2014. január 16.
A BME-n öt éve indult, az országban egyedülálló orvosfizikus képzést és eredményeit a BME TTK Nukleáris Technika Tanszék oktatói mutatják be.
Az orvosfizikus képzés az egészségügyi mérnök-szak egyik szakiránya volt, majd a fizikus képzés részeként vette át a TTK – mesél a kezdetekről a bme.hu-nak Légrády Dávid egyetemi docens. A képzés indulásakor „a tudást kellett behozni”, illetve a szükséges laborműszerek beszerzése jelentett kihívást – teszi hozzá. Most 17 végzett hallgatóról, köztük 7 PhD-sről tudnak beszámolni Pesznyák Csilla egyetemi docenssel közösen, aki a sugárterápiás vonalat biztosítja az országban egyedülálló műegyetemi képzésben. A BME laborműszer-pályázatából pedig időközben a legszükségesebb műszereket is sikerült beszerezni – számol be Légrády Dávid, aki egyben a laborműszer projekt szakmai vezetője is.
Az orvosfizikus képzésre több hallgató villamosmérnöki BSc-vel jött, nekik egyáltalán nem okozott nehézséget a tantárgyak többsége, „bár kínlódtak az olyan tárgyakkal, mint például a kvantummechanika” – mesél első hallgatóikról Légrády Dávid. A Nukleáris Technika Tanszék docense úgy véli, mindannyian nagyon hasznos tudást hoztak be, egy vegyészmérnöki BSc-s hallgató már most részt vesz a radioaktív anyagokkal megjelölt gyógyszerek fejlesztésében, és munkájában már „szabadalom közelébe” ért. Érdekességképpen megemlíti, hogy gazdasági főiskolás jelentkezőjük is volt, akit a sok különbözeti tárgy sem riasztott el.
Pesznyák Csilla szerint sokan várták, hogy ez a képzés elinduljon. Az első generációból a végzett hallgatók fele doktorandusz lett, egy villamosmérnökük jelenleg a CERN-ben PhD-zik. Többen közülük az Országos Onkológiai Intézetben dolgoznak. „Így tudjuk biztosítani a kapcsolatot a klinikummal” – magyarázza a Nukleáris Technika Tanszék docense, hozzátéve, hogy egy részecskegyorsító 1 milliárd Ft-ba kerül, ezt az egyetem nem is tudná beszerezni. „Ráadásul így a sugárterápiában a képzés minőségét is magasabb szinten tudjuk tartani, mint ha csak elméletet oktatnánk” – mutat rá Pesznyák Csilla. Akik az Onkológiai Intézetben dolgoznak, már most segítséget jelentenek nekünk a képzésben, a gyakorlatok tartásával – említi még a sugárterápiás szakember. Abban reménykedik, hogy a nemrég átadott Q2 épületben található MTA Természettudományi Kutatóközpontba hamarosan érkezik egy olyan, kognitív folyamatok vizsgálatára képes, funkcionális MRI készülék, amelyet a műegyetemi kutatók is használhatnak. Addig az MRI diagnosztikai kompetenciát csak külsős előadóval tudják megoldani (a BME és az MTA közötti oktatási és kutatási együttműködési megállapodást 2013. november közepén írták alá, amelyről a bme.hu is beszámolt – a szerk.).
| A BME nagy technológiai igényű orvosi terápiás és diagnosztikai műszerei fejlesztése keretében sugárterápiás eszközöket, MR, CT és ultrahang-berendezéseket vásároltak, amelyeken a modern, háromdimenziós képalkotó-diagnosztikai eljárások műszereinek fortélyait sajátíthatják el a hallgatók. Az MR készülék működéséhez nagyon homogén mágneses térre van szükség, hogy felvételt lehessen készíteni – nyomatékosítja Légrády Dávid. A pályázatból most beszerzett készülékkel az összes felvételi technika gyakorolható. Darabjaiban vettek röntgenkészüléket is, ebből készítenek CT-t. Már használták az eszközöket egy Csontváry-festmény vizsgálatához, amikor a felső rétege alatti festékréteget vizsgálták és készítettek nagy felbontású felvételt. A demonstárciós ultrahang-készülékük leegyszerűsíti az UH képalkotási módokat, a nagyteljesítményű tomográfiás rekonstrukciós és megjelenítő számítógéppár pedig azt a kutatást támogatja, amely a grafikus kártyákon történő szimulációra irányul (CT, PET, brachyterápia). Pesznyák Csilla az új dozimetriai testfantomot mutatja be, ami sűrűségében az emberi szövetet utánozza, segítségével sugárterápiás kezelések minőségbiztosítását tanulhatják és kutathatják a hallgatók. Radiochromic önhívó filmeket is sikerült vásárolniuk, amelyeket Magyarországon ők használnak először, ehhez speciális szkkennert és szoftvert is beszereztek. „Mindezzel néhány új gyakorlatot tudunk kialakítani és megtanítani a helyes mérést, ellenőrzést – összegzi Pesznyák Csilla. Az oktatók több tananyag fejlesztésében is részt vettek. Még 2012-ben a SE Radiológiai Klinikájával közösen készült orvosi képalkotás tankönyv orvosoknak és fizikusoknak, a TTK e-tananyagfejlesztési pályázata keretében pedig új, elektronikus, sugárbiológiai jegyzet is készült. Ez olyan mértékű hiánypótlást jelent, hogy már az írás fázisában használták az orvosok és a rezidensek – számolt be korábban Lázi Márta a bme.hu-nak (a TTK dékánhelyettesével és a tananyagfejlesztési projekt vezetőjével készült interjú itt olvasható). |
„Teljes generációs utánpótlásra van szükség az országban a sugárvédelmi szakemberekből” – hangsúlyozza Pesznyák Csilla. „Majdnem a nulláról kell építkeznünk, mivel a kórházak, ipari létesítmények nem kapnak megfelelően képzett sugárvédészeket” – jelenti ki a szakember. Az orvosi fizikai szakirány indulásakor ugyan nem volt kimondott cél, de az elmúlt egy-két évben megfogalmazódott, hogy itt nagyon jó helyen lenne a sugárvédelmi szakemberek utánpótlásának központja, és a BME szívesen válna alma materükké, annál is inkább, mivel az országban máshol nincs akadémiai szintű képzés – állítják egybehangzóan a Nukleáris Technika Tanszék oktatói.
