Fiatal vezetők tehetséggondozó programjába nyert felvételt a BME gépészmérnök-hallgatója a műegyetemi létesítmények és a hallgatói közélet fenntarthatóságára tett előremutató javaslataival.

„A fenntarthatóság manapság divatos fogalom, ami sokak számára egyet jelent a környezettudatos magatartással. Számomra azonban ennél mélyebb tartalma van: komoly felelősséggel párosul, és abban nyilvánul meg, ahogyan saját magunkkal, a környezetünkkel és a leendő utódainknak továbbadott örökséggel bánunk” – összegezte pályaművének lényegét Ónody Attila, a BME végzős gépészmérnök MSc-hallgatója, aki javaslataival részvételt nyert a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért fiatal vezetőknek kiírt tehetséggondozó programjára.

A díjazottak, Ónody Attila a képen balról az első

A műegyetemi mérnökhallgató 3 témakörre bontotta a BME fenntarthatóságával kapcsolatos észrevételeit: a hallgatói szemlélet kialakítására, az ökolábnyom csökkentésére és a lean elmélet bevezetésére.

„Változtatni kell a hallgatók szemléletén, még mielőtt kilépnek a munkaerőpiacra. Erre a változásra ideális környezetet teremt az egyetem, amely a fiatal felnőttek utolsó képzési intézménye a munkába állás előtt. Egy hely, ahol megszerezhetik a szakmai tudást, és olyan képességeket, mint a környezettudatosság vagy a fenntarthatóság ismerete” – fogalmazott Ónody Attila, aki szerint például a szelektív hulladékgyűjtésnek vagy a pazarlások csökkentésének természetes, magától értetődő cselekvéseknek kellene lenniük. Pályaművében kifejtette, hogy az etikus viselkedés és a magatartási minták elsajátítását az oktatási rendszeren belül lehetne megvalósítani, amihez az egyetemi vezetés és a hallgatói önkormányzat szoros együttműködésére van szükség. Szorgalmazta egy közös akcióterv megalkotását a környezettudatos gondolkodás és a társadalmi felelősségvállalás minél szélesebb körű hirdetésére a közösségi programokon, például a hallgatói önkormányzat és a hallgatói körök rendezvényein. „Akár egy koncerten is megjelenhet a környezettudatosság, ha felhívjuk rá a figyelmet az esemény brosúrájában, vagy ha feltüntetjük például a rendezvényen használt újrahasznosított poharakon” – osztotta meg néhány konkrét javaslatát a díjazott hallgató, aki szerint fontos az eredmények, a tapasztalatok megosztása, azaz, „látható legyen, ahogyan az intézmény, a környezet, s így az emberek hozzáállása is változik”. Attila többek között olyan feladat vagy probléma megoldását bízná a diákokra, amellyel évről-évre hozzájárulnak az egyetem fejlődéséhez. Bevezetne egy nulla kredites kötelező kurzust, amelyen a hallgatók feladata a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos projektmunka kidolgozása lenne. „Az itt megfogalmazott kreatív gondolatokkal is javíthatunk a környezetünk minőségén és a közösség hozzáállásán” – vélekedett. A szemléleti fejlődés elősegítésére bevezetne egy „etika” című tárgyat, amelyet a csaláson, illetve hamisításon kapott diáknak újra el kell végeznie. A kezdeményezéstől Ónody Attila azt reméli, hogy „valamennyi hallgatóban kialakulna a fenntartható fejlődéshez szükséges attitűd”.

A díjazott műegyetemi hallgató nagy hangsúlyt fektet pályaművében az ökolábnyom csökkentésére, ezen belül például az épületek energiahatékonyságának javítására. Rövid távú célként javasolja a fűtési rendszerek szabályozását, energiatakarékos izzók, víztakarékos csaptelepek és zuhanybetétek használatát. „Ezek az intézkedések nem igényelnek nagy beruházást és gyorsan kivitelezhetők” – jegyezte meg, hozzátéve, hogy a hosszú távú és nagy költségvetésű fejlesztéseket csak pályázati források bevonásával látja megvalósíthatónak. Úgy véli, hogy a Műegyetem károsanyag-kibocsájtásának csökkentésére és az energiafüggetlenség megteremtésére a biomassza tüzelése és napelemek telepítése lehet a megoldás. Attila népszerűsítené a kerékpáros közlekedést is, e mellett a zöld területek arányát az ún. „zöldtetővel”, azaz síkfelületű épületek tetejére telepített növényekkel növelné. „E megoldás egyfelől csökkenti az épület energiaigényeit: télen fűt, nyáron hűt a növénytakaró, másrészt tisztítja a levegőt a fotoszintetizáló növények oxigéntermelésével.”

