A magabiztos doktorandusz és doktorjelölt is a BME kiválóságához járul hozzá

Magyarországon egyedülálló képzést indított a Műegyetem a PhD hallgatók kutatói készségeinek fejlesztésére. Az ötletgazdát és a szervezőt kérdeztük. 

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen idén tavasszal első alkalommal indult kutatói készségfejlesztő kurzussorozat a doktori képzésében részvevő hallgatók és a BME-n doktori fokozatszerzés előtt álló fiatal kutatók (doktorjelöltek) számára.

„Már több éve tudom, hogy a doktori képzésben szükség van a szakmai karrier és a kutatómunka hatékonyságának támogatására, valamint a kutatói-oktatói készségek fejlesztésére. A magyarországi egyetemek doktori iskoláin végigtekintve, a BME éllovas ebben, ilyen átfogó kurzussorozat sehol nincsen” – hangsúlyozta a BME VIK Távközlési és Médiainformatikai Tanszék címzetes egyetemi tanára, a kurzus ötletgazdája. Halász Edit 2003-ban szervezett először előadás-sorozatot „Magabiztos doktorandusz” címmel, azóta foglalkoztatta a gondolat az ilyen típusú készségfejlesztés rendszeressé tételéről. A megvalósítás módjára néhány éve az angliai Durham University-n talált rá.

„Olyan képzési módot kerestem, amelybe a kutatói készségfejlesztés széles spektruma belefér, a kurzusok egyidejűleg meghirdethetők az egyetem összes doktoranduszának, azonnal alkalmazható tudást közvetítenek a részvevőknek, a képzéshez segítségül hívható a BME összes oktatója és nincs előtanulmányi vagy egyéb formai kötelezettség, bonyolult adminisztrációval” – sorolta Halász Edit.

„A 2012 végén alakult BME Egyetemi Doktorandusz Képviselet készített felmérést a hallgatók elégedettségéről a doktori képzéssel. Kiderült, hogy a doktoranduszok elsősorban a kutatásmódszertanban éreznek hiányosságokat, és nincs megfelelő pedagógiai tapasztalatuk a képzés részeként kötelező oktatáshoz. Így találtunk egymásra” – egészítette ki Hajas Lívia, az EDK volt elnöke (a kezdeményezést még Lippai Rita korábbi EDK-elnök karolta fel – a szerk.). „Szervezni tudó, okos segítséget kaptam tőlük” – tette hozzá Halász Edit.

Hajas Lívia még 2013 novemberében vett részt a BME OMIKK által szervezett ELSEVIER előadáson, ahol a ScienceDirect és Scopus adatbázisok újdonságait, valamint a Mendeley referenciakezelő program és az ORCID használatát ismerhették meg (ebben a témában a doktoranduszoknak külön is tartottak előadást az EDK kérésére).

2015 februárjában a Thomson Reuters szakoktatója mutatta be a BME OMIKK-ban a Web of Science, az EndNote, a Journal Citation Report, valamint az InCites kutatásértékelést támogató szolgáltatás használatát. Márciusban pedig az IEEE trénere tartott előadást a könyvtárban "Hogyan írjunk műszaki szakcikket?" címmel, amelyet mintegy 80 érdeklődő hallgató, doktorandusz és oktató hallgatott meg, köztük Halász Edit is.

Az első készségfejlesztő kurzussorozatban pedig már saját munkatársakra építettek a szervezők: Szmolyán Mária, a BME OMIKK könyvtárosa Kollár Istvánnal, a VIK Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék egyetemi tanárával együtt tartott előadást a Publikációk dokumentálása címmel (ennek témája a szakirodalmi és citációs adatbázisok, pl. WoS, Scopus, Google Scholar, valamint az MTMT használata volt).

A 2015 tavaszán lezajlott első 13 készségfejlesztő kurzus négy kategóriába sorolható: a kutatómunka hatékonyságát támogatók, a szakmai karriert támogatók, az oktatói feladatok ellátását támogatók, valamint a magasabb szintű informatikai készségeket támogatók. A kurzusokat a következő konkrét témákban tartották meg egyszeri alkalommal 2-5 órában: kutatási projektek tervezése, a publikálás folyamata, publikációk írása, dokumentálása, prezentációs alapelvek és technikák, doktori disszertáció és tézis füzet elkészítése, előadástechnika - prezentáció nagy létszámú hallgatóságnak, kutatói pályázati lehetőségek, európai uniós pályázatok doktoranduszoknak, álláskeresés az egyetemen kívül, kutatás az iparban, kiscsoportos oktatás, az ellenőrzés-értékelés korszerű módszerei az oktatói munkában. A kurzusokon összesen 185-en voltak jelen – ismertették a szervezők. Az úttörő kezdeményezésben 19 oktató vett részt.