Az igényekhez igyekszünk „felnőni”, nagy szükség van például egészségügyi berendezések méréstechnikájára, protokollok kidolgozására, ellenőrzésére – hívja fel a figyelmet Pesznyák Csilla. Légrády Dávid fontosnak tartja egyebek mellett, hogy a hallgatók „valós” és érdekes kutatási feladatokat kapjanak. Példaként említi a Mediso Kft-vel közös nagy projektjüket, amelyben több hallgató is részt vesz. Az itt végzett rendkívül számításigényes feladatok a mostani kutatások élvonalába tartoznak: a pozitronemissziós tomográfiában a mért adatokból alkot képet a diagnosztikai eszköz, a kutatott eljárásban pedig a teljes fizikai modellezés megtalálható – magyarázza a szakember. Légrády Dávid nagyon érdekes feladatnak találja a korábban említett teljes demonstrációs CT-készülék összeállítását a BME laborműszer-pályázatából beszerzett elemekből. Pesznyák Csilla hozzáteszi, hogy a sugárterápiában a prosztata besugárzások sok nemzetközi publikációra adnak lehetőséget, de érdekes terület még a besugárzás-tervezési rendszer vizsgálata (algoritmusok összehasonlítása, tesztelése), a betegek sugárvédelme és a különböző készülékek sugárterének vizsgálata is.
| Eredményeikről a Magyar Orvosfizikai Társaság szimpóziumain számolnak be a társaságot alkotó közel 100 szakembernek. Legutóbb a BME Nukleáris Technikai Intézetében tartották meg rendezvényüket novemberben. A társaság képviseli hazánkat a szakma nemzetközi színterein is. Olyan szakembereket tömörít, akik sugárterápiában, nukleáris medicinában, röntgen diagnosztikában, sugárvédelemben, sugárbiológiában dolgoznak. Pesznyák Csilla szerint nagyjából az összes orvosfizikust összefogják. Rendszeresen tartanak továbbképzéseket is, idén májusra pedig elnyerték az Alpok-Adria orvosfizikus találkozó rendezésének jogát, amihez szponzorokat keresnek. Pesznyák Csilla kiemeli, hogy ettől az évtől kell alkalmazni az új EU-s „Basic Safety Standard” ajánlásait a gyakorlatban, amely minden ország sugárvédelmi szerveződésének alapja. |
A sugárterápiás szakember szerint Magyarországon is sok orvosfizikusra lenne szükség, hiszen jelenleg 12 sugárterpiás központ működik, ahová folyamatosan kérik a képzett munkaerő. Az utóbbi három hónapban három állást is felajánlottak hallgatóiknak. E központok működtetéséhez komoly fizikusi és technikusi ismeretek kellenek – figyelmeztet a szakember. Pesznyák Csilla szerint az egész orvosi fizikus képzés mintegy fele onkológiai célú, nemcsak terápiás, hanem diagnosztikai is. A bme.hu kérdésére a szakember megerősíti, hogy mind a tumorbetegségeknél, mind a mozgásszervi megbetegedéseknél megkerülhetetlen a pontos diagnosztika, az MR és UH vizsgálati módszerek fejlesztése, valamint a sugárvédelem biztosítása, amely különösen gyerekek esetében nélkülözhetetlen.
A legnagyobb gondnak mindkét szakember ugyanazt tekinti: csak részlegesen sikerült megteremteni a képzés anyagi biztonságát és a hozzá tartozó kutatás-fejlesztés finanszírozását annak ellenére, hogy a képzési kompetencia egyre magasabb szintű, és a fejlődés vágya is ott van minden résztvevő hallgatóban és oktatóban. Eddigi tudományos eredményeiket is úgy érték el, hogy nagyon nehéz PhD hallgatóikat külföldi képzésre, konferenciára juttatni. Pesznyák Csilla úgy vélekedik, hogy túl kevesen értik még, milyen létjogosultsága van a fizikusnak egy kórházban. A szakember szerint a sugárterápiának ugyan van jogi szabályozása, ám a nukleáris medicinában és a radiológiában nincs ilyen előírás, ezért nem is igénylik a fizikust. Ennek egy magyarázata lehet, hogy meghatározott tanfolyam elvégzése után sugárvédelmi megbízott lehet az orvosból és a röntgen asszisztensből is.
Az összes nehézség és küzdelem ellenére Légrády Dávid és Pesznyák Csilla összességében sikeresnek minősíti a műegyetemi orvosfizikus képzést. Úgy fogalmaznak, hogy az itt végzők a szakmában és azonnal el tudnak helyezkedni.
-BK-
Fotó: Philip János