Smart Communications Laboratórium nyílt a korábbi távközlési oktatási labor átalakítása nyomán a jövő kommunikációs hálózatainak és szolgáltatásainak menedzselésére és technológiai fejlesztésére a BME VIK-en.

„Az iparban is alkalmazott hálózati eszközök használatára és az éles helyzetben is előforduló kommunikációs hálózati problémák megoldásaira oktatjuk a mérnökhallgatókat. Így is hozzájárulunk a fiatal szakemberek naprakész tudásának megszerzéséhez” – fogalmazott Magyar Gábor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar Távközlési és Médiainformatikai Tanszék (TMIT) tanszékvezető egyetemi docense a tanszék Smart Communications (röviden SmartCom) Laboratóriumának megnyitóján.

A TMIT korábbi távközlési oktatási laboratóriumának átszervezésével jött létre a mostani, kutatás-fejlesztési és oktatási feladatokat egyaránt ellátó tudományos műhely. „Elsődleges szakmai profilunk a kommunikációs hálózatok és szolgáltatások menedzsmentje, ezen belül helyhez kötött és mobil hálózatok forgalmi monitorozása, a monitorozási feladatok hardveres gyorsítása, a hibaok-analízis, illetve a hálózatok és a szolgáltatások minőségének vizsgálata” – fejtette ki Orosz Péter, a TMIT adjunktusa, a tanszék legújabb tudományos műhelyének vezetője. „Szorosabbra szeretnénk fűzni a kapcsolatot ipari partnereinkkel, és az oktatással párhuzamosan a kutatási feladatokat is kiszolgáljuk. Új forrásokat szeretnénk bevonni az infrastruktúra-fejlesztésbe az önfenntartó működés megteremtésére” – vázolta az elérendő célokat.

Az eddigi kutatási projekteket és együttműködéseket Varga Pál, a TMIT egyetemi docense mutatta be. Mitch Gusat, az IBM Research Zürich vezető kutatója pedig videóüzenetben számolt be a SmartCom Laboratóriummal közösen végzett tudományos munkáról. Egy számítógépes, felhő alapú behatolásjelző és védelmi (Cloud IDS/IPS) rendszer, adatgyűjtő, detekciós és elhárító eljárások fejlesztése zajlik, és a feladatok hardveres gyorsításán is munkálkodnak. Ehhez a TMIT laboratóriumának kutatói együttműködnek a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökséggel (KIFÜ) (korábbi nevén: Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézettel (NIIFI) – szerk.) is: a valóságban megtörtént kibertámadások forgalmi mintáit gyűjtik és elemzik 40 Gb/sec sebességű hálózatokon.

A tanszék további partnere a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH), amelynek fogyasztóvédelmi programja a magyarországi internetszolgáltatók hálózatainak egyes minőségi értékeit méri egy európai uniós irányelvek szerint működtetett szoftveres mérőrendszerben. Utóbbiban például bármely felhasználó megmérheti az internetes adatsebességet. Az adatokat az NMHH is felhasználja, amikor hatóságként lép fel egy szolgáltatóval szemben. A BME VIK TMIT kutatói az NMHH szakembereivel együtt dolgoznak e rendszer továbbfejlesztésén: a mérőrendszert az internetszolgáltatók központjaiba is beépítik, így pontosabban és folyamatosan figyelemmel kísérhetik, hogy teljesülnek-e a fogyasztókkal kötött szerződésben vállalt feltételek.

A műegyetemi labor kutatói az Internet of Things (IoT, magyarul a „Dolgok Internete”) területét is kutatják. Ebben ipari partnerük az AITIA International Zrt. és az evopro Innovation Kft. A laboravatáson egy olyan rendszer demonstrációját mutatták be, amely elektromos autók számára választja ki a leginkább alkalmas töltőállomást. A döntéshez több szempontot is mérlegelni kell (például mennyi energia van még az autó akkumulátoraiban, az elérhető töltőállomások közül melyiknél lesz legkevesebb a várakozás, a várakozási idő kihasználható-e más tevékenységre, például vásárlásra, stb).

A laboravatáson Magyar Gábor tanszékvezető nagy reményeket fűzött ahhoz, hogy rövidesen új kutatási eredményekről számolhatnak be.

TZS - TJ

Fotó: Takács Ildikó