Hírfolyam
„Visszavárjuk a BME végzett hallgatóit is”
2017. 07. 13.Új néven és új feladatkörökkel folytatja tevékenységét a KJK Műszaki Továbbképző Központ, amely a kari szakmérnöki képzés megújítását tervezi ipari partnerek bevonásával.
„Egy adott rész- vagy szakterület szűkebb, koncentráltabb ismeret- és kompetencia-fejlesztésének lehetőségét biztosítják a szakirányú továbbképzések, amelyekre a felsőfokú oklevéllel rendelkezőket, mind a pályakezdőket, mind a tapasztaltakat, köztük az egykori műegyetemi hallgatókat is várjuk” – hívta fel a figyelmet az alap- és a mesterképzésben már diplomát szerzettek előtt álló BME-s továbbtanulási lehetőségre Koch Mária, a Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Műszaki Továbbképző Központ igazgatója. A kari szervezeti egység a közelmúltban nevet váltott (korábbi elnevezése Munkavédelmi és Továbbképző Központ – szerk.), amelyet a KJK egyre bővülő és egyre szélesebb területet lefedő szakirányú továbbképzési palettája indokolt. A Műszaki Továbbképző Központ a korábban gondozott munkavédelmi szakmérnöki képzés teljeskörű lebonyolítása mellett átvette a KJK tanszékeitől az egyes további kari szakmérnöki képzések adminisztratív és szervezési feladatait is.
|
A szakirányú továbbképzés főiskolai vagy egyetemi alap- és mesterképzésben megszerzett végzettségre, e mellett meghatározott szakképzettségre épülő újabb és magasabb szintű végzettséget nem adó képzés, amely speciális szakirányú képzettséget tanúsító oklevelet nyújt. A felsőoktatási alap- és mesterképzés szakjaihoz képest rugalmasabb előírások vonatkoznak egy szakirányú továbbképzés létrehozására, amely legalább két, legfeljebb négy tanulmányi félévből áll, és akár egyszeri alkalommal is indítható. |
Koch Mária szerint a szakirányú továbbképzéseken a hallgatók olyan gyakorlatias és naprakész, mély és piacképes tudásra tehetnek szert, amelyre az egyetemi képzés keretében nem jut idő. „Speciális jártasságot szereznek a szakterületükön, e mellett frissíthetik is már meglévő ismereteiket” – foglalta össze az igazgató. A képzések tematikája jól alkalmazkodik a gazdasági szféra igényeihez és gyorsan módosítható a munkaerőpiac változásaihoz. „A szakirányú továbbképzésben olyan szakmailag elismert és iparban dolgozó szakemberek oktatnak, akik a tanított módszereket mindennapi munkájukban is alkalmazzák. A nagyszámú gyakorlati órák mellett vállalatokhoz, üzemekbe és laborokba is kivisszük tanítványainkat, akik így mélyíthetik tudásukat és gazdagíthatják portfóliójukat, amelynek birtokában előnyösebb helyzetbe juthatnak a munkaerőpiacon” – fűzte hozzá a Központ igazgatója. Koch Mária úgy tapasztalja, hogy sok, több éve már a munkaerőpiacra lépett fiatal jelentkezik ezekre a képzésekre. „Néhány év tapasztalattal a birtokukban már határozottabb elképzelésük van arról, hogy mely szűkebb területtel szeretnének foglalkozni, látják, hogy mi érdekli őket igazán, és tisztában vannak azzal is, hogy mire van szüksége a munkáltatójuknak.”
Gyakori eset, hogy hosszú távú „befektetésként” maga a munkaadó finanszírozza a képzések önköltségét a munkavállalója számára. „A szakirányú továbbképzések a főállású munka mellett is hatékonyan végezhető továbbtanulási lehetőségek” – hangsúlyozta Koch Mária, aki úgy tapasztalta, hogy a tanítási rend az elmúlt években átalakult és alkalmazkodott a tanulók időbeosztásához. „Egy évtizeddel ezelőtt szinte csak hétköznapi, havonta tömbösített oktatást tartottunk a levelező rendszerű képzésben, ám ma már nagyrészt hétvégén tanítunk” – ecsetelte.
