Közös K+F projekt, szoftverlicensz-adomány és laborfelújítás

Stratégiai megállapodást írt alá a Siemens Zrt. és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem.

 

A Dale A. Martin vezérigazgató és Péceli Gábor rektor által szignált megállapodás többek között egy listaáron háromszázmillió forint értékű PLM szoftvercsomag adományozására, laborfejlesztésre, hallgatói ösztöndíjak felajánlására és egy közös K+F projekt indítására terjed ki.

 

A Magyarországon több mint 125 éve jelen lévő nagyvállalat másfél évtizede támogatja szerződéses keretek között a műszaki felsőoktatás hazai fellegvárát. Legutóbb a tavalyi évben állt a műegyetemisták kezdeményezése mellé a Siemens Zrt., és főszponzorként anyagi támogatással, eszközökkel és szakmai tanácsadással segítette a Solar Decathlon nemzetközi megmérettetésen induló magyar csapatot. A jelenlegi megállapodás részét képező, listaáron 300 millió forint értékű szoftver-támogatás a Siemens PLM (product lifecycle management - termék-életciklus menedzsment) szoftver, amit világszerte  több mint 70 ezer ügyfél használ a gépiparban, az elektronikai iparban és más iparágakban. A szoftver egy olyan komplett rendszert kínál a vállalatoknak, amellyel a teljes életcikluson keresztül képesek menedzselni a termékek eredményességét és költséghatékonyságát a termék elgondolásától és tervezésétől a gyártáson, illetve a kapcsolódó szolgáltatásokon át a termék gyártásból való kivonásáig. A Siemens által felajánlott szoftver-licenszcsomag segítségével a jövő mérnökei már az egyetemi évek alatt megismerkedhetnek a legújabb tervezési technológiával, versenyelőnyt szerezve ezzel a munkaerőpiacon.

Dale A. Martin, a Siemens Zrt. elnök-vezérigazgatója az aláírás alkalmából tartott sajtótájékoztatón külön kiemelte az innováció, a folyamatos kutatás-fejlesztés szerepét a vállalat tevékenységében, amelyet az is alátámaszt, hogy a német vállalatot világszinten is a leginnovatívabb cégek között jegyzik. „Az újító megoldások kidolgozása azonban már jóval azelőtt kezdődik, hogy a tehetséges szakemberek bekerülnének a vállalati berkekbe - az innováció az iskolapadokban kezdődik – mondta Dale A. Martin. -  A jó szakemberképzéshez pedig elengedhetetlen a megfelelő feltételek biztosítása. A Siemens ebben szeretne példát mutatni, élen járni.”

Szintén az együttműködés részét képezi a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapból (KTIA) elnyert támogatással megvalósuló közös K+F program is. Péceli Gábor rektor előremutatónak és a kutatóegyetemi program során kialakított egyetemi innovációs ökoszisztéma sikerének is tartja az együttműködés ezen új fókuszát: „Az elektromos jármű-használat rövid időn belüli felfutása számos kihívás elé állítja az iparágat, legyen szó akár a gépjárművek töltéséről, vagy a megfelelő áramellátásról, annak szabályozásáról, összességében a technika minél hatékonyabb használatáról. A közösségi forrásból futó program révén a diákok már az egyetemi évek alatt olyan úttörő kutatómunkát végezhetnek, amelynek eredményei rövid időn belül a mindennapokban is felhasználhatók lesznek.” - mondta a BME rektora.

A mostani megállapodás keretében a vállalat egyaránt hangsúlyt fektet a jó képességű mérnöki utánpótlás képzésének támogatására, illetve a modern technikai feltételek megteremtésére. A Siemens ezért hallgatók számára kiírt ösztöndíjpályázatok és a diákok toborzására irányuló programokkal, valamint labor-felújítási támogatással is segíti az egyetemet, csakúgy, mint korábban.

2025-re az autógyártás termelésének 25-30%-át már az elektromos autók fogják kitenni - az autógyártásra vonatkozó egyes előrejelzések szerint. Ezzel párhuzamosan kiépül a szükséges infrastruktúra, azaz a nyilvános töltőállomások, illetve az otthoni és munkahelyi töltőcsatlakozások hálózata. A jelenlegi töltő-berendezésekben alkalmazott inverterek (teljesítmény-átalakítók) működésük során jelentős feszültségminőségi visszahatást okoznak. A kezdetben csak elszórtan elhelyezkedő töltők hálózati hatása még kezelhető, azaz kompenzálható, azonban a tömegesen a hálózatra csatlakozó töltők hatása már nem. Ez felveti az inverterek optimalizálásának igényét. Ennek a problémának a megoldására irányul a Siemens és a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának közös fejlesztési projektje, amelynek célja az e-autótöltők teljesítmény-átalakító moduljának (az inverternek) optimalizálása. A teljesítmény-átalakító feladata a hálózati váltakozó áram (AC) konvertálása az e-autók akkumulátorának töltéséhez szükséges egyenáramra (DC).

A projekt során egy új szabályozási eljárást (un. holtidő-kompenzációs módszert) használó irányítóegységet fognak kifejleszteni, amely az inverter működésének vezérléséért felel. Az új irányításnak köszönhetően a jelenlegi, jellemzően 5%-os harmonikus torzítás (THD) 1% körülire csökkenthető, ezzel lehetővé téve az egyre szigorodó villamos hálózati szabványok betartását, és a töltők nagyszámú csatlakozásának lehetőségét.

A projekt pénzügyi fedezetét a Siemens mellett állami forrás, a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap biztosítja.

A rendezvényről készült videó itt tekinthető meg.