Mérnöki intuíció és innováció egy jövőbelátó rektori döntés nyomán

Másfél évtizede jött létre a Műegyetem Informatikai Központja, amely mára meghatározó egyetemi szervezetté vált jelentős nemzetközi kitekintéssel.

A BME Közigazgatási Informatikai Központ (KIK, korábbi nevén IK) a magyar informatikai közösség meghatározó, integráló szereplője volt az elmúlt 15 évben – jelentette ki Vajta László dékán a Magyar Tudomány Ünnepe sorozat keretében tartott jubileumi szimpóziumon. A BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar vezetője szerint jövőbelátó döntés született a BME-n, amikor Detrekői Ákos korábbi rektor felismerte, hogy bizonyos szakterületeken, főként az informatikában a hagyományos egyetemi struktúrába nem szervesen illeszkedő szereplőkre is szükség van. „A legnagyobb látomás sem valósul meg csapat nélkül” – utalt a dékán azokra a kutatókra, akik a BME Informatikai Központ első vezetői és munkatársai voltak. „Az egyetemnek az ország, a köz- és államigazgatás szolgálata is küldetése” – tette hozzá Vajta László a ma már Közigazgatási Informatikai Központ néven működő szervezet névváltozásának indokaként.

Egy ilyen dinamikus karon, mint amilyen a VIK, újszerűen kell hasznosítani az egyetem szellemi bázisát – erősítette meg Risztics Péter, a KIK elnöke. A Központ elnöke szintén jelentősnek minősítette az IK szerepvállalását a közigazgatás korszerűsítésében, az e-közigazgatás kialakításában, amely immár közel egy évtizedes múltra tekint vissza. A BME IK indította el az e-közigazgatás technológiai egységesítési programját – húzta alá –, 2008 után pedig az e-közigazgatás keretrendszerét dolgoztuk ki – tette hozzá a Központ elnöke.

Risztics Péter kiemelte, hogy a Központ első nagy projektje, a NAVA fejlesztése során alkalmazott technológiai megoldásokat a mai napig használják a már MANDA néven futó programban. A BME informatikus szakemberei továbbá olyan projektekben vettek/vesznek részt, mint az egységes segélyhívó rendszer integrációs követelményeinek kidolgozása vagy a Robotzsaru rendszer továbbfejlesztése. A Központ vezetője szerint szintén mérföldkő volt azon szolgáltatások kifejlesztése, amelyeket a világpiacon is sikerült megjeleníteni a BME három karának öt tanszéke által létrehozott Információtechnológiai Innovációs és Tudásközpont koordinálásában.

A BME IK az ipari K+F együttműködésben is fontos szerepet játszott az elmúlt másfél évtizedben. Risztics Péter a legérdekesebb témák közül emelt ki néhányat: halrendszerek környezeti mintáinak ökotoxikológiai vizsgálatára kifejlesztett módszer, medertérképezésben és üledékfelmérésben használatos mobileszközök fejlesztése vagy a közösségi közlekedés számára új generációs NFC alapú díjszabási rendszerek kifejlesztése (Near Field Communication technológia többek között lehetővé teszi a mobiltelefonon keresztüli, érintésnélküli fizetést – a szerk.).

Jankovits István, a Központ igazgatója a rengeteg mérnöki intuíciót és innovációt igénylő feladatok elvégzéséről beszélt. Felvázolta a szoftverfejlesztési feladatok egy lehetséges keretrendszerét az ötlet felmerülésétől kezdődően egészen az üzembevitelig.

Jankovits István bemutatta a modellalkotási folyamatot is, amely a feladat megismerésétől egy formalizált modell, majd egy verifikálható szoftverfejlesztés elvégzéséig vezet. A modellezési folyamat innovatív lépéseit egy, a jogi anyagokra optimalizált keresőmotor modellalkotási lépéseinek bemutatásával érzékeltette. „Próbáljuk meg olyan szépen modellezni a közigazgatást, hogy annak aztán olyanná is kelljen válnia” – fordult végül kollégáihoz némi iróniával Jankovits István.

Szeberényi Imre igazgatóhelyettes a BME-n az oktatásban és kutatásban használt felhő alapú rendszereket mutatta be. Négy-hat hallgatóval mintegy három éve folyik a CIRCLE nevű projekt, amely egy normál webes felületen otthonról is elérhető önkiszolgáló portál.

A kutatás-fejlesztés-oktatás infrastruktúráját korszerűsíteni hivatott fejlesztés képes például olyan laborkörnyezet előállítására, amelyben a hallgatók programokat futtathatnak le vagy méréseket végezhetnek el. A rendszer jelenleg 10 tantárgy 450 hallgatója és 25 oktatója munkáját segíti. Szeberényi Imre szerint az oktatásban jelentős költségmegtakarítás érhető el a felhő alapú rendszerek használatával. A BME IK igazgatóhelyettese a jövőt a portál újabb tesztrendszereiben és egyszerű, automatizált installációk tervezésében látja.

A hallgatói innováció elősegítésére Ötletlab néven indított kezdeményezést a BME IK majdnem tíz éve. Ennek eredményei ma már messze túlmutatnak az egyetemi kereteken. Az ötlettől a tudástranszferig hosszú út vezet, amelynek állomásait, eddigi eredményeit és sikereit Bacsa László igazgató (MTTI) ismertette. Az igazgató a Demola-Budapest nyílt innovációs platform bemutatásakor kiemelte, hogy az kedvező együttműködési lehetőséget kínál egyetemeknek, hallgatóknak és vállalkozásoknak egyaránt. A BME KIK 15 éves jubileumi szimpóziumán elhangzott további előadásokban Charaf Hassan egyetemi docens (AAIT) a multiplatform alkalmazásfejlesztés rejtelmeibe avatta be a hallgatóságot. Kondorosi Károly, az IIT egyetemi docense pedig a szolgáltatás alapú integráció és interoperabilitás témaköréről szólt.

Az előadásokat követően Péceli Gábor rektor zárszavában sikeresnek minősítette és méltatta a Közigazgatási és Informatikai Központ 15 éves teljesítményét.

B.K.

Fotó: Pintér Erik