Hírfolyam
Szívvel-lélekkel TDK-zni
2014. 11. 12.A TDK-zás előnyeiről Veress Árpáddal, az Egyetemi Tudományos Diákköri Bizottság elnökével beszélgetett a Műhely.
Hónapokat foglalkozni egy témával, ami tényleg érdekel, könyveket bújni, még akkor is, ha másnap nincs ZH, majd pontot tenni a dolgozat végére, és izgatottan várni a napot, amikor mindenki beszámolhat kutatási eredményeiről. Az egyes őszi szemeszterekben csaknem 800 műegyetemista választja ezt a kifizetődő életformát.
Mit profitálhatnak a hallgatók a TDK dolgozat beadásából?
A Tudományos Diákköri Konferencián való részvétel mind szakmailag, mind emberileg a hallgató javát szolgálja. A dolgozat elkészítésével járó fejlődés vitathatatlanul a jelentkező hasznára válik, amelyből későbbi tanulmányai, valamint a munkavállalás során is profitálhat. A kutatás teljes folyamatában egy kérdés vagy probléma megfogalmazásától kezdve, a dolgozat megírásán keresztül, az eredmények prezentálásáig fejlődik a hallgató problémamegoldó-képessége, amelyet az élet minden területén hasznosíthat. Továbbá a kellő elszántsággal rendelkező, jó helyezést elérő diákok olyan rangos megmérettetéseken vehetnek részt, mint az OTDK (Országos Tudományos Diákköri Konferencia), ahol nemcsak Egyetemünk hírnevét öregbíthetik, hanem értékes kapcsolati tőkére és tapasztalatra is szert tehetnek. Az Egyetem, az ipari és kutatóintézeti szponzorok, illetve az Egyetemi Hallgatói Képviselet komoly összegekkel támogatja az eredményeket elérő tehetséges fiatalokat, lehetővé téve többek között a különböző konferenciákon való részvételüket. Fontos azonban kiemelni, hogy a TDK nemcsak a hallgatók számára tartogat előrelépési lehetőségeket.
Kiknek származhat még előnye ebből?
A TDK-tevékenység a témavezető oktató számára is igen hasznos, hiszen a közös munka gyümölcseként új eredmények érhetők el. Ezek az oktatás és az ipari munkavégzés mellett az egyetemi lét harmadik alappillérét képezik oly módon, hogy az oktató kutatási tevékenységének részévé válhatnak. A mai fejlődésközpontú, eredmény- és profitorientált világban az oktatóknak is folyamatosan meg kell felelniük a növekvő elvárásoknak. A nemzetközi színvonalhoz való felzárkózás megköveteli, hogy mind a különféle tudományterületeken, mind az ipari kutatás-fejlesztésekben olyan témaköröket vizsgáljanak, amelyekre támogatással rendelkező igény van. Ennek köszönhetően az ilyen jellegű kutatási tevékenységben résztvevő és TDK munkát beadó hallgatók is hozzájárulhatnak az Egyetem tudományos elismertségének növeléséhez. Az egyetemek közötti szoros versenyben is előnyt jelent a hallgatók a minél színvonalasabb TDK-eredménye, amelynek nemzetgazdasági szinten is jelentős hozadéka van.
Hogyan értékelik a munkaadók az állásra jelentkezők TDK-s múltját?
Azt, hogy a pályakezdő mérnökök a leendő munkahelyükön hogyan fognak teljesíteni, elsősorban egyetemi eredményeikből jelezhető előre. Ha valaki kellő elhivatottsággal és szakmai szeretettel rendelkezik ahhoz, hogy a kötelező tananyag elsajátításán túl a szabadidejében TDK dolgozatot írjon, akkor az a jelentkező nagy valószínűséggel a vállalatnál is ugyanazzal az alázattal és elszántsággal fogja végezni a munkáját.
Az egyetemi évek mely szakaszában érdemes TDK munkába fogni?
Azt szoktam javasolni a hallgatóknak, hogy a második év után kezdjenek becsatlakozni TDK tevékenységbe, először ugyanis egy képet kell kapniuk a választott tudományterületről, a kutatási tevékenység folyamatáról és eszköztáráról. Ekkorra már elegendő lehetőségük adódott a kar tanszékeit, és az oktatók szakterületeit megismerni. A hallgatóknak a korábban említett célok elérése mellett olyan elvárásaik is vannak, hogy a diplomamunka előtt kipróbálják magukat és a választott témát, a megszerzett tudásukat pedig gyakran a későbbi MSc, vagy akár doktori képzésen mélyítik tovább.
Milyen tanácsokat adna azoknak, akik TDK dolgozat beadásán gondolkodnak?
A témaválasztást tekintve azt tanácsolom, hogy tájékozódjanak a megfelelő szakmai és tudományos kompetenciákkal rendelkező oktatók kutatási területeiről, aktív, élő témákkal foglalkozzanak, s a nemzetközi szakmai és tudományos közösség által is preferált területeket válasszák. Nem érdemes olyan vizsgálódásba kezdeni, amely nem kapcsolódik megfelelően alátámasztott technológiai, ipari, illetve gazdasági előnyökkel járó magas hozzáadott értékű tevékenységhez, valamint nem köthető idáig nem vizsgált, új eredményeket elérő feladat kitűzéséhez. Mindenképpen azt ajánlom, hogy időben kezdjenek el foglalkozni a választott témával. Területenként eltérő, de minimum fél év szükséges ahhoz, hogy a hallgató a releváns szakirodalom feldolgozása után tovább tudja vinni azt a vonalat, amelyet az oktató rábízott, és egy sikeres TDK dolgozat elkészítésével záródjon a tudományos munka.
Hogyan változott a TDK-t írók száma az utóbbi időben?
Az elmúlt évtizedben kb. 20 %-kal növekedett a leadott TDK dolgozatok száma. 2012–2103 között szintén növekedés volt megfigyelhető, de ennek mértéke minimális. A TÁMOP-4.2.2.B-10/1-2010-0009 tehetséggondozási pályázat - amely során jelentős összegeket tudtunk TDK tevékenység fejlesztésére és jutalmazására fordítani - pozitív hatása inkább hosszútávon fog jelentkezni.
Mi mondható el a konferenciák látogatottságáról?
A TDK-zó hallgatóim visszajelzéseiből sajnos azt tapasztalom, hogy ugyan mindig vannak néhányan, akiket egy-egy téma különösen érdekel, így ellátogatnak a konferenciára, de általánosságban a rendezvény mint előadássorozat nem mozgat meg nagy tömegeket az oktatási szünet ellenére sem. Azt hiszem, a szervezők és a résztvevő hallgatók nevében is mondhatom, hogy remélhetőleg a tervezett nagyobb volumenű népszerűsítést követően ezen a téren is várható pozitív változás, és komolyabb érdeklődés mutatkozik majd a hallgatók eredményeinek megismerésére.
Írta: Bencsik Ildikó
Fotó: Baki Mihály
A cikk a Műhely XII/13. számában jelent meg.