormérőtől kezdve a pacemakeren át a csípőprotézisig. Tanszékünkön már több mint 20 évre tekintenek vissza az orvostechnikai kutatások, az itteni kutatócsoportba csatlakoztam be én is 2014-ben, szenvedélyem az orvosi eszközök fejlesztése iránt azóta is töretlen: most PhD hallgatóként veszek részt a munkában”. Az emberi szervezetbe ültetett fémes eszközök károsodását vizsgáló, és egy németországi felsőoktatási intézménnyel együttműködő fém 3D nyomtatással (addiktív gyártással) készített új típusú érsebészeti eszközök fejlesztésével foglalkozó kutatónő szerint az általuk elért eredmények nemcsak a tudományos világban bírnak nagy jelentőséggel, hanem a társadalom minden szintjén. „A kutatókra helyezett publikációs nyomás mellett viszont nem mindig marad kapacitás arra, hogy az eredményeket közérthetően kommunikáljuk, és azokat különböző, nem feltétlenül tudományközpontú felületeken mutassuk be. Az olyan kezdeményezések, mint a FameLab ebben segítenek, hisz amellett, hogy egy figyelemreméltó helyszínen, a Magyar Tudományos Akadémia épületében adhattam elő a kutatási területemet, részt vehettem egy kommunikációs mesterkurzuson is, ahol egy nemzetközileg elismert szakembertől leshettük el a műfaj csínját-bínját” – ecsetelte a díjazott.

Asztlos Lilla számára előadásánál fontos szempont volt a témaválasztás és maga a tartalom, hiszen fel kellett keltenie a közönségnek érdeklődését, ugyanakkor szerinte kiemelkedő jelentőséggel bír az előadó karizmája, kisugárzása és magabiztossága. „A prezentációm alatt arra törekedtem, hogy minél pontosabban, minél követhetőbben adjam át az üzenetet a hallgatóságnak, valamint a határozottságomat és a kutatási témám iránti szenvedélyt is szerettem volna minél jobban érzékeltetni” – fogalmazott a kutatónő, aki elárulta: a verseny következő állomása a cheltenhami nemzetközi döntő, ahol 30 ország legjobbjaival mérkőzhet meg. „Büszke vagyok arra, hogy képviselhetem Magyarországot és a BME-t egy ilyen rangos megmérettetésen. Remélem, az előadásaim üzenete minél több emberhez eljut, és külföldön is megismerik az itt végzett munkánkat” – bizakodott a doktorandusz.

A FameLab a világ egyik vezető tudomány-kommunikációs versenye. Célja, hogy megtalálja a tudomány új arcait, azokat az embereket, akik a XXI. század közönsége számára inspirálóan és izgalmasan tudnak beszélni fontos témákról. A résztvevőknek 3 percük van, hogy a meggyőzzék a zsűrit és a közönséget egy előadással, ahol a tartalom, az érthetőség és a személyes karizma is számít.

A magyarországi megmérettetést a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és a British Council szervezte. A regionális válogatókat és az elődöntőt követően a magyar döntő győztese képviseli az országot a FameLab nemzetközi fináléban.

Az első FameLab-et az angliai Cheltenham Tudományos Fesztivál szervezte. 2007-től a British Council közreműködésével a verseny nemzetközi lett, és az elmúlt tizenegy évben több mint 10.000 fiatal kutató vett részt rajta a világ minden tájáról. 2019-ben csaknem 30 országban rendeztek helyi versenyeket Európában, az Egyesült Államokban, Afrikában, a Közel-Keleten és Ázsiában. (Az idei döntőről készült videó már elérhető – szerk.)

A tudományos tartalomnak szakmailag pontosnak kell lennie, ebben szerencsére a Műegyetemen elsajátított tudásanyag és szakmai igényesség elegendő muníciót biztosított, és a konzulensem, Vicsi Klára is sokat segített az évek során, de közvetlenül a verseny előtt is” – hangsúlyozta a bme.hu-nak az idei FameLab döntő közönségdíjasa, Tulics Miklós Gábriel, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar (VIK) Távközlési és Médiainformatikai Tanszék doktorjelöltje is, akinek retorikai stratégiája a közérthetőséget szolgálta, ezért előadásából mellőzte a szakzsargont és a részletekben való elmélyedést. „Egy háromperces prezentációnál annak tudatos felépítésére törekszünk. Az elején jó, ha van valami, amire a hallgatóság asszociálhat, amivel azonosulni tud, amire fel lehet hívni a figyelmet. Ennek az egyik legjobb módja, ha történetbe foglalva, vagy egyszerű hasonlattal tálaljuk a témát” – fogalmazott a tanszéki mérnök, aki szerint "a tudománykommunikáció egy nehezen megfogható terület, mert nem egyértelmű, hogyan kell egy tudományos eredményt a laikusok számára érthetően és szórakoztatóan bemutatni. Ugyanakkor nagyon fontos ezt a feladatot elvégezni, hiszen ez a módja annak, hogy több ember gondolja azt: a siker kulcsa a tudományban rejtőzik, valamint hogy a tudomány mindenkié”.

A 2. helyezett Reéb Zsófia (ELTE) lett, a National Geographic különdíját pedig Zubovics Evelin (MTA Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet) vehette át.

A FamLab-re 18 éven felüli, természettudományi, műszaki, orvosi vagy matematikai témával foglalkozó diákok, kutatók vagy tanárok regisztrálhattak. A jelentkezés előfeltétele volt az aktív jogviszony megléte egy magyarországi egyetemmel vagy kutatóintézettel. Az előadásokhoz a résztvevők nem használhattak ppt vagy egyéb elektronikus szemléltetőeszközt, csupán azt, amit a kezükben a színpadra tudtak vinni.

A szakmai zsűri értékelésben a tartalom, a közérthetőség és a személyes karizma egyaránt számít. A témának mindenképpen a fent megjelölt tudományterületek egyikéhez kell tartoznia. Nem feltétlenül szükséges a saját kutatási témáról előadni, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy a saját témájáról mindenki meggyőzőbben tud beszélni.

A FameLab nemzetközi döntője júniusban lesz a Cheltenham Tudományos Fesztiválon.

– GI –
Fotó: Szigeti Tamás/MTA