Idén is bemutatták friss tudományos eredményeiket a Kutatóegyetemi Kiemelt Kutatási Területek szakemberei a Fókuszban a Műegyetem címmel rendezett konferencián.

„Itt az ideje, hogy közkinccsé tegyük az iparral ápolt egyetemi kapcsolataink legjobb gyakorlatait, segítve mind ezek átadását, mind saját együttműködéseink új minőségének megteremtését” – e gondolatokkal nyitotta meg a Fókuszban a Műegyetem és az ipar együttműködése 2015 című konferenciát a BME rektora. Péceli Gábor – aki a napokban fejezi be rektori pályafutását és adja át hivatalát Józsa János új rektornak – emlékeztetett arra, hogy a Kutatóegyetem címet 2009-ben kapta először a BME négy másik intézménnyel együtt. A BME 2013-ban ismét elnyerte e minősítést, immár 5 másik egyetemmel együtt.

Péceli Gábor beszélt a források szűkösségéről, „az egyetem zárolt összegektől terhes, nehéz éveken van túl”, ám úgy ítélte meg, hogy ma már újra fejlődő pályára állt. „A megújulás és a folytonosság egyaránt tetten érhető ma” – mondta végül, utalva a rektori éveit július 1-ével kezdő új vezetőre. Józsa János akadémikus zárszava a konferencia végén hangzott el.

„A világszínvonalú kutatás az ország versenyképességének egyik pillére, a felsőoktatási intézmények pedig a vállalati és a közösségi innováció legfontosabb szolgáltatói„ – erről már Palkovics László felsőoktatási államtitkár beszélt a felsőoktatási stratégiáról tartott előadásában. Kifejtette, a stratégiában megfogalmazott küldetések között szerepel a vállalatok és az intézmények kapcsolatrendszerének megerősítése, az oktatók teljesítményközpontú előmeneteli rendszerének megteremtése, a legkiválóbb hallgatók és oktatók nemzetközi tapasztalatszerzésének segítése, valamint az idegen nyelven folyó képzések, illetve a külföldi hallgatók arányának növelése.

Arra biztatta a BME vezetését, hogy világosan fogalmazza meg, hogy a BME „mely területeken váljon vonzóvá a külföldi hallgatók számára is, és azokat erőteljesen fejlessze”. A létrejövő Felsőoktatási Ipari Együttműködési Központok erre is lehetőséget kínálnak. „Ehhez persze megkerülhetetlen az oktatási és a kutatási infrastruktúra megújítása” – tette hozzá. Palkovics László érvelt a kutatásfinanszírozás rendszerének átalakítása mellett is, úgy, hogy az a nemzetközi versenyképességet és az erőforrás-koncentrációt támogassa.

A nemzeti felsőoktatásról szóló törvény tervezett módosítását részletezve megerősítette, hogy létrehozzák az alkalmazott tudományok egyeteme intézményét a duális képzés folytatására, valamint a mesteroktatói munkakört a tudományos fokozattal nem rendelkező, ám tekintélyes gyakorlati tapasztalatú, ún. ipari professzoroknak. Bejelentette, hogy a módosítás nyomán azonos fenntartóhoz tartozó intézmények egymás telephelyén is indíthatnak képzéseket.

„A K+F+I területén végzett egyetemi vállalkozási tevékenység mentesül az államháztartási törvény szigorú szabályozása alól” – jelentette be az államtitkár. „Mindez rugalmasabb és életszerűbb működést tesz lehetővé, a profitot pedig az egyetem a saját fejlesztésére fordíthatja, hasonló szabadságfokkal, mint az akadémiai vállalkozások.” „Magyarország a magas hozzáadott értékű termelés tekintetében az OECD vezető országai között szerepel” – emlékeztetett Palkovics László, azzal, hogy a kormányzat számít a BME-re a tudományos utánpótlás fellegváraként is.

„A NKFI új pályázati portfoliójával az értékteremtő, nemzetközi mércével mérve is versenyképes hazai K+F+I tevékenység katalizátora kíván lenni” – hangsúlyozta Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke, aki az államtitkári előadás utolsó gondolataihoz is kapcsolódva a világszínvonalú tudományos háttér, a kiváló szakemberek, a versenyképes infrastruktúra, valamint az átlátható és kiszámítható pályázati finanszírozás jelentőségét emelte ki. Az elnök az innovációs projektek általános problémáiként azonosította, hogy azok vagy nem nemzetközi színvonalúak, vagy annak indulnak, de később lemaradnak az élvonaltól, és az általuk létrehozott tudás gyakran nem hasznosul.

„Az innováció finanszírozása nem támogatás, hanem befektetés” – hívta fel a figyelmet Pálinkás József. Az évente mintegy 29 milliárd forinttal gazdálkodó ún. NKFI Alapot kezelő hivatal első embereként fontosnak minősítette az állami és a befektetői inkubációs kockázat megosztását, valamint a forrásorientált helyett a feladatorientált pályázati rendszer működtetését.

Palkovics László államtitkár és Pálinkás József elnök után a Kiemelt Kutatási Területek elismert szakemberei mutatták be a Kutatóegyetemi minősítéshez kapcsolható legújabb tudományos eredményeket (az előadókról készült képsorozatot ld. a cikk végén – a szerk.).

Szakmai-tudományos élmény volt az előadásokat végighallgatni, filozofikus magasságokba  emelkedtek a műszaki tudományok – összegezte Józsa János, a BME megválasztott rektora. Az új vezető köszönetet mondott búcsúzó elődjének a Kutatóegyetemi tevékenység összefogásáért, a keretek racionális felhasználásért. „Az öt kutatási területtel és a tavaly indított hatodikkal olyan alapok jöttek létre, amelyek mentén indulhatunk tovább."

"A BME, mint műszaki tudományi és fejlesztési intézmény készen áll az államtitkár úr és az elnök úr által vázolt feltételek teljesítésére. Természetesen vállalja a tömegképzést is, hiszen a társadalomnak megbízható végrehajtó mérnökökre is szüksége van, de a kutatás-fejlesztés megkerülhetetlen.”

„Mindaz, amiről szót ejtettünk, csapatmunkát igényel” – hangoztatta. „Nem magányos harcosok vagyunk a Műegyetemen, a műszaki tudományi fejlesztésekben. Nagyon ritka, hogy egyszerzős cikkeket írunk, gyakrabban el sem választhatók a teljesítmények egymástól. Erre legyünk büszkék. Csapat kell, csapatstratégia és jó végrehajtás.”

(Befektetés - Megoldás - Eredmény címmel interjúkötet is készült a konferenciára, amelyben legfontosabb szakmai partnereinket foglalták össze röviden, mit is jelent számukra, ill. az általuk képviselt intézmény számára a partnerség a Műegyetemmel. A kiadvány innen letölthető.)

A BME Kiemelt Kutatási Területei (KKT) és az ipar kapcsolatát bemutató előadások (a prezentációk itt elérhetők):

Varga István egyetemi docens, a Járműtechnika, közlekedés és logisztika KKT vezetője

Charaf Hassan egyetemi docens, az Intellingens környezetek és e-technológiák KKT vezetője

Vértessy Beáta egyetemi tanár, a Biotechnológia, egészség- és környezetvédelem KKT képviseletében

Koppa Pál egyetemi docens, a Nanofizika, nanotechnológia és anyagtudomány KKT képviselője

Kollár László egyetemi tanár, a Katasztrófa-megelőzés: korszerű mérnöki módszerek KKT képviselője

Szentannai Pál egyetemi docens, a Fenntartható energetika KKT képviselője

–TJ–

Fotó: Philip János