„Egy kutató legnagyobb elismerése, ha láthatja munkája megvalósulását”

Új, az iparban is használt, nagyszilárdságú acélok hegesztett kötéseinek jellemzőit vizsgálja Májlinger Kornél, a BME GPK Bolyai-ösztöndíjas kutatója, a BME ATT hegesztőlaborjainak vezetője.

„Gyakorlatorientált kutatásokban veszek részt a Műegyetemen. Élvezem, hogy olyan, főként ipari indíttatású feladatokat végezhetek, amelyek eredményeit az egyetem piaci partnerei rövid időn belül hasznosíthatják. Mérnökként az alkalmazás-központú tudományos munka áll közel hozzám, és örülök, hogy a BME-n kaptam erre lehetőséget” – foglalta össze Májlinger Kornél, a BME Gépészmérnöki Kar Anyagtudomány és Technológia Tanszék (ATT) adjunktusa, a tanszéki hegesztőlaborok vezetője és az intézmény hegesztőtechnológus szakirányú továbbképzésének felelőse. Kutatási elképzeléseit Bolyai János Kutatási Ösztöndíjjal ismerte el az MTA (pályázatának címe: „Nagyszilárdságú acélok mikroszerkezet-változásai hegesztés hatására” – szerk.).

Kornél hallgatóként ismerkedett meg a hegesztéssel, és korán eldöntötte, hogy ezzel a területtel szeretne foglalkozni. PhD-dolgozatában is a lézersugaras felületkezelési eljárásokról és azok hatásairól írt. Párhuzamosan a fémmátrixú kompozitokkal is foglalkozott, szerkezetüket elemezte és mechanikai anyagvizsgálatokat is végzett. Máig szívügyeként tekint a hegesztés tudományára, elvégezte a nemzetközi hegesztőmérnöki képzést, és ma már e képzés koordinátora és felelőse is a karon.

„Naponta jelennek meg új típusú és nagyszilárdságú acéltípusok, amelyeket az iparban is alkalmaznak, ám a hozzájuk alkalmazható hegesztési technológiákat és eljárásokat még nem tökéletesítették” – fogalmazta meg a GPK kitüntetett kutatója a hegesztett kötésekkel kapcsolatosan. Mikroszerkezeti vizsgálatokkal az új fejlesztésű acélszerkezetek varratainak tulajdonságait, és a hegesztés után az eredeti anyag állapotában bekövetkezett változásokat elemzi. „Mérnökként számos nehézségbe ütközhetünk hegesztéskor: korábban az alkalmazott alapanyagok szennyeződése jelentett problémát, ma pedig az acélok egyre nagyobb ötvözőtartalma és sok esetben többfázisú szövetszerkezete nehezíti a hegesztést” – tette hozzá Májlinger Kornél, aki azt is vizsgálja, hogy a hegesztést követően az alapanyag rendelkezik-e a tőle elvárható mechanikai, korróziós és egyéb tulajdonságokkal.

A fiatal tudós kutatási eredményei az ipar számos területén kamatoztathatók (daruknál, hídszerkezeteknél, építőiparban és az autóipari fejlesztéseknél is jelentős szerepük van a nagyszilárdságú, ugyanakkor szívós acéloknak). „Ezek olyan acélok, amelyek nagy szilárdságúak, ugyanakkor jó alakváltozó képességűek. E két tulajdonság a hagyományos acéloknál általában ellentétesen változik, hiszen a jól alakítható acélok rendszerint kis szilárdságúak, a nagy szilárdsággal rendelkezők pedig kevésbé alakíthatók. Az acél anyagszerkezeti kutatásaiban e két jellemző arányának módosításával kísérleteznek – például egy gépjármű lökhárítójánál különösen fontos, hogy egy baleset bekövetkezésekor a képlékenység tompítja-e a vezetőre vagy az utasra ható erőt, így egy ilyen fejlesztés akár életet menthet” – mutatta be szakterületének gyakorlati jelentőségét a kitüntetett oktató. A Bolyai-ösztöndíjas kutató a Műegyetem „G” épületének hegesztőlaborjában végzi kísérleteit automatizált és kézi hegesztő berendezésekkel.

Kutatásainak jelentőségét jól mutatják nemzetközi kapcsolatai is. 2015 óta dolgozik együtt Russo Spena Pasquale-val, a Bozen-Bolzanoi Szabadegyetem kutatójával, akivel nagyszilárdságú acéllemezek, főként az autóiparban alkalmazott TRIP (transformation induced plasticity) és TWIP (twinning induced plasticity) acéltípusok hegeszthetőségét kutatják, és az iparban is alkalmazható eljárások optimalizálásán dolgoznak.

