Elfogadta a Szenátus a BME idei költségvetését. Ez alkalomból a szemlélet korszerűsítéséről, a változtatások kényszeréről és az Egyetem jövőképéről is beszélt a Műegyetem kancellárja.

A frissen elfogadott költségvetésnek több sarokpontja is van. A 2015-ös költségvetési támogatás számszerűsítve nagyobb, mint a tavalyi, de idén az ún. PPP-támogatásokat a felsőoktatási intézmények a költségvetési támogatás részeként kapják, nem utólagos térítésekként érkeznek az egyetemre.

Barta-Eke Gyula: A számszerűsített támogatási összeg valóban nagyobb, ám a PPP-k finanszírozása a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumtól átkerült a szakmai fenntartóhoz, azaz az EMMI-hez (vagyonpolitikában továbbra is a NFM számít a fenntartónak), ahol úgy döntöttek, hogy a szerződés szerint járó 50%-ot az egyetem már év elején megkapja. Ha azonban ezt leszámítjuk, akkor kevesebbet kaptunk, mint tavaly. Már a költségvetés készítésekor is elmondtam, hogy a szemléleten, következésképpen a költségvetési szabályzaton is változtatni kell, mert 2016-ra így nem tartható fenn, azaz, már nem finanszírozható az egyetem azokkal a peremfeltételekkel, amiket magam ígértem meg az elmúlt év végén. Lépni kell 2015-ben. Új költségvetési szabályzatot kell készítenünk. A források csökkenésével kell számolnunk. A karok kérték, hogy azonos forrásokhoz jussanak a központi kasszából, mint tavaly. Ezt idén teljesítettük, de a kari alrendszerek támogatása csak szinten tartásra elegendő, bővítésre, fejlesztésre kevés, és jövőre ezt sem tudjuk tartani. A Likviditási Tartalékalap idén év végére a tervek szerint 200 millió forinttal csökken. Ha ezt így folytatnánk, akkor 2016-17-re felélnénk az egyetem Likviditási Tartalékalapját. Egy fontos változás lesz a karok életében a költségvetés készítésekor: a kancellár ellenjegyzése nélkül nem mehet költségvetés a Kari Tanács ülésére. Ha a Kari Tanács más változatot fogad el, azt újra be kell hozzám nyújtani, és kompromisszumra kell jutnunk.

A törvényből is következik, hogy a kancellár nélkül nem hajtható végre gazdasági döntés.

Barta-Eke Gyula: Az új Szervezeti és Működési Rend is tartalmazza már ezt. A kari vezetők pedig nem zárkóztak el az elöl, hogy készítsünk idén egy új, korszerűbb költségvetési szabályzatot, és jelezték, hogy megfelelő egyeztetés után támogatni tudják ezt. Az elmúlt hónapok közös munkájában bebizonyosodott, hogy ha a kancellár ötletei az egyetemi vezetők nyitottságával találkozik, akkor elegendő előkészítéssel és kompromisszumkészséggel dűlőre tudunk jutni. Tudunk majd együtt működőképes költségvetési szabályzatot készíteni.

Ez azt is jelenti, hogy átmenetiség jellemzi az idei költségvetést. Mi lenne a készítendő új szabályzat fő jellemvonása?

Barta-Eke Gyula: Annak is szántuk. Fokozatosan költséghatékonyabbá tesszük az egyetem szerkezetét. Ez sok operatív feladatot hoz magával. Visszatérve a költségvetésre, kiemelt szempont továbbra is az egyetem működőképességének megőrzése, amit akár 2017-ig is tudunk biztosítani. A fiskális szabályok mellett szeretnénk az új szabályzatban jobban érvényesíteni a közös egyetemi érdekeket. A karok számára ez azt hozza, hogy előfordulhatnak olyan esetek, amikor bizonyos érdekeikről le kell mondaniuk az összegyetemi érdekek javára. El kell fogadnunk, hogy itt nem nyolc karnak és a nem kari alrendszernek, azaz, összesen kilenc alrendszernek van önállóan költségvetése, hanem a BME rendelkezik költségvetéssel, amelyért én vagyok felelős.

