Hírfolyam
Műegyetemi mérnökök tudása áll a hajóépítők sikereinek hátterében
2016. 06. 09.„Erős mérnöki hátterünk termékeink fejlesztésének dinamikájában is megmutatkozik, amely sokszor felülmúlja a nagyobb nyugati cégeket is” – interjú a Budapest Boat Show egyik nyertes cégének ügyvezetőjével.
„Ahhoz képest, hogy nincs tengerünk, erősek vagyunk hajóépítésben és a hozzá kapcsolódó innovációban, elsősorban a sportcélú járműveket tekintve” – mutatott rá a Gépészmérnöki Karon doktorált Mezey Zoltán, a főként sporthajókat tervező és építő Flaar Kft. ügyvezetője. A társaság egyik modellje első díjat nyert a legutóbbi Budapest Boat Show Újdonság Pályázatán.
Mezey Zoltánnak nincs családi eredetű hajós kötődése, tizenhat évesen kezdett vitorlázni, de érdeklődése már nagymértékben befolyásolta műegyetemi szakválasztását. „Még másodéves koromban kerestem meg Czigány Tibort, a jelenlegi dékánt, aki akkoriban a Gépszerkezettani Intézet műanyagos specialistája volt, hogy javasoljon valamilyen üvegszálas témát a TDK-s dolgozatomhoz. Ő inkább a természetes szálak – a len, a kender, a szizál – területét ajánlotta: végül ez adta a doktori kutatásaim témáját is.”
Az idén tíz éves cég létrejöttének célja a vitorláshajó-építés volt, bár a vállalkozás már a kezdetekkor sem zárkózott el más célú kompozit termékek gyártásától. Fő tevékenysége üvegszálas és/vagy szénszálas, hőre keményedő műanyag termékek előállítása. „Még doktoranduszként ismerkedtem meg üzlettársammal, Déry Attilával, aki akkor egy magyar hajóépítő cégnél volt tervező és műhelyvezető. Ő pont egy olyan hajót tervezett és épített magának, amilyenre én is vágytam. Összebarátkoztunk, majd az első közös munkánk ennek a hajónak a gyártósablonja volt.”
A Flaar Kft. két telephelyén, nyolcszáz négyzetméteren tizennyolcan dolgoznak, közülük öten mérnöki munkakörben. Első hajójukat, a Flaar 8MPro-t 2011-ben mutatták be. Az ezt követő évek során a Flaar 18-as, a Flaar 26-os vitorlás (18, illetve 26 lábas, azaz 5,4 ill. 8 méter testhosszúságú), majd a Bravo 6.0 motoros hajó készült el, valamint most épül legújabb vitorlásuk, a Flaar 37-es (11,3 m). „Azzal a hajóval Lajos négy éven át vitorlázott, az utolsó évben szinte minden fontos versenyt megnyert Magyarországon. Csak néhányat említve: a Kékszalagot (Yardstick I kategóriában), a Fa Nándor által szervezett két szóló versenyt – a TBS Nagydíjat és a Keszthely-Kenese Szólót, amik a műfaj csúcsát jelentik a hazai vitorlázásban. Az ő tapasztalatait is beépítettük a most nyertes modellbe. A Flaar 26RR tavaly ősszel készült el, és mindössze két hónap „berepülés” után novemberben megdöntötte a Keszthely-Kenese időrekordot. A Varga Lajos tulajdonos, valamint Rauschenberger Miklós, Pécsváradi Ákos és Scharf Máté alkotta csapat tíz százalékot javított a korábbi időrekordon, amit még évekkel ezelőtt a tizenegyszeres világbajnok Majtényi Szabolcs és csapata állított fel. (3 óra 19 perc az új rekord, amit a Nelson Flottalízing Flaar 26RR hajó tart 2015. november 20. – szerk.) A hajó még jobb kiismerése, alaposabb bevitorlázása után még jobb időeredmény várható. A hajótest a korábbi modellekhez hasonlóan karbonszálas kompozitból készült, Magyarországon elsőként ún. prepreg-ből, azaz előzetesen impregnált karbonszövetből, amely kis tömege mellett nagyon kedvező szilárdsági paraméterekkel rendelkezik. A hajó stabilitását növeli a más modellekénél nagyobb szögben billenthető tőkesúly, valamint számos egyéb innovatív megoldás, mint például a dinamikus stabilizátorszárny. A Flaar Kft. a napokban stratégiai együttműködési megállapodást kötött a Magyar Suzuki Zrt.-vel, amelynek eredményeképp egy közös Flaar-Suzuki hajót is fejlesztenek. Így a főként autógyártással – kisebb részben hajómotorok, csónakmotorok készítésével – foglalkozó Suzuki cég hajótestet is forgalmazna a jövőben. |
A Mezey Zoltán-Déry Attila mérnökpáros a sporthajók építésében olyan komoly üzleti lehetőséget látott, hogy Attila kilépett előző munkahelyéről, Zoltán pedig doktori disszertációjának írása mellett végezte a munkát. „Annyit kellett dolgoznunk akkoriban, hogy úgy éreztem, a tanársegédi állásom és a vállalkozásunk nem fog menni együtt, így elköszöntem az egyetemtől” – idézte vissza. „Azt, hogy külsősként befejeztem a doktorit, Czigány Tibor biztatásának is köszönhetem, így szerencsére nem szakadt meg a kapcsolatom a tudományos szférával sem. Czigány Tibor vezetői példaként is szolgál számomra: cégvezetőként tudom igazán értékelni azt, ahogyan rendszerezi és kézben tartja a feladatait, és irányítja a csapatát. Magam is igyekszem hasonlóan dolgozni.”
