Kiváló középiskolák és tanárok állnak a felkészült műegyetemista diákok mögött – nyolcadszor díjazta a kiemelkedő középiskolákat és tanáraikat a Pro Progressio Alapítvány.

„A Pro Progressio Alapítvány középiskolákat megcélzó projektje nagyszerű kezdeményezés, hiszen az egyetemek számára is egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy már a középiskolás oktatásban célszerű felkelteni a tehetségek érdeklődését” – emelte ki köszöntőjében Józsa János rektor a BME Pro Progressio Alapítványának díjátadó ünnepségén.

„Számítunk a jó képességű és jó tudású fiatalokra, akik hozzájárulnak, hogy meg tudjuk tartani az egyetemi oktatás klasszikus sebességét” – hangsúlyozta az egyetem első embere, kiemelve a sokoldalú tanárok nyújtotta széleskörű műveltség fontosságát is a rendezvényen, amelyen Sipos Imre, az EMMI köznevelésért felelős helyettes államtitkára ismertette az emelt szintű természettudományos képzés helyzetét, valamint a jelenlegi tehetséggondozó- és fejlesztési programokat „A természettudományi képzés kiemelt jelentősége” címmel tartott előadásában.

Józsa János rektor hozzászólásában annak a véleményének adott hangot, hogy három éves, még szervezés alatt álló, felsőfokú képzésű BEng fokozat megszerzésének lehetősége alternatívát kínálhat a fel nem vett diákok vagy a lemorzsolódó BSc-s hallgatók számára, sőt, a fejlesztő mérnökök mögötti „második vonalban” tevékenykedő kiszolgáló szakemberek számát is növelheti a munkaerőhiánnyal küzdő területeken – például az informatikus szakmában. „A cégeknek nemcsak MSc vagy Phd végzettségű fejlesztőkre van szükségük”. A BEng képzésekben az egyetem támogatná – ellenőrzött formában – a középiskolai informatikai oktatás bizonyos tárgyainak kreditszerű beszámítását. Ez a képzési forma erősíteni fogja a Pro Progressio Alapítvány a középiskolákat megcélzó tevékenységét is.

„Alapítványunk számára rendkívül fontos az egyetemi tanulmányokat megalapozó középiskolai képzés színvonalának emelése” – emelte ki Pakucs János, a Pro Progressio Alapítvány elnöke. Az alapítvány nyolcadik alkalommal ítélte oda díját, amelyet az évek során több mint száz iskola kapott már meg. Az elnök hangsúlyozta, hogy a nyertesek kiválasztásához végiglátogatták az oktatási intézményeket, és figyelemmel kísérik további tevékenységüket is. „Hozzanak a jövőben is diákokat egyetemünkre!” – kérte a vendégeket az elnök.

„Nagyon lényeges, hogy a diákok kezdjenek el időben készülni az egyetemi megmérettetésre: ebben van Önöknek is kulcsszerepük” – fordult a tanárokhoz Tevesz Gábor a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar oktatási dékánhelyettese „A középiskola-egyetem átmenet aktuális kérdései, tapasztalatai” címmel tartott előadásában. Az egyetemet kezdő diákok közül a tudásfelmérő teszteken főként az emelt szinten érettségizettek szerepelnek sikeresen, ám utóbbiak aránya mindössze tíz százalékot tesz ki. A dékánhelyettes kitért a tehetséggondozás, a felzárkóztató és közösségszervező tanköri programok jelentőségére is. Sikernek és egy komoly munka gyümölcsének minősítette, hogy a felvett mérnökszakosok közül ma már minden tízedik lány.