Milyen kari érdekekről kell lemondani például?

Barta-Eke Gyula: Az építmények karbantartásakor eddig a karok a saját területeiket újítgatták fel. Ha benézünk a K épület rektori folyosójára – de számos egyéb példát hozhatnék –, nehéz megérteni, hogy egy kis folyosón kicseréltek két ablakot, hármat pedig nem. Az egyik karnak volt pénze ablakcserére, a másiknak nem. Vagy: az eredeti Létesítményfejlesztési Terv szerint a CH épületet négy év alatt kell felújítani. A Műegyetem a magyar műszaki tudomány fellegvára, itt ne legyen toldozgatás-foltozgatás. Rendbe hozzuk a CH-t, hogy ne legyen torzó. Ugyanígy, a K épület környezetében visszaállítjuk a hagyományos campust. Bontások lesznek, és lehetetlen volna a több kar által használt épületeknek csak egy részét elbontani, azét a karét, amelyiknek több a pénze.

Szintén az egész egyetemet érinti a közalkalmazotti életpálya-modell. Ehhez is pénz kell, amelynek elköltését összegyetemi érdek diktálja. Hasznosíthatónak tartom például a Debreceni Egyetem modelljét, amelyben jól érvényesül az összegyetemi kiadások közös fedezése a szervezeti egységek által. Vannak olyan kiadások, amelyekbe mindenkinek be kell szállnia, hogy az egyetem fejlődjön. Szeretnénk megvalósítani azt is, hogy minden beruházást csak egyszer végezzük el, és elsőre jól csináljuk meg.

A Költségvetésből az látszik, hogy komoly, sőt növekvő saját bevételt kell termelniük a karoknak.

Barta-Eke Gyula: A karok vezetői panaszkodtak, hogy nagy a saját bevétel-termelés kényszere. A jelenlegi struktúrában, a jelenlegi költségvetési szabályzat mellett ez kényszerű, hiszen amíg a költséghatékonysághoz nem nyúlunk, addig több bevétellel kell a nagyobb kiadásokat ellensúlyozni. Őszre, a harmadik negyedévben már látszik majd, hogy hol maradnak el a saját bevételek a tervezettől, és ott a kiadásokat is le kell faragni. Kancellárként a költségvetési egyensúly fenntartására törekszem.

Most minden kar egyforma megítélés alá esik. Sokat fogunk erről még beszélgetni… szemléletváltás szükséges. Annak elfogadása, hogy a Műegyetem egésze fontos, és ezért tenni is akarunk érte. Az pedig az én felelősségem, hogy mindenki érezze, hogy a közös forrást értelmesen használjuk fel.

Ha egy szóban lehetne jellemezni az idei költségvetést, mi lenne az?

Barta-Eke Gyula: Ez a túlélés költségvetése. Túléljük 2015-öt, és kezdünk felkészülni 2016-17-re. Az egyetem finanszírozását új alapokra kell helyezni, új struktúrákat kell létrehozni, figyelemmel arra, hogy 2021 után nem lesznek uniós pályázati pénzek. Az a dolgom, hogy az intézményt egy olyan finanszírozási feltételrendszerbe helyezzem és segítsem, ami lehetővé teszi a mai tartozásmentesség megőrzését.

Lehet, hogy még a jövő évben is csak átmeneti költségvetési szabályzat lép érvénybe, először a nem kari alrendszer költségvetését alakítjuk át, és a karokéit csak két év múlva. Most kezdjük ezt a munkát.

Maradjunk még az idei költségvetésnél. A tavalyi maradvány és még 950 millió forint szerepel benne létesítmény-felújításra és karbantartásra. Ez markáns. Költségcentereket is hoztak létre.

Barta-Eke Gyula: Szeretném látni, hogy hol milyen költségek adódnak. A dékánoknak már jeleztem, hogy idén egy profi külsős céget kérünk fel a Műegyetem átvilágítására, és azt várjuk, hogy 10-20% közötti költségcsökkentésre tegyen javaslatot. Magam is látok megtakarítási lehetőségeket, és teszek is majd javaslatokat a karoknak. Egyszerű példa: több karunk és tanszékünk is rendelt azonos mérnöki szoftvert ugyanattól a vállalkozótól. Ő maga vetette fel, hogy az egyetem vásárolja meg intézményként a licenszet, mert olcsóbb volna. Érdemes az érintett tanszékeknek összeadniuk rá a forrást, ami egy-egy egységet így kevésbé terhel. Más hasonló esetek is történnek, de jó szervezéssel hatékonyabb erőforrás felhasználás érhető el.

