A legkorszerűbbek közé sorolható infokommunikációs kutatásokat és jó gyakorlatokat folytat a hatékonyabb oktatásért a BME Műszaki Pedagógia Tanszék tanszékvezető-helyettese.

Az IKT (információs és kommunikációs technológiák) alapú oktatási módszerek új fejlesztési irányvonalai az utóbbi években az egyre elterjedtebb körben használatos mobil kommunikációs eszközöket (elsősorban a mobiltelefont) célozzák meg. A röviden mobil-tanulásnak (m-learning) nevezett terület többféle aspektusát a BME számos kutatója vizsgálja (az egyetem mobilkutató-csoportjának oktatószoftvereiről korábban a bme.hu is beszámolt – a szerk.). A Műszaki Pedagógia Tanszék legújabb kutatásait Molnár György docens, tanszékvezető-helyettes mutatta be Madridban, a tízedik alkalommal megrendezett nemzetközi konferencián, amely az elektronikus és mobiltanulással foglalkozó szakemberek egyik legnagyobb seregszemléje.

„Előadásomban a mobiltanulással kapcsolatos kutatásainknak egy kisebb, empirikus szeletét mutattam be” – fejtette ki Molnár György. „Több, mint száz pedagógusnak és vállalati dolgozónak monitoroztuk a modern kommunikációs eszközök iránti attitűdjét. A célunk az volt, hogy megismerjük, milyen a kapcsolatuk a digitális írástudást jelentő alapvető eszközökkel, hogyan használják a számítástechnikai eszközöket és a telefonkészülékeket nemcsak a tanulásban, hanem általában az információszerzésben. Arra is kíváncsiak voltunk, milyen igényeket fogalmaznak meg ezzel kapcsolatban. Azért e két csoportot vizsgáltuk, mert a tudástranszfer folyamata során a hagyományos iskolai oktatás mellett egyre jelentősebb szerep jut a naprakész tudást célzó vállalati képzésnek és a továbbképzések rendszerének is.”

Molnár György fő kutatási területe az információs és kommunikációs technológiák (IKT) szerepe a pedagógusképzésben, elsősorban a szakmai tanárképzésben. Legújabb kutatásai az okostelefonokat célozzák meg, hiszen ezek elterjedése új távlatokat nyitott az ismeretszerzésben és a kutatásokban is. Új fogalmak, új típusú tartalmak és tanulási attitűdök jelentek meg, amelyekkel számolni kell a jövőben. A mobil-tanulásnak (m-learning), akárcsak az elektronikus tanulási rendszereknek (e-learning) egyik sajátossága, hogy az anyagok egyes szövegegységei könnyen kiegészíthetők, önellenőrző részekkel, kérdéssorokkal, tesztekkel fejleszthetők, melléjük elégedettségmérés, fórumlehetőség és keresőmotor is tartozhat. A mobileszközök jellemzője a kis képernyőre adaptált tartalom. A képernyő behatárolt mérete a hangsúlyos részek tömör megjelenítését, az ún. mikrotartalmat eredményezi, amelybe gyakran ágyazódnak multimédiás objektumok (képek hangok, videók). Érdekesség, hogy ezen eszközök népszerűsége ugyan folyamatosan nő, ám a tanszék által végzett és a madridi konferencián is bemutatott felmérések azt igazolták, hogy az információszerzés eszközeinek első helyén még nem az okostelefon és a tablet, hanem a hagyományos számítógépek, az asztali PC-k vagy a laptopok állnak.

„A vizsgálataink kimutatták, hogy az újdonságok ellenére sokan még mindig a személyes beszélgetést részesítik előnyben az információszerzésben, amely a telefon használatának is elsődleges feladata volt egykor” – hangsúlyozta Molnár György. „Kutatásaink figyelemreméltó eredménye, hogy érzékelhetően különbözik a férfi és a női használói attitűd: a hölgyek hajlamosabbak változatosabb kommunikációs eszközöket kipróbálni az oktatásban vagy a mindennapi tevékenységeikben, míg a férfiak gyorsabban fogadják el és hamarabb sajátítják el ezen eszközök kezelését.” E kutatások részben a korábbi programok eredményeire épülnek. Tavaly például az Alkalmazott Pedagógiai és Pszichológiai Intézet (APPI) által működtetett Moodle-rendszer továbbfejlesztése történt meg. Az APPI – amelynek része a Műszaki Pedagógia Tanszék is – 2006 óta működtet ún. LMS (Learning Management System) tanulási rendszereket a Moodle dinamikus e-tanulási környezete keretében. Ebbe a nagy, ernyőrendszerű Moodle rendszerbe bekapcsolódnak más intézmények és karok is.