A cég két alapítójának tudása a kezdetektől kiválóan egészítette ki egymást. Déry Attila a Balaton-parton nőtt fel, gyermekkora óta vitorlázik. A hajótervezés a fő feladata, valamint a versenyzői, a felhasználói oldal igényeinek megértése és kielégítése. Zoltán pedig a cégvezetői feladatok mellett anyagismereti kérdésekben és a szilárdsági méretezés kialakításában járul hozzá a munkához és a mindenkori sikerekhez. „A cég jövőbeli fejlesztésekor erősíteni szeretnénk a hajózási vonalat, bár nem tervezzük a többi termék elhanyagolását sem” – vallotta Mezey Zoltán. „Ilyenek például az orvosiműszer-burkolatok, kompozit autóbusz elemek, elektromos autó vázszerkezet, gépburkolatok, egyéb szerkezeti elemek, stb. Utóbbira példa az a szénszálas robotkar, amelyet egy német-magyar cég számára gyártottunk: itt a lehető legkisebb tömeg mellett kellett a lehető legnagyobb merevséget elérni. Van egy öttengelyes CNC marógépünk, amellyel más, szintén kompozit termékeket gyártó cégek számára is tudunk ősmintákat, sablonokat készíteni.”
Mezey Zoltán még doktoranduszként lett az Erősített Műanyaggyártók Szövetségének tagja. Ma ő a szervezet elnöke. A kilencvenes évek elején alapított szakmai tömörülés a rendszerváltás után jött létre. Bár a műanyagipar jelentős hányadát a hőre lágyuló műanyagok gyártása adja, az erősített műanyagok (azaz a kompozitok) is egyre jelentősebb szerepet játszanak a high-tech/high-end alkalmazások területén. „A kompozitok szilárdság/tömeg arányát sem a hőre lágyuló műanyagok, sem a fémek nem múlják felül” – hangsúlyozta a szakmai szervezet elnöke. A karbonszál árának lényeges csökkenése ráadásul új alkalmazási területeket nyitott meg. A magyar cégeknek azokon a területeken vannak lehetőségeik, ahol kis- vagy közepes darabszámok vannak, sok élőmunka igény, és nagy a hozzáadott érték: ilyen a szélenergia-ipar, a buszgyártás, a hajógyártás. A Szövetség törekszik rá, hogy ebben szakmai segítséget nyújtson.
„Nekem a Műegyetemen, a Polimertechnika Tanszéken ’nyílt ki a világ’: a témám eléggé népszerű kutatási terület volt, így pályázatok révén rengetet utazhattam” – ecsetelte Mezey Zoltán, aki a tanszéken a „Kompozitok” című MSc kurzus vendég előadója, de diplomavédések bírálóbizottságainak tagjaként is segíti a munkát. „Nemcsak a szemléletem formálódott, hanem a tevékenységünkhöz szükséges kapcsolati háló is itt kezdett kialakulni. Cégünk mérnökeinek mindegyike a BME-ről jött – bár ez inkább véletlen, mintsem tudatos döntés eredménye. A hasonló méretű, magyarországi, kompozit termékeket gyártó cégeknél gyakran csak egy-két mérnök dolgozik, esetleg még annyi sem. Pedig a mi erős mérnöki hátterünk termékeink fejlesztésének dinamikájában is megmutatkozik, amely sokszor felülmúlja a nagyságrenddel nagyobb nyugati cégeket is.”
HA - TJ
Fotó: Takács Ildikó
Fotó forrása: Mezey Zoltán