Három területen látom a saját bevételek növelésének esélyét: az oktatásban van még kb. 20% „előcsalogatható” tartalék. Ez a karok dolga, de ötleteket tudok adni a dékánoknak. Ez 1.5-2 milliárd forintnyi bevétel, különösebb erőfeszítés nélkül. Fel kell készíteni az egyetemet a kutatási (pályázati és egyéb úton becsatornázható) pénzek megszerzésére a 2020 utáni időszakban. Ez közös feladat, és úgy vélem, hogy a mai szint még növelhető is kb. 20%-kal, tehát a mai kb. 6 milliárd Ft-ot fel lehet tornászni bizonyos technikákkal akár 7 milliárd Ft-ra is. Persze nem egyik napról a másikra.

Gyökeresen átalakult a hallgatói alrendszer, a régi formájában megszűnt a Diákközpont.

Barta-Eke Gyula: A hallgatói alrendszer finanszírozását teljesen új alapokra helyeztük. Létrejött a Hallgatói Szolgáltatói Igazgatóság, a kifizetésekről pedig ez utóbbi vezetője dönt közalkalmazottként, és nem az EHK elnöke, mint korábban. Az EHK ugyanakkor továbbra is nagyon fontos partnere az egyetemnek. Szeptemberben új közösségi ösztöndíjrendszert szeretnénk kidolgozni. Nyilvánosságra hozzuk a közösségi ösztöndíjban részesülők névsorát, és a közösségi ösztöndíj a megelőző félév alatt végzett munka jutalma lesz. Átlagosan 300-400 ezer forint közötti havi közösségi ösztöndíjakról van szó. Úgy látom, hogy a hallgatók partnerek az átláthatóság megteremtésében. A közösségi munka önkéntes vállalás, akit csak a pénzszerzés vezérel, az végezzen diákmunkát.

Teljesen megváltoztak a GMF szolgáltatói feladatai, egy átlátható és világos struktúrában zajlik a tevékenysége.

Barta-Eke Gyula: Az első lépést tettük meg a szervezet átalakításával, ami tovább finomítható, ha szükséges. A következő lépés, hogy kezdjenek az új igazgatóságok olyan minőségű szolgáltatásokat nyújtani, amelyek a világ bármely részén megállják a helyüket, és amelyeket az egyetem polgárai joggal várhatnak intézményüktől – oktatók, hallgatók, munkatársak egyaránt. Az új vezetői állások pályáztatása most folyik. Ha egy oktató vagy egy kutató belép hozzánk közalkalmazottként, akkor várják, fogadják, legyen íróasztala, számítógépe, telefonja egy napon belül. Ha egy közalkalmazott leszámol, vagy ügyet akar intézni ma, akkor ez nehézkesen megy. Szeretnék eredményeket látni már idén, és ezzel megszűnhet az egyetemszerte jellemző „A épületezés”. Egy szolgáltató szervezet akkor működik jól, ha nem beszédtéma. Ne is vegyék észre, hogy vagyunk, akkor csináljuk jól. Átalakítjuk a karbantartást, a felújítás szerkezetét, a postai szolgáltatást. Ma 8 nap alatt kapok meg egy levelet egyetemen belülről.

Összegezve, ez az egyetem alvó Csipkerózsika vagy Hófehérke üvegkoporsóban. Most felköhögtük a csutkát. Fel kell ébreszteni, és óriási lehetőségek vannak benne. Az itteniek tudása, tapasztalata, az egyetem múltja, a hallgatók minősége arra enged következtetni, hogy Közép-Európa meghatározó egyetemévé tudnánk válni, amit a világ is elismerne. De ehhez sokat kell tennünk, közösen.

–TJ–

Fotó: Philip János