2018. május 10.
A két professzort kiemelkedő tudományos munkásságukért jutalmazták az MTA 189. közgyűlésének ünnepi ülésén.
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Elnöksége az utóbbi öt évben elért, kiemelkedő fontosságú kutatási eredmény, szakkönyv, publikáció elismeréseként tizenegy, köztük két BME-s szakembernek adományozott Akadémiai Díjat, amelyet Lovász László, a tudományos köztestület elnöke nyújtott át.
Károlyi György Zoltán, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézet egyetemi tanára, a Természettudományi Kar (TTK) tudományos és nemzetközi dékánhelyettese, az MTA doktora a nemlineáris mechanika, azon belül a lamináris áramlásokban zajló transzportfolyamatok vizsgálata, a kémiai és biológiai aktivitás modellezése folyadékáramlásokban, a stabilitáselmélet és posztkritikus viselkedés elemzése, valamint a szálas biológiai struktúrák modellezése és az ütközési problémák vizsgálata terén elért kiemelkedő, jelentős nemzetközi visszhangot is kiváltó eredményeiért vehette át a kitüntetést.
Török Ákos, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építőmérnöki Kar (ÉMK) Geotechnika és Mérnökgeológia Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára, az MTA doktora pedig a műemléki kőanyagokat és mállási folyamataikat bemutató, számos hazai és nemzetközi fórumon publikált, kiemelkedő színvonalú mérnökgeológiai kutatásaiért részesült az elismerésben.
|
Kiemelkedő tudományos teljesítményéért kapott Arany János-díjat Krausz Ferenc Németországban dolgozó fizikus, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem díszdoktora, az MTA külső tagja. Kutatási területe az ultrarövid impulzusú lézerek fizikája és a nagy intenzitású fény-anyag kölcsönhatás. A Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett 1985-ben villamosmérnöki oklevelet, ezzel párhuzamosan az Eötvös Loránd Tudományegyetemen elméleti fizikát hallgatott. PhD-fokozatát 1991-ben szerezte a Bécsi Műszaki Egyetemen, ugyanott habilitált 1993-ban.
Alapvető lézertechnológiai fejlesztéseinek eredményeként bécsi kutatócsoportja volt az első a világon, amelynek sikerült bebizonyítania az ún. attoszekundumos tartományba eső (10−18 másodperces) ultrarövid fényimpulzusok létét. Ezzel és ezt követő felfedezéseivel egy új tudományterület, az attoszekundumos fizika alapjait fektette le. Az elmúlt 15 évben ezen a területen is számos alapvető, új fizikai jelenség felfedezése fűződik a nevéhez. 2004-től tevékenységét a Garchingban lévő Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatójaként végzi, ezzel párhuzamosan a müncheni Ludwig Maximilian Egyetem tanszékvezető professzora. |
A hétfői közgyűlést követően kedden a külső tagok fórumával folytatódott a munka. A tavalyi, hagyományteremtő szándékkal rendezett első alkalom után, tegnap megtartották a fiatal kutatók találkozóját. A továbbiakban két műegyetemi vonatkozású program is lesz. Az egyik pénteken, a Műszaki Tudományok Osztálya Elektronikus Eszközök és Technológiák Tudományos Bizottságának ülésén zajlik, amelyen a 125 éves BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar (VIK) Villