2016. május 10.
Speciális adatszükségleteket kielégítő vízrajzi és meteorológiai adatbázisokra van szükség – hangsúlyozta a Műegyetem vezetője a magyar víztudományról tartott konferencián.
„Az eredmények régóta megvannak, csak azt nem tudjuk, hogyan jussunk el hozzájuk” – idézte Gauss gondolatait Áder János köztársasági elnök a Magyar Tudományos Akadémia 187. közgyűlésének víztudományi konferenciáján. „A tudomány képviselői közel fél évszázaddal ezelőtt kezdtek kopogtatni a politikai döntéshozók ajtaján. Huszonöt éve már „dörömbölnek” az ajtón, mára pedig oda jutottunk, hogy az ajtót „be kell törni” – emlékeztetett az államfő, utalva arra, hogy a klímaváltozáshoz kötődő és a vízzel összefüggő, korábban lokálisnak tekintett gondok mára globális problémákká nőttek, hiszen gazdasági, politikai és migrációs következményekkel is járnak. A víz és a vele kapcsolatos tudás Magyarország legértékesebb erőforrása – fogalmazott Áder János, aki kiválónak minősítette az MTA – a konferencia előadói által is megfogalmazott – vízügyi céljait, a víztudományi integráció folytatását, egy víztudományi intézet létrehozásának elképzelését, egy egységes, szabadon hozzáférhető adatbázis összeállítását, valamint egy országos meteorológiai és hidrológiai szolgálat felállításának tervét.
„A jövőt fogják tőlünk, tudósoktól kérdezni, és ezt a jövőt modellek mutatják meg” – hangsúlyozta Józsa János, a BME rektora a „Felszíni vizek — a hidrológiai ciklus terresztris része” című előadásában. „A hagyományos, történelmi adatgyűjtés helyett át kell térni a modellek speciális adatszükségletét kielégítő vízrajzi, meteorológiai adatbázisokra. Ezek használatához nagy számítási kapacitásokra lehet szükségünk, amelyek már ma is rendelkezésünkre állnak” – tette hozzá a kutató, aki szemelvényeket mutatott be az elmúlt évek felszíni vizekkel kapcsolatos legfontosabb kutatásairól.
E kutatások szerteágazó területeket érintettek: az űrfelvételek például egy adott terület párolgásának becslését, a vízmérleg-számítást, vagy az öntözést segítik, a modellezési eszközök fejlődését pedig a bemutatott látványos számítógépes szimulációkon mérhette le a hallgatóság. A BME rektora színes animációkkal érzékeltette egyebek mellett a hajók és a Dunára tervezett promenád úszóműveinek hidrodinamikai jellegzetességeit, a mértékadó árvízszintek aktualizálásának jelentőségét, a tavak üledékmozgásainak jellemzőit, és a Balaton vízszintingadozását ciklonok hatására. Az árhullámok lehetséges levonulását és a tetőző vízhozamokat szimuláló rendszerek a bonyolult terepeken végbemenő jelenségeket is nagy részletességgel képesek bemutatni. „Az ilyen folyamatok finomított számítógépes modellezése része a közelmúltbéli és a jövőbeli kutatási tevékenységeinknek is” – nyomatékosította Józsa János a szuperszámítógépek fontosságát, és kiemelte a kutatói utánpótlás megteremtésének szükségességét is.
|
Átfogó víztudományi kutatásokat kezdeményezett a Magyar Tudományos Akadémia a kormány támogatásával. Az Akadémia Dísztermében megtartott, „A magyar víztudomány és intézményrendszerének fejlesztése – a fenntartható vízgazdálkodás és a versenyképes Magyarország érdekében” című konferencia résztvevői a globális klímaváltozás víztudományi összefüggéseit, a világ egyre több területén fellépő és egyre összetettebb hatású vízválság megelőzésének érdekében tett stratégiai lépések szükségességét, a hazai vízügyi és tudományos szereplők integrációját, intézményi szervezettségének kérdéskörét jártál körül. A meghívottakat Lovász László, az MTA elnöke köszöntötte. Szöllősi-Nagy András, a műszaki tudományok doktora, az MTA Vízgazdálkodás-tudományi Bizottságának tagja tekintette át röviden a magyar víztudomány helyzetét, és ismertette a további lépések javasolt stratégiáját. Hoffmann Imre, a Belügyminisztérium közfoglalkoztatási és vízügyi helyettes államtitkára, „Integrált vízgazdálkodás, uniós irányelvek, hazai intézmények” címmel tartott előadást. Bozó László, az MTA rendes tagja a légköri folyamatok és a víz kapcsolatról, a hidrológiai ciklus atmoszferikus részéről beszél. A ciklus terresztris részéről, vagyis a felszíni vizekről Józsa János, az MTA levelező tagja, a felszín alatti vizekről, a hidrológiai ciklus láthatatlan részéről pedig Szűcs Péter, az MTA doktora számolt be. Báldi András, az MTA doktora előadásának címe: „Életünk a víz – mi él a vízben és hogyan?” volt. A konferenciát Tamás János, az MTA doktora aszállyal foglalkozó, valamint Bíró Tibor egyetemi docens belvízről szóló tudományos összefoglalója zárta. |
HA - TJ
Fotó: Philip János