A nemzet jövője az emberi erőforrások fejlesztésén múlik

Paks után a műegyetemi reaktorba látogatott Nguyen Thien Nhan vietnami miniszterelnök-helyettes, aki „erősnek” minősítette a magyar technológia színvonalát.

Nguyen Thien Nhan műegyetemi látogatásának hátterében a vietnami egyetemi oktatók műegyetemi nukleáris továbbképzése állt. Olyan mennyiségű és minőségű szakembergárdára van szükségünk, amivel biztosítani tudjuk a nemzetünk fennmaradását – jelentette ki. A 6 hetes, ún. HUVINETT kurzus még 2012-ben indult, a résztvevők az első három hétben elméleti és laboratóriumi oktatást kapnak, amelyet egy szintén 3 hetes gyakorlati képzés követ a Paksi Atomerőműben. (A bme.hu korábbi beszámolója a képzésről itt olvasható.)

A háromnapos hivatalos program részeként a delegáció látogatást tett a paksi atomerőműben, a Műegyetemen és további kétoldalú egyeztetések zajlottak állami vezetők, köztük Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter részvételével a kutatás-fejlesztés, a nukleáris szabályozás és az oktatás-továbbképzés témaköreiben.

A vietnami miniszterelnök-helyettes hangsúlyozta, hogy a speciális szakismeretek elsajátítása kapcsán kivételes értékként tekintenek a 30 éves magyar szakmai és mérnöki tapasztalatokra. Vietnamban várhatóan 2014-ben kezdik építeni az első atomerőművet, amelyet 2020-ra szeretnének üzembe állítani.

A BME képviseletében Jobbágy Ákos oktatási rektorhelyettes és Aszódi Attila, a Nukleáris Technikai Intézet igazgatója fogadta a küldöttséget. Jobbágy Ákos az egyetem bemutatásakor megemlékezett azokról a világhírűvé vált kutatókról, akik egykor a Műegyetemen tanultak vagy oktattak. Megemlítette a jelen hallgatóinak nemzetközi sikereit, pl. az Odoo projektet, a Masat-1-et és a Formula Racing Team-et. Hangsúlyozta, hogy a műegyetemi képzések jelentős része már angol nyelven is elérhető. A sikeres cserediák programjainknak köszönhetően pedig ugyanannyi diákot fogadunk külföldi egyetemekről, mint amennyi BME-s hallgató tanul a világ országaiban – tette hozzá.

 

Aszódi Attila szerint a vietnami oktatók lelkesek és nagyon elhivatottak. Magyarországi tanulmányi fejlődésüket tesztekkel mérik, az eredmények „nagyon jó fejlődésről” tanúskodnak.

A műegyetemi reaktor bemutatásakor az intézetigazgató egyedülállónak minősítette az intézmény elhelyezkedését, hiszen „közel fekszik mind a Dunához, mind a város központjához”. A reaktor előcsarnokában mindenkinek kötelező zöld köpenyt és cipővédőt húznia, miközben az igazgató a szabályokat ismerteti. Fényképezni, kamerázni azonban lehet, a biztonsági kapuk kivételével – osztja meg a legfontosabb tudnivalókat a látogatókkal. A belső csarnokba egy sugárzást mérő kapun keresztül lehet jutni. Közben Aszódi Attila a reaktor történetének mérföldköveiről beszélt. A medence típusú reaktor 1971 óta üzemel. „Nem termelünk vele elektromos áramot, csak kutatásokra és oktatásra használjuk” – hangsúlyozta.

 

Az ún. medence típusú reaktor aktív zónáját (az üzemanyagot) egy felülről nyitott, 5 méter mély tartályba süllyesztették. A víz egyrészt hűtőközegként szolgál, másrészt lelassítja, moderálja a neutronokat, továbbá elnyeli a gamma sugárzás zömét,– tudtuk meg. Így a teljesen nyitott tetejű medence fölött állva is – mint később tapasztaljuk – teljes biztonságban vagyunk. Az aktív zóna maximális hőteljesítménye 100 kW. 20 függőleges besugárzó csatorna, öt vízszintes besugárzó csatorna, két csőposta és egy nagyméretű besugárzó alagút szolgál oktatási és kísérleti célú neutron- és gamma besugárzásra az aktív zóna körül. Az oktatóreaktorhoz radiokémiai, neutron- és reaktorfizikai, valamint sugárvédelmi laboratóriumok is tartoznak. A létesítmény elsősorban fizikus- és mérnökhallgatók nukleáris energetikai képzését szolgálja, és kutatási feladatokra is használják.

 

Mi a probléma a nukleáris energiával? – tette fel a kérdést Aszódi Attila előadásában, utalva Vietnam atomreaktor-építési szándékára. Nem elég a biztonságot megteremteni, nagyon fontos a nukleáris energia társadalmi elfogadtatása is – figyelmeztetett, hozzáfűzve, hogy az erőművek kialakításakor ritka balesetekre is fel kell készülni. A professzor szerint „a legjobb út a bizalom felépítéséhez az egyetemi és középiskolai tanárok oktatása.” Kijelentette, hogy a tapasztalatok alapján a nukleáris energia legjobb nagykövetei a tanárok, akik a diákokkal napi kapcsolatban vannak, a diákokon keresztül pedig a szülők, családok is informálhatók.

A vietnami program kapcsán megerősítette a BME nyitottságát a nemzetközi együttműködésekre, hozzáfűzve, hogy a jövőben is szívesen látják a vietnami oktatókat és diákokat a nukleáris energetikai képzéseken. Mindez nagypolitikai szinten is összecsengeni látszik a vietnami tervekkel. A keleti nyitás programja keretében a magyar állam 2014-től 40 vietnami hallgatónak biztosít állami ösztöndíjat különböző magyar felsőoktatási intézményekben.

Klinghammer István felsőoktatásért felelős államtitkár és Tran Quang Quy oktatási miniszterhelyettes ösztöndíjprogramról szóló megállapodást írtak alá július 29-én Budapesten. 2014-től évente negyven vietnami hallgatónak biztosít ösztöndíjat a magyar állam, emellett költségtérítéssel további hallgatókat is tudnak fogadni a magyar intézmények. Az állami ösztöndíjas hallgatók elsősorban műszaki és agrár területekre érkeznek. Az ösztöndíj teljes képzést, részképzést és doktori képzést egyaránt magában foglalhat. Ősszel a két ország rektori konferenciája a délkelet-ázsiai országban roadshow-t szervez, amelyen a magyar felsőoktatási intézmények mutatkoznak be.

Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. és a BME által szervezett képzést az eddigi 3 turnus során 116 vietnami résztvevő végezte el eredményesen. Kovács Pál energiaügyért felelős államtitkár kifejezte reményét, hogy Magyarországnak az egyeztetések eredményeképpen a jövőben sikerül lefednie a nukleáris oktatás teljes spektrumát, az alapoktól kezdődően egészen a magasan képzett szakértők szakirányú továbbképzéséig.