Halász Editnek előzetesen voltak félelmei, hogy a doktori témavezetők saját tevékenységük kritikájaként értékelik majd a kurzusok életre hívását vagy a hallgatók távol maradnak, ha nem kapnak a részvételért kreditet. „Meg kellett értetni, hogy a javaslat, amelyet 2014 őszén az Egyetemi Habilitációs Bizottság és Doktori Tanács is elfogadott, kiegészíteni és nem helyettesíteni akarja a magas színvonalú szakmai témavezetést. Maguk a doktoranduszok pedig azt vallják, hogy aki nem látja, hogy kredit nélkül is érdemes használható tudást szerezni, az magára vessen” – osztotta meg véleményét a BME VIK oktatója. Halász Edit kiemelte Benedek András professzor, a GTK Alkalmazott Pedagógia és Pszichológia Intézet igazgatója szerepét is a megvalósításban.

Az oktatói gárda összeállításához a doktoranduszok is adtak ötleteket saját tapasztalataik alapján, Recski András professzor például korábban is tartott hasonló órákat, Tanács János pedig prezentációs előadással segítette az OTDK-ra készülő műegyetemistákat, ezt most a doktori hallgatók is hasznosíthatták (a BME GTK Filozófia és Tudománytörténet Tanszék docense a bme.hu-nak adott korábbi interjújában az előadás-technika tudományának titkaiba avatta be az olvasókat – a szerk.). „Fantasztikus élmény volt, amikor azok az oktatók, akiket felkértem kurzus megtartására, visszahívtak, hogy még melyik kollégájuk tudna erről és erről beszélni” – emlékezett vissza Halász Edit, hozzátéve, „nemhogy a fizetségről nem érdeklődtek, hanem megköszönték, hogy részt vehettek egy olyan programban, amelyet hiánypótlónak tartanak, és hisznek a jelentőségében”. A kurzus végén személyes hangvételű rektori köszönőlevelet is kaptak Péceli Gábortól” – árulta el az ötletgazda.

„A BME EDK egyik első eredménye a részvétel e vállalkozásban” – vélekedett a testület volt elnöke. Értékelőlap is készült az első kurzusokon résztvevők számára, az előadások tartalmára, felépítésére, érthetőségére, időtartamára, valamint az előadó szakmai felkészültségére és kommunikációjára vonatkozóan. A visszaérkezett értékelések szerint a PhD-hallgatók jónak és hasznosnak minősítették a kurzusokat, sőt javaslatokat tettek új, konkrét témákra. Így került például az idei tematikába a kutatáshoz, a disszertáció szakmai elkészítéséhez és dokumentálásához szükséges, célzott informatikai készség erősítése (kutatáshoz használt számítógépes alkalmazások, pl. MATLAB, illetve a publikációk készítését támogató szoftverek és referenciaszolgáltatások, pl. EndNote, Mendeley). Hajas Lívia hozzátette: az oktatók maguk jelezték, hogy kérésre szívesen tovább is bővítik a tematikát. „Látszott, hogy rengeteget készültek, de nagyon rugalmasak voltak, interaktív módon, igény szerint alakították a kurzusokat” – fűzte hozzá az EDK elnöke.

„Kifejezetten ajánlott lenne mindenkinek a kutatói kompetenciák fejlesztése érdekében.”

„Nagyon jó ötlet ez a kurzussorozat, pont ezt hiányoltam eddig a képzésből. Remélem, jövőre bővül a kínálat.”

„Új tippeket kaptam, amelyek szélesíti a látókörömet, nagyon hasznos volt.”

(Részletek a hallgatói értékelésekből)

A szervezők szeptember elején hirdetik meg – a tervek szerint teljes kínálattal – a következő kurzusokat, amelyek szeptember harmadik hetében kezdődnek. A kurzusokon ingyenes a részvétel, de jelentkezéshez kötött. Az üresen maradt helyekre bármely BME-s dolgozó is jelentkezhet. A kurzuskínálat és a jelentkezéi lehetőség IDE KATTINTVA érhető el.

Van még néhány hiányterület, ahová várják további oktatók jelentkezését, ilyen például a fent említett kutatást és publikálást segítő informatikai készségek témakör (pl. LaTeX) – hívta fel a figyelmet Halász Edit. „Máshogy írnak cikket az építészek, a vegyészek, mint a villamos- vagy gépészmérnökök, attól is függően, hogyan, hová kell publikálni, vagyis kari sajátosságokra épülő kurzusokra is szükség lenne” – emelte ki a főszervező. „Az is doktori iskolánként változik, mi legyen a disszertációban és a tézisfüzetben” – említett még egy példát. 

A minőségi kutatói munka megfelelő kommunikációja akár a tudományos, akár az ipari közönség számára a BME hírnevét, tudományos és szakmai rangját, valamint elismertségét erősíti – vélekedett Halász Edit. „Ha ez a képzés rendszeressé válik nálunk, érdemes lenne kiterjeszteni ’jó gyakorlatként’, és akár az Országos Doktori Tanács számára is javaslatot készíteni” – avatott be végül a jövőre vonatkozó terveibe a kutatói készségfejlesztő kurzus műegyetemi ötletgazdája.

 

-BK-

Fotó: Pintér Erik

(A kiemelt kép a 2015. május 30-i ünnepi szenátusi ülésen készült az ott felavatott doktorok egy csoportjáról, fotó: Philip János)