17 célkitűzés egy jobb világért – 11. Fenntartható városok és közösségek

A „Fenntartható Kedd(v)” elnevezésű cikksorozatban 17 héten keresztül sorba vesszük az ENSZ által kijelölt 17 fenntartható fejlődési célt, amely jobbá teheti a világot.

Ez alkalommal a 11. Fenntartható városok és közösségek céllal foglalkozunk részletesebben, melynek lényege:

A városokat és a településeket befogadóvá, biztonságossá, ellenállóvá és fenntarthatóvá tenni.

Autó helyett használd a tömegközlekedést, bringázz vagy sétálj!

A BME vezetése minden eszközzel támogatni szeretné a fenntartható és biztonságos közlekedési módok elterjedését, legyen az a munkába járás, vagy konferenciára utazás. A Műegyetemi kampusz területén 23 helyszínen 655 kerékpár elhelyezésére van lehetőség nyitott és zárt tárolókban egyaránt, és a helyszínekről Google térkép segítségével tájékozódhatnak az érintettek.

A BME a fenntarthatóságért program egyik kiemelt célja is a zöld közlekedési módok, különösképpen a kerékpározás népszerűsítése. Ennek keretében számos hatékony, érdekes és látványos intézkedés valósult meg az utóbbi években. A tájékoztatás és szemléletformálás látványos eszközeként szolgál a a 2023. tavaszán életre hívott BME Bringás Reggelit, 2024. május 14-én második alkalommal szervezett meg a BME a Fenntarthatóságért Munkacsoport. A kezdeményezés ötlete a Közlekedési csoport egyik vezetőjétől származott, és a Pro Progressio Alapítvány és a Műegyetemi Iskolaszövetkezet támogatásával valósult meg. Mindkét eseményen enni és innivalóval várták a szervezők azokat az egyetemi polgárokat, akik a munkahelyükre való közlekedés során a kerékpározást részesítik előnyben. A rendezvényhez kapcsolódóan 2023-ban a BME kampusz 4 pontján vált elérhetővé gyorssegélyt nyújtó kerékpáros szerszámkészlet (a CH és a Q épületek portáin, illetve a középső kampuszon a Stoczek József utcai és a Bertalan Lajos utcai sorompós portán).

Szintén kerékpározást népszerűsítő program volt 2023 májusában az egy hónapig tartó kilométergyűjtő verseny, ahol az otthonról a munkahelyre, illetve a munkahelyről hazafelé kerékpárral megtett utazásokat kellett rögzíteni egy egyszerű online platformon. A megmérettetésre egyénileg és csapatosan is lehetett nevezni. Végül a kerékpáros kilométergyűjtő akció során a résztvevők közel 15.0000 km-t tekertek az egyetemre jövet-menet.

A Műegyetemen a fenntarthatóság különösen fontos szerepet játszik a közlekedés területén is, ami egyértelműen megjelenik az oktatott tárgyakban. A legfontosabb tárgyak: az Intelligens Közlekedési Rendszerek, ahol a multimodális közlekedési lehetőségeket, illetve fejlett útvonaltervezési módszereket oktatunk aktív és fenntartható közlekedési módok integrálásával; az Intelligens városok - Smart City, ahol okos közlekedési megoldásokat mutatunk be technológiai, városfejlesztési és fenntarthatósági szempontokat figyelembe véve; a Közlekedési környezeti hatásai, ahol külön tárgyaljuk a közlekedés okozta környezeti hatások elemzésére, mérséklésére, és szabályozására vonatkozó lehetőségeket a fenntartható közlekedési módok bevonásával; illetve a Közlekedési technológia, ahol technológiai, szervezési és tervezési sajátosságokat mutatunk be különös tekintettel a fenntartható lehetőségekre.