A díjazott középiskolák:

Békéscsabai Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium
Budapest V. Kerületi Eötvös József Gimnázium
ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium, Budapest
Érdi Vörösmarty Mihály Gimnázium
Győri Műszaki Szakképzési Centrum Jedlik Ányos Gépipari és Informatikai
Középiskolája és Kollégiuma
Kaposvári Táncsics Mihály Gimnázium
Miskolci Herman Ottó Gimnázium
Óbudai Árpád Gimnázium
Székesfehérvári Teleki Blanka Gimnázium és Általános Iskola
Tóth Árpád Gimnázium, Debrecen
Váci Szakképzési Centrum Boronkay György Műszaki Szakközépiskolája és
Gimnáziuma

A díjazott pedagógusok néhány gondolata önmagukról és az általuk végzett munkáról:

Borbényiné Molnár Hajnalka (Kaposvári SZC Eötvös Loránd Műszaki Szakközépiskolája, Szakiskolája és Kollégiuma) – A matematika-kémia tanárnő a díjátadó előtt futott össze véletlenül egy, az  OKTV-n  kiválóan szereplő egykori diákjával: az ilyen élmények igazolják számára az általa végzett tehetséggondozó munka létjogosultságát.

Csák László (BKSZC Schulek Frigyes Két Tanítási Nyelvű Építőipari Szakközépiskola, Budapest) – Az építész végzettségű tanár ábrázoló geometriát és műszaki informatikát (CAD) oktat. Rendszeresen tart szakkört, versenyeket, amelyek motiválják tanulóit a továbbtanulásra.

Hajduné Dienes Szilvia (Kalocsai Szent István Gimnázium) – A kémia-földrajz szakos tanárnő munkájának eredményeképpen sok diák indul tanulmányi versenyeken, valamint sokan érettségiznek közép- és emelt szinten kémiából. Diákjainak jelentős része tanul tovább természettudományos területeken.

Jámbrik Katalin (Kisvárdai Bessenyei György Gimnázium és Kollégium) – Biológiatanárként hitvallása, hogy a pedagógia ugyanannyira gyakorlati, mint amennyire elméleti tudomány: fontos, hogy kísérletekre alapuló, élményszerű tudást kapjanak a diákok. Az óvodások természettudományos érdeklődését is felkeltő programokat is szervez.

Keglevich Kristóf (Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium) – A kémiát és történelmet is tanító tanár szerint iskolájában a tantárgyak kiegészítik egymást,  így a siker gyakran kollektív munka gyümölcse. Szívügyének tekinti diákjai felkészítését a versenyzésre. Az oktató ugyanakkor aggodalmát fejezte ki , hogy sokszor kevés az idő a tehetségek gondozására külön- foglalkozások keretében.

M. Kovács Éva (Váci Szakképzési Centrum Boronkay György Műszaki Szakközépiskolája és Gimnáziuma) – A matematika-fizika szakos tanárnő nevéhez fűződik az egészségügyi szakközépiskolások biofizika tantárgyának és tantervének kidolgozása. Szakköri keretek között angol nyelvű versenyekre és továbbtanulásra készíti fel érdeklődő diákjait.

Matos Zoltán (SZTE Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola, Szeged) – A matematika-francia szakos tanár – szakkönyvek írása mellett – évek óta tart analízis és algebra szakkört nem matematika szakos diákjainak: sikerélményt jelent számára azok visszajelzése, akik jól szerepelnek az első egyetemi matematika zh-kon.

Richlik-Horváth Katalin (Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpont, Budapest) – A matematika-fizika-informatika szakos tanár napi munkája mellett felvételi- előkészítő szakköröket tart, tankönyveket ír és elindította a „Minden napra egy kísérlet” programot. Diákjai kimagaslóan szerepelnek a versenyeken, de kihívást jelent számára a természettudományok megszerettetése a humán osztályok diákjaival.

Szabó László (Csongrádi Batsányi János Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium) – A matematika-fizika szakos tanár mindent megtesz azért, hogy iskolájában fejlődjön a természettudományos oktatás. Szorgalmazza már az általános iskolások, sőt az óvodások  megszólítását. Tanítványai sikeresen érettségiznek közép és emelt szinten is.

Takács Imre (Földes Ferenc Gimnázium, Miskolc) – A matematika-informatika szakos tanár szakkört vezet, versenyt szervez és oktatási tervezetek kidolgozásában vesz részt. Fontosnak tartja az olyan típusú közösségépítést is, amely például a műegyetemi szakkollégiumokban valósul meg.

HA - TJ

Fotó: Takács Ildikó