Hírfolyam
Százéves törökországi magyar házat kutattak a BME építész hallgatói
2025. 07. 21.
A magyarok által felhúzott egyik milasi épület dokumentálásában a helyi egyetem szakemberei is segítettek.
Különleges projektben vettek részt a BME Építészmérnöki Karának oktatói és hallgatói idén nyáron a délnyugat-törökországi Milas nevű településen: magyar és török partnerek bevonásával elkezdődött egy, a 20. század során magyar mesterek által épített helyi ház felmérése és kutatása. A programot az Építészettörténeti és Műemléki Tanszék, az Épületszerkezettani Tanszék és az isztambuli Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ koordinálta a Magyar-Török Tudományos és Innovációs Év keretében.
A ház létrejöttének története is érdekes. A Török Köztársaság 1923-as kikiáltása után a Magyarországról érkező, az ország modernizálásában szerepet vállaló szakemberek között mérnökök, építőmunkások is voltak, akik egyebek mellett Muğla, Milas és Aydın egyes épületeinek kivitelezésén dolgoztak. A helyiek körében sokszor még ma is „magyar házaknak” hívott épületek kőműves, ács és asztalos munkálataiban vettek részt leginkább a magyar szakmunkások. A milasi önkormányzat nyitottnak bizonyult az együttműködésre a tulajdonába került két ház kutatása és megőrzése terén.
Hagyományos és digitális dokumentáció
A munka első lépése a tudományos workshop a BME három oktatója, Pataky Rita, Kiss Zsuzsanna Emília és Egri Mátyás szakmai vezetésével. A résztvevő hallgatók – Bolya Mira Dorka, Csótai Zsófia, Nagy Kinga, Pintér Eszter Júlia, Bényei Zsigmond, Nacsády András József és Fálmann Dániel – elkészítették az épület kézi és digitális alakhelyes felmérését, valamint TLS-szkennerrel a háromdimenziós pontfelhőjét, így hagyományos és digitális dokumentáció készült a jelenlegi állapotáról, kiegészülve a szerkezetdiagnosztika módszerével. Ezek alapján készíthető majd el a helyreállítási terv. A hallgatók a munkájukat az önkormányzattal, a muğlai Sıtkı Koçman Egyetem Építészmérnöki Karával és a Török-Magyar Akadémiai és Tudományos Együttműködési és Kutatóközpont (TÜMACAM) szakértőivel közösen készítették.
| Az ÉPK-n nagy hagyománya van a nyári felmérőtáboroknak, melyek során a hallgatók a gyakorlatban kamatoztathatják tudásukat, egy-egy történeti ház rajzi dokumentálása során megismerkedve az alakhelyes felmérés különféle manuális és digitális módszertanával, illetve az adott épület és környezete történetével, szerkezeti tulajdonságaival. Az Építészettörténeti és Műemléki Tanszék külföldön is többször szervezett már programot, Törökországban ilyen volt például az egykori isztambuli erdélyi követek által használt szállásház dokumentálását célzó workshop vagy az Isztambul Feriköy városrészében lévő temető neogótikus kápolnájának felmérése. Mindkét esetben bevonták a Yıldız Műszaki Egyetemet, amellyel idén a BME együttműködési megállapodást írt alá. |
Létrejött tehát egy, a külföldi magyar emlékhely megőrzését célzó magyar-török egyetemi együttműködés, a történeti épületek értékének innovatív dokumentálási módszereivel kapcsolatos tudásmegosztás, az épület jelenlegi állapotát tükröző részletes kézi alakhelyes felmérés és 3D pontfelhő, valamint szerkezeti állapotrögzítés. A két BME-s műhely közreműködésével és a milasi szakértők bevonásával széleskörű kutatást végeztek a történeti épületen.
A workshop során előadások is elhangzottak Milas történeti fejlődéséről, kiemelkedő épületeiről, a magyar házak létrejöttének, illetve a a magyar vendégmunkások Törökországba kerülésének körülményeiről. A résztvevők meglátogatták a közeli Becsini várat és az euromosi Zeusz-szentélyt, amely egyike a legépebben megmaradt ókori emlékeknek Törökországban. A Műegyetem delegációja – Püski Éva, Püski Judit és Kiss Zsuzsanna Emília –, valamint a Liszt Intézet igazgatója, Sipos Áron, és igazgatóhelyettese, Kovács Gergő,
további oktatási-kutatási együttműködésekről is egyeztettek a helyi egyetemmel.
A projekt célja ősszel a helyszíni mérésen alapuló részletes digitális alakhelyes felmérési dokumentáció, TDK-dolgozatok, valamint jövő tavasszal a felmérés tanulságait összegző kiállítás és kiadvány létrehozása. A kutatás vezetői tudományos publikációkban és konferenciaelőadásokban tervezik az eredményeket közölni, sőt az isztambuli Liszt Intézet munkatársa, Gerek Tamer egy dokumentumfilmet is készít.
Mátis Viktor ankarai nagykövetnek és a nagykövetség munkatársainak fontos szerepe volt program létrejöttében, melyet Magyarország muğlai tiszteletbeli konzulja, Hamdi Akın, valamint az Akfen Holding is támogatott. A projektet az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága befogadta a hivatalos programjai közé.
Az isztambuli Liszt Intézet által összegyűjtött törökországi magyar emlékekről itt lehet olvasni.
Rektori Kabinet, Kommunikációs Igazgatóság