Számos EU-s projektben is megjelenik a fenntartható közlekedés témaköre. A MoveCit projekt célja az volt, hogy munkahelyi mobilitási tervek elkészítésével elősegítse a fenntartható közlekedési módok használatát a munkahelyre ingázók körében, amivel csökkenthető a CO2-kibocsátás és a negatív környezeti hatások. A MaaS4EU projekt keretében egy olyan multimodális és teljeskörű mobilitás koncepció kialakítása történt meg, ami elősegíti a meglévő közlekedési lehetőségek hatékony összekapcsolását, személyre szabott utazások megtervezését és az igényvezérelt közlekedési módok kapacitásainak kihasználását, amely hosszú távon okozhatja az autóhasználat és autóbirtoklás csökkentését. A RegiaMobil projektben okos közlekedési megoldások értékelési módszertanának kidolgozása magában foglalja a fejlett technológiai megoldásokat, a közlekedési szolgáltatók együttműködési hajlandóságát, az adminisztratív és jogi hátteret. Ezek elemzésével és a hiányosságok feltárásával biztosítható a fenntartható közlekedést támogató fejlesztések megvalósulása.

A TwinEU által a teljes európai villamosenergia-rendszer digitális másának alapja jön létre. 75 partner, 15 ország, 3 év és 50 cent híján 20 millió euró uniós forrás – ekkora erőfeszítéssel készül az európai villamosenergia-rendszer digitális mása (digital twin) a TwinEU projekt keretében. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) kiemelt szerepet játszik a konzorciumban: a magyarországi érintettségű demók mellett a kommunikáció koordinációjáért is felel. Nem sok nagyobb vállalkozás indult még az EU innovációs keretrendszerében, a HorizonEurope-ban, mint a TwinEU projekt. Ennek célja ugyanis az, hogy kidolgozza az európai villamosenergia-rendszer digitális másának koncepcióját. A digitális ikrek által a teljes európai villamosenergia-rendszer átláthatóbbá, könnyebben irányíthatóvá és tervezhetővé válik, ami az energiapiacok működését is hatékonyabbá teszi – mindez pedig elengedhetetlen az EU által 2050-re kitűzött klímasemlegességi célok eléréséhez. A BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának Villamos Energetika Tanszéke meglehetősen komoly szereplője a projekt konzorciumnak. Ezt jól mutatja, hogy a közel 20 millió eurós EU-s támogatásból 777 500 euró tartozik hozzájuk, ami a 4. legnagyobb a konzorciumi partnerek közül.

A biztonságos városok és megfizethető lakhatás megteremtését gazdaságos tartószerkezeti, épületszerkezeti és épületenergetikai műszaki megoldásokkal támogatják az Építőmérnöki Kar kutatásai. A természeti katasztrófák gazdasági és egészségügyi hatásainak csökkentését modellek és döntéstámogató eszközök kifejlesztésével segítik, a nemzeti katasztrófavédelmi szervekkel együttműködve. Módszereket dolgoznak ki a földrengéskockázat, a városi épületek hőhullámokkal szembeni sérülékenysége, valamint a városi területeken az árvíz és villámárvíz valószínűségének becslésére. A kulturális örökség védelméhez járulnak hozzá azok a kutatások, melyek a légszennyezés a történeti anyagokra gyakorolt hatását elemzik. A városi forgalom megfigyelésére és a városi környezet változásának feltérképezésére szolgálnak a karon alkalmazott és fejlesztett lézerszkennelési, műholdas és drónos technikák. Az önvezető járművek fejlesztését támogatják a 3D-s városmodellek, valamint a pontos helymeghatározást lehetővé tevő GNSS technika. Továbbá az Építőmérnöki Kar részvételével 2023 őszén elindult a DigiTwin4CIUE nemzetközi mesterképzés, mely a komplex városi infrastruktúrák digitális ikreinek kifejlesztéséhez, a smart városokhoz nyújt eszköztárat. 2024. áprilisában másodszor került megrendezésre a DigiTwin konferencia a BME-n.

A BME Természettudományi Karának munkatársai pedig a Robert Bosch Kft-vel közösen elektromos kerékpárok elektromos kompatibilitását és rádiófrekvenciás zavaróterekkel szembeni immunitásának vizsgálatát végzik közösen témavezetett szakdolgozatok keretében.

Fentieken kívül a fenntartható városok és közösségek célhoz köthető a BME valamennyi karának kiterjedt tevékenységét érintően 61 publikáció, 208 hallgatói projekt, és 83 oktatott tárgy.

E-KD, KK (BME a Fenntarthatóságért Munkacsoport)