A Műszaki Továbbképző Központ öt éve működik a Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar részeként, így a kari szakmérnöki képzések fejlesztésén is munkálkodott. A Központ szakemberei részt vettek többek között a KJK Anyagmozgatási és Logisztikai Rendszerek Tanszék Lean folyamatfejlesztő szakmérnök és specialista képzéseinek kidolgozásában is (A bme.hu korábban a képzés tanszéki koordinátoraival készített interjút – szerk.). „A munkavédelemhez hasonlóan a lean-továbbképzésen megszerezhető ismeretek sem köthetők egy adott ágazathoz vagy szakterülethez. A tudás és az elsajátított módszerek számos munkakörben alkalmazhatók. A képzésre beiratkozók palettája is széles, így nem kell feltétlenül mérnöknek lennie annak, aki komolyan érdeklődik e témák iránt” – érvelt a két illetve négy félév alatt megszerezhető képzettségek mellett Koch Mária.
A két példaként említett szakirányú továbbképzés népszerűsége töretlennek tűnik, hiszen félévente közel 250 új hallgató jelentkezik a meghirdetett oktatásokra. A képzés önköltséges, a befolyt összegek többletbevételt jelentenek a felelős tanszékek számára. Koch Mária hangsúlyozta, hogy „a piaci árakhoz képest jóval kedvezőbben kínáljuk e képzéseket. A vállalatok másutt akár egy néhány napos képzésért is kifizetik egy egész műegyetemi félév árát. A lean szakmérnöki és munkavédelmi végzettséggel rendelkezők nagyon keresettek a hazai munkaerőpiacon”.
A Műszaki Továbbképző Központ munkatársai a létező kari képzések szervezésén túl a képzési portfólió megújításán is dolgoznak, amelyben a KJK ipari partnereivel működnek együtt. „A naprakész piaci igényeket kielégítő, népszerű szakterületekre koncentráló szakok létrehozására törekszünk” – tette hozzá a Központ igazgatója. Dolgoznak a képzési lehetőségek láthatóságán is, várhatóan új felületeken jelennek meg és új marketingeszközöket vetnek be, hogy hatékonyabban érjék el a leendő és a jelenlegi hallgatókat, akiket előreláthatólag már jövő szeptemberben egy megújult és dinamikusan bővülő kari kínálattal várnak.
|
KJK Műszaki Továbbképző Központ Munkavédelmi szakemberképzés 1959 óta létezik Magyarországon, hazánkban az első szakmérnökök munkavédelmi szakmérnökök voltak. Csúcsintézményként a Munkavédelmi Képző Intézet fogta össze a felsőfokú, a szakmérnöki és a technikus képzést is. 1997-től az intézet átalakult az Országos Munkavédelmi Képző és Továbbképző Korlátolt Felelősségű Társasággá (OMKT), amely az akkor hatályos jogszabályok keretei között a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel kötött együttműködési megállapodások alapján közreműködött a munkavédelmi szakmérnök és a felsőfokú munkavédelmi szakember elnevezésű szakirányú továbbképzések szervezésében, valamint végezte a munkavédelmi szakképzést is. 2012-ben létrejött a BME KJK-n belül, ám független szervezeti egységként a BME KJK Munkavédelmi Továbbképző Központ, amely átvette az OMKT Kft-től a szakirányú továbbképzések szervezési feladatainak ellátását. 2017 márciusától a szervezeti egység új neve: BME KJK Műszaki Továbbképző Központ. |
|
„A Műegyetem egyik fontos feladata az egyes műszaki szakterületen a magasan képzett mérnökök országos utánpótlásának biztosítása. Fontos, hogy ezeket az igényeket regionálisan is ki lehessen szolgálni, a helyi ipari szereplők konkrét igényei alapján. Ennek leghatékonyabb módja a helyi ipari területekhez kapcsolódó képzések erősítése, a Műegyetem profiljából adódóan elsősorban a mester szinten, illetve a szakirányú továbbképzések szintjén” – olvasható a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Intézményfejlesztési Tervében. A dokumentum szerves része az egyetemi képzési portfólió fejlesztése, így részben az élethosszig tartó tanulás koncepciójához illeszkedő részképzési és szakirányú továbbképzési lehetőségek és programok bővítése a gazdaság szereplőivel egyeztetve. A BME a különböző képzési szinteken évente mindösszesen 4500 diplomát ad ki, a szakirányú továbbképzéseken kibocsátott oklevelek száma további 1000-1500 minden évben. A Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar mellett az Építőmérnöki Kar, a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, illetve a Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar indítja a legtöbb szakirányú továbbképzést a Műegyetemen. |
TZS - TJ
Fotó: Takács Ildikó
Kiemelt kép forrása: KJK Műszaki Továbbképző Központ
