Hírfolyam
Több információtechnológiát az egészségügybe!
2014. 12. 04.Az orvostudomány egyre inkább igényli az informatikusok szaktudását is – tudtuk meg a BME Simonyi Károly Szakkollégium Szakmai7 című rendezvényének egyik előadásán.
„Nekünk van miről beszélgetnünk” – szögezte le Jobbágy Ákos, a Műegyetem oktatási rektorhelyettese, a Villamosmérnöki és Informatikai Kar Méréstechnikai és Információs Rendszerek Tanszék egyetemi tanára, az est moderátora. Vajda Lóránt villamosmérnök, a BME Egészségipari Mérnöki Tudásközpont igazgatója, Meskó Bertalan orvos, orvosi jövőkutató és Duda Ernő vállalkozó, a SOLVO Biotechnology vezérigazgatója mutatta be az információtechnológia és az orvostudomány kapcsolatát. A nagy érdeklődésre számot tartó beszélgetésen szó esett az egészségügyről piaci szemszögből, az orvosi ellátás fejlődéséről, valamint a személyre szabott kezelésről.
Az orvoslás lemaradt a gyors ütemben fejlődő információtechnológia mögött, az intézmények közötti adatáramlás nem megfelelő, az orvosok nem élnek a legmodernebb eszközökkel – vélekedtek egybehangzóan a vendégek, akik vallják, hogy az új lehetőségek alkalmazásával eredményesebbé válna a páciensek kezelése.
„A mai egészségügy egyelőre betegségügy, a kialakult bajt gyógyítják, pedig a jövőben megjelenő bajok kiszűrésére és megelőzésére kellene fókuszálni” – mondta Duda Ernő. Jobbágy Ákos hozzáfűzte: „Az orvostudomány sokszor, mint kísérletes orvostudomány jelenik meg. Ha a páciensnek tipikus baja van, hamar lehet azonosítani és kezelni a betegséget, ha nem tipikus, nehézségek várhatók a folyamatban.”
Az információ szabad áramlása, a napjainkban elérhető, személyre szabott szolgáltatások – például genetikai leírás készíttetése –, és azok az eszközök, amelyeket már online is meg lehet rendelni (például „okos vérnyomásmérő”, otthoni EKG készülék), akár új alapokra helyezhetik az egész egészségügyi rendszert. A technika adta új lehetőségek hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a beteg – Meskó Bertalan informatikai szófordulatával élve: az „e-páciens” – és orvosa között partneri viszony és empátián alapuló kommunikáció alakuljon ki, és minden, a kóros állapottal kapcsolatos információ mindkét félnek rendelkezésére álljon. Géntérképünk ismeretével például számos betegséghajlam kimutatható, jóllehet, az egyelőre „gyerekcipőben járó” szolgáltatás megosztja a közvéleményt. „A genetika csupán megtölti a fegyvert, az életmód húzza meg a ravaszt” – hívta fel a figyelmet Meskó Bertalan, rámutatva, hogy a közhiedelemmel ellentétben, a genetika nem jelent sorsszerűséget.
A beszélgetőpartnerek egyetértettek abban, hogy a technológia vívmányai idővel egyre jelentősebb szerepet kaphatnak a kórképek, betegségek diagnosztizálásában is – hiszen hiába látott egy jó orvos sok mintát és leletet, a gép esetenként „látja” akár egy beteg összes korábbi leletét is.
„Kérdés azonban, hogy a páciensek megbíznak-e az olyan döntésben, amelyet gépek hoznak?” – osztotta meg Vajda Lóránt a tudományos konferenciákon is gyakran megfogalmazódó kételyt. „A gépek csupán eszközök, a felelősség és a végső szó mindig az orvosé” – tette hozzá Meskó Bertalan. Bár a személyre szabott orvoslás egyelőre drága, közgazdasági tanulmányok bizonyítják, hogy hosszú távon költséghatékony az egészségügyi rendszer számára. A technológiai feltételek Magyarországon is adottak, így alapvetően szemléletváltás szükséges a döntéshozók és az orvostársadalom részéről – hangzott el.
„Hogyan tudom segíteni a saját gyógykezelésemet?” – tette fel az est egyik kulcskérdését Jobbágy Ákos. A beszélgetőpartnerek válaszaiból megtudtuk: a hangsúly a megelőzésen van, ehhez azonban szintén szemléletváltás szükséges. Vajda Lóránt rámutatott: egy statisztika szerint ma Magyarországon száz emberből csak kettő megy el vércukorvizsgálatra, holott a mérés ingyenes.
Az est végén a vendégek útravalóul azt fogalmazták meg, amit a közegészségügyi szakemberek is folyamatosan hangoztatnak: függetlenül pénztárcánk vastagságától, szűrővizsgálatokkal, rendszeres testmozgással, megfelelő diétával és kiegyensúlyozott táplálkozással mindannyian sokat tehetünk egészségünk megőrzéséért.
A Simonyi Károly Szakkollégium 2003-ban alakult, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki Karának Schönherz Zoltán Kollégiumában működik. 2009-ben Junior Prima Primissima díjjal tüntették ki Oktatás és köznevelés kategóriában. Az országos szakkollégiumi mozgalomban a kezdetek óta jelen van, a Szakkollégiumok Egyeztető Fóruma első akkreditációs eljárásának keretében 2011-ben három évre ruházta fel a Minősített Szakkollégium címmel. A szakkollégium jelenleg nyolc tagkörből áll, amelyek munkássága a villamosmérnöki és informatikai szakma szinte teljes egészét lefedi, a stúdiótechnikától kezdve, a robotikán át a távközlési hálózatokig. A folyamatos szakmai tanfolyamok, bemutatók és a több mint 80 millió forint értékű eszközpark elősegíti az elméleti tudás elmélyítését és annak gyakorlatba ültetését, illetve lehetőséget ad az önálló szakmai munkára, innovatív szakmai ötletek megvalósítására. A Szakkollégium nagysikerű rendezvényei közé tartozik a Szakmai Est, a Simonyi Colours előadás sorozat, és a Simonyi Konferencia. A Szakmai 7 című előadássorozatot idén első alkalommal szervezték meg. |
- HegA -
Fotó: SPOT Fotókör