Májlinger Kornél annyira szereti a munkáját, hogy szinte hobbijaként tekint rá. Élvezetesnek találja, hogy a Műegyetem és tanszéke biztosítja számára a kutatói szabadságot. „Komoly és felelősségteljes feladatot vállalunk azzal, hogy az ipar számára szinte azonnal hasznosítható eredményekkel kecsegtető kutatásokat végzünk” – vallotta az alkalmazott tudományok kutatójaként. Eddig mintegy 40 ipari vállalattal közösen végzett vizsgálatot vagy fejlesztést többek között hegesztéssel kapcsolatban is. „Szakértelmünk iránt nagy a kereslet a munkaerőpiacon, pályakezdőként is jó lehetőséggel indulnak a nálunk végzettek” – részletezte a műegyetemi oktatás előnyeit.

Kornél a kutatás mellett szívesen tanít, részben a kar német nyelvű képzésén, amelyen ő maga is végzett. A BME hegesztőlaborja koordinátoraként a hallgatók gyakorlati munkáját is felügyeli. Örömét fejezte ki, hogy az Akadémia képviselői idén úgy döntöttek, támogatják elképzeléseit és a hazai fiatal kutatók legígéretesebbjei között tartják őt számon.

Májlinger Kornél

2016-tól a Magyar Mérnökakadémia tagja
2015-től a BME hegesztőlaboratóriumainak vezetője
2014-től a Magyar Hegesztési Egyesület tagja
2013-től a műegyetemi hegesztőtechnológus szakirányú továbbképzés felelőse
2013-2014-ben a Magyar Mikroszkópos Társaság tagja
2012-2013-ben a Magyar Anyagvizsgálók Egyesületének tagja
2012-től a Magyar Tudományos Akadémia Anyagtudományi és Technológiai Tudományos Bizottsága Hegesztési Albizottságának titkára
2011-től a BME GPK Anyagtudomány és Technológia Tanszék adjunktusa
2010-2013-ig a Gépipari Tudományos Egyesület Hegesztéstechnológiai Szakosztályának tagja
2010-2011-ig a BME GPK Anyagtudomány és Technológia Tanszék tanársegédje
2010-től a BME Alakítástechnológiai szakosztály tagja
2010-ben PhD-fokozatot szerzett a BME GPK Pattantyús-Ábrahám Géza Gépészeti Tudományok Doktori Iskolában
2010-en végezte el a BME nemzetközi hegesztőmérnöki képzését (IWE / EWE)
2009-től a Magyar Anyagtudományi Egyesület tagja
2007-ben végzett a BME GPK német nyelvű képzésén, anyagtudomány és technológia, valamint finommechanika optika szakirányon (diplomamunkáját Karlsruhe-ban írta)

 

Bolyai János Kutatási Ösztöndíj

A Bolyai János Kutatási Ösztöndíjat a Magyar Tudományos Akadémia hozta létre 1996-ban a hazai fiatal és tehetséges kutatók anyagi támogatására, valamint a kutatás-fejlesztési teljesítmény ösztönzésére és elismerésére. Az évente meghirdetett ösztöndíjat a jelenlegi szabályozás szerint 45 év alatti kutatók nyerhetik el maximum három éves időtartamra. A pályázati időszakban végig kiemelkedő eredményeket elérő tehetségek másodszor is pályázhatnak a Bolyai-ösztöndíjra.

Az MTA hozzájárulása jól illeszkedik a magyar tudományos ösztöndíjhálózatba, egyedisége abban rejlik, hogy egy olyan fiatal tudósgeneráció értékteremtő tevékenységét támogatja, amelynek tagjaiból MTA doktora címet elnyerő kutatók, majd akadémikusok lehetnek.

A benyújtott pályaműveket a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj Kuratóriuma, azaz, egy független, szakmailag és tudományos szempontból autonóm szervezet bírálja el. A kutatási tervekről a Kuratórium 11 Szakértői Kollégium közreműködésével dönt, a szaktudományokat elismert tudósok képviselik.
A díjazottak tudományos tevékenységét az ösztöndíj ideje alatt folyamatosan nyomon követi a Kuratórium: az ösztöndíjasok évente számolnak be szakmai eredményeikről és a pályaművükben vállaltak teljesítéséről, majd tudományos zárójelentésben összesítik kutatásaikat és jövőbeli terveiket.

A támogatási időszakban kiemelkedő eredményeket felmutató kutatóknak a Kuratórium Bolyai Emléklapot adományoz, míg a legkiválóbb (átlagosan) 15 díjazottnak Bolyai Plakettet ad át az MTA elnöke. Ugyanezen a napon kapják meg az új díjazottak oklevelüket és a Bolyai-jelvényt.

2016-ban 864 pályaművet nyújtottak be a felhívásra, az MTA végül 170, már PhD- vagy azzal egyenértékű tudományos fokozattal rendelkező fiatal kutatónak ítélte oda az elismerést. A Bolyai János Kutatási Ösztöndíjjal az MTA eddig 3393 fiatalnak biztosított támogatást, közülük 386-an szereztek MTA doktora címet, 15 díjazott pedig ma már akadémikus.

Az ösztöndíj odaítélésének feltételeit a 156/1997. (IX. 19.) Korm. számú rendelet szabályozza.

TZS - TJ

Fotó: TZS

Fotók forrása: ATT labor