"Egész életemben fontosnak éreztem, hogy valamit itthon építsek fel"

Kiemelkedő és sikeres pályázatot nyújtott be Gyurcsányi E. Róbert, a BME vegyész kutatója is a Magyar Tudományos Akadémia Lendület pályázatán.

Gyurcsányi E. Róbert 42 éves, fő kutatási területe a kémiai és a bioérzékelés. A Lendület program keretében felállított kutatócsoportjával új elveken alapuló kémiai nanoszenzorok és érzékelési módok fejlesztésén fog dolgozni, a kutatás végső célja vírusok, fehérjék, nukleinsavak és ionok rendkívül érzékeny és költséghatékony diagnosztikáját lehetővé tevő eszközök és módszerek megvalósítása.

Ezzel a támogatással a kutatók szabadon, következetesen és hatékonyan valósíthatják meg a legjobb ötleteiket – vélekedik a nyertes pályázó. Az érzékelésről általában a szaglás, hallás, látás, tapintás jut eszünkben, a kémiai érzékelés ezek mesterséges kiterjesztése kémia vegyületekre. „Kémiai vegyületeket derítünk fel, és meg akarjuk határozni, hogy van-e egy bizonyos anyag egy adott mintában, és ha igen, mennyi.” Ebben a folyamatban a nanoérzékelők jelentősége abban áll, hogy ezek mérete már a mérni kívánt molekulák, vírusok tartományában van és ezért már rendkívül kisszámú molekula, akár egyetlen egy is, képes mérhető jelet generálni. A kémiai érzékelés „forrásban lévő” tudományág – magyarázza a kutató, amelynek hajtóereje, hogy a gyors beavatkozást elősegítő helyszíni mérések jelentősége és alkalmazási területei folyamatosan bővülnek az iparban, környezetanalitikában és orvosi diagnosztikában.

Gyurcsányi E. Róbert már a PhD kutatásait is hasonló területen kezdte 1996-ban. Interdiszciplináris jellege miatt nagyon szereti ezt a tudományterület, amely „a kémia, fizika, matematika, anyagtudományok és technológiák megunhatatlan kombinációja”. „Ami minket most a leginkább érdekel és áttörést hozhat – folytatja –, az a vírusok szelektív számlálása kémiailag módosított nanopórusokkal, tehát amikor meg tudjuk határozni azt, hogy milyen és mennyi vírust tartalmaz egy adott közeg.” Ezt a kutatási témát a Bill és Melinda Gates Alapítvány által támogatott korábbi kutatási projektjük alapozta meg, amely keretében poliovírusok számlálása volt a cél. Az eljárás lényege, hogy két oldatot egymástól elválasztó nanopóruson keresztül mért ionáramot a póruson rendre áthaladó vírusok pulzusszerűen csökkentik és ezen a pulzusok méretéből, gyakoriságából és a kémia környezettel való szelektív kölcsönhatásból vonjuk ki az analitikai információt.  

A kutató hasznosnak és előnyösnek látja az egyetemi közeget a kutatók számára. Úgy véli, hogy a Műegyetemen kiváló hallgatók vannak. „Az a tapasztalatom, hogy a hallgatók egyre céltudatosabbak és érdekeltebbek a kutatás iránt, ezért különösen fontos, hogy segítsünk nekik érdemes célokat találni.” A nehézséget abban látja, hogy az egyetemi kutatói-oktatói lét nagy leterheltséggel jár. „Néha kevés az idő gondolkozni is”, de összességében mégis az a jó, hogy itt „pezseg az élet” és olyan tudományos műhelyek alakulhatnak ki, amelyben folyamatos a megújulás, mindennapos a tudományos vita, az új szemléletek, nézőpontok, képességek ütköztetése. Így mindenki legjobb tehetsége szerint hozzá tud tenni valamit egy adott probléma megoldásához.

Gyurcsányi E. Róbert az Egyesült Államokból érkezett haza Magyarországra 2001-ben, majd a zürichi ETH-n szerzett újabb posztdoktori tapasztalat után tért vissza megint. Véleménye szerint a külföldi tapasztalatszerzés rendkívül lényeges, függetlenül attól, hogy milyen hazai lehetőségek vannak. „Nem szabad kihagyni azt a „boldog kutatói állapot”, amelyet jobbára csak a posztdoktori időszakban élhet át egy kutató, amikor csak a kutatására koncentrálhat egy, ezt minden tekintetben elősegítő környezetben, ahol mindemellett nyelvet is tanulhat, és sokszor egész életére meghatározó tapasztalatokat szerezhet.” Ezt az időszakot is azonban egyszer le kell zárni. „Én egész életemben fontosnak éreztem azt, hogy valamit itthon építsek fel, ezért is jöttem vissza.” Véleménye szerint a Lendület összegéből már lehet hosszú távra építkezni. Ennek megfelelően jelentős visszatartó erő lehet azon kutatók számára, akik ezt hiányolva a külföldre távozást fontolgatják.