Ónody Attila szakmai gyakorlaton, majd a tanulmányai mellett vállalt munka gyakorlati példáin keresztül ismerkedett meg a lean szemlélettel, amelyre a pályamunkájában szintén kitér. Egy hatékony, átlátható rendszerű és ésszerűen működő intézmény létrehozását javasolja e módszerrel, amelyet kezdetben közismerten a japán autóipari termelés optimalizálására használtak. A lean két alappillérére, azaz, az ember tiszteletére és az értéket nem teremtő folyamatok csökkentésére alapoz, és szerinte az ideálisan működő intézményben „minden hallgató véleménye fontos. A jó oktató nem parancsol és nem a diákok felett áll, hanem együttdolgozik velük, és meghallgatja a véleményüket, támogatja és fejleszti a tanítványait” – fejtette ki a fiatal mérnök, aki szerint e szemlélettel az egyetem, a diákok, sőt, a végzetteknek munkát adó ipar nyerhet. „A lean szerint csak az érték, ami a vevő számára is érték. Vevőnek tekinthető többek között az ipar, amely a Műegyetemen képzett szakemberek tudására, adott esetben lean szemléletükre is épít” – olvasható Ónody Attila dolgozatában. A lean elvei szerint felülvizsgálná és optimalizálná az oktatási folyamatokat is az oktatók, a hallgatói önkormányzat és a leant alkalmazó ipari szereplők bevonásával.

Ónody Attila pályaművében számos, Nyugat-Európában már működő példát mutatott be. Reméli, hogy a jó tapasztalatokat hosszú távon a BME-n is alkalmazzák, így a műegyetemista diákok plusztudással gazdagodva, felkészültebben léphetnek ki a munkaerőpiacra.

„Komolyan gondolom mindazt, ami leírtam” – jelentette ki a díjazott hallgató. „A fenntarthatóság nagyon komoly kérdés, amellyel az élet minden területén foglalkozni kell.” Ónody Attila szerint a probléma forrása az emberek gondolkodásmódja mellett a társadalmi berendezkedésben és a szokásokban is keresendő: „a körülöttünk zajló mérhetetlen növekedés pazarlással párosul, és az állandóan változó viszonyokhoz képtelenek vagyunk rugalmasan alkalmazkodni. A kialakult helyzetért mindannyian, közösen vagyunk felelősek. Nem a felelős hibáztatásával, hanem a megoldás megtalálásával orvosolhatjuk a helyzetet” – fogalmazta meg.

Ónody Attila nagy reményeket fűz a most elnyert ösztöndíjhoz és a programban megszerezhető tudáshoz: olyan szemléletet, gyakorlati példákat, soft-skill képességek elsajátítását várja, amelyeket a későbbi munkájában hasznosítani tud. Attila tudatosan építi karrierjét, amelynek egy állomásaként tekint az ösztöndíjra. „Gyakornokként kezdtem dolgozni a tanulmányaim mellett, és a ’szamárlétra’ fokait megjárva sokat tanultam, tapasztaltam a munka világából. Ma már projektmérnökként dolgozom a cégemnél, és a mérnöki szaktudás mellett a vezetői képességeim fejlesztésére is törekszem, amelyhez nagymértékben hozzájárul ez a program.” Úgy véli, hogy egy mérnököt a szaktudása mellett a vezetői képességei, a rendszerszemlélete, a folyamatismerete és a soft-skill képességei emelhetnek ki az átlagból. „Az értékteremtés a mérnök lételeme, és a fenntarthatóság szemléletének elsajátításával fokozhatja alkotása értékét.”

TZS - TJ

Fotó forrása: Ónodi Attila