„Itt a BME-n jelenleg sajnos még nincs egységes struktúrája és arculata ennek a tanulástámogató rendszernek, ami számos más egyetemen már tapasztalható, de folyamatosan érzékelhető kisebb előrelépés e témában. A személyes adatkezelést például részben már tudjuk szinkronizálni a Neptun rendszerrel, ezt az irányvonalat tovább is szeretnénk fejleszteni” – magyarázta Molnár György. „Ez a webalapú Moodle-rendszer jelentette az új mobiltanulási környezet alapjait. Eltérő platformokra, Android, illetve IOS rendszerre fejlesztettünk egy m-learning keretrendszert, amely szerver- és kliensoldallal, webalapú felülettel és adatbázisrendszerrel felszerelve alkalmassá válhat az állami intézményekben vagy a vállalati szférában történő formális, non formális, és leginkább az informális tanulási folyamat támogatására. A naprakész tudás növekvő jelentőségét mutatja, hogy egyre több vállalat méri munkatársai tudását pl. az ún.”login-teszttel”. Ennek az a lényege, hogy a vállalati hálózatba nem léphet be a dolgozó anélkül, hogy helyesen válaszolna néhány, a munkájához szükséges naprakész ismeretet felmérő kérdésre.”

Molnár György nemcsak az oktatás elméleti kérdéseivel, hanem a gyakorlatával is foglalkozik: 2001-ben doktoranduszként kezdett tanítani a Műszaki Pedagógia Tanszéken. „Megbíztak, hogy tanítsak matematikát olyan műszaki szakoktatóknak, akik életkora akár kétszeresét is meghaladta az enyémnek” – emlékezett a docens. „Alapvetően gyakorlatorientált szakember vagyok, az életszerű, gyakorlati példákat szeretem, ezért megpróbáltam mindinkább a munkájukból vet példákat bemutatni az előadásokon vagy gyakorlatokon, ügyelve a tantárgyközi integráció biztosítására is. Azok a visszajelzések, amelyek azt mutatták, hogy valóban megértették az adott tananyagrészt („AHA-élmény"), igazi sikerélményt jelentettek számomra is.”

Molnár György azóta egyaránt tanít alap-, mester és posztgraduális képzésekben is. „Nagyon sokféle tanulóval találkozom, vannak fiatalok, akik a BSc vagy az MSc diploma megszerzése után, vagy az utóbbival párhuzamosan vállalkoznak a mérnöktanár képzés elvégzésére”– magyarázta. „Pedagógiai irányultságunk miatt talán kicsit nyitottabbak vagyunk, és az emberi tényezőket jobban figyelembe tudjuk venni. Emellett – a pedagógiai területre jellemző módon – nincsenek olyan kemény „szórótárgyak”, mint a mérnöki szakokon. Sok olyan hallgatónk van, akik már gyakorlott pedagógusok, ők általában a levelezős képzési formát választják a továbbtanulásuk során. Jelenleg mintegy százfős MA mesterszintű szakmai tanári hallgatói évfolyamunk van, akik a mérnöki végzettségük mellé tanári kvalifikációból szereznek mesterfokozatot. Szakiskolák, szakközépiskolák elméletigényes tárgyait oktatják jelenleg is vagy fogják oktatni a későbbiekben. Ők nagyon elhivatott emberek és jómagam azt gondolom, hogy jó lenne, ha az egyetemi oktatók körében a mérnöki mellett többen lennének a pedagógus végzettség birtokában is.”

A tanszék egyik legnépszerűbb képzése, afféle specialitása a tavaly húszévessé vált közoktatási vezető és pedagógus-szakvizsga szakirányú továbbképzés. „Az ide jelentkezők többsége rendkívül motivált. Ebben a körben kölcsönösen tanulhatnak a hallgatók és a konzulensek egymástól, hiszen, mint az élet sok más területén, az elmélet és a gyakorlat között a pedagógia területén is nagy különbségek lehetnek. Tanszékünk a pedagógiai szempontokat az oktatás minden szintjén hangsúlyosan figyelembe veszi, ezért komplex módon figyeljük a diákok munkáját. Akármelyik képzésünkben vesznek is részt, ebben mások vagyunk: több időt szánunk a hallgatókra, az emberi tényezőkre” – összegezte Molnár György egyetemi docens, a Műszaki Pedagógia Tanszék tanszékvezető-helyettese.

-HA-

Fotó: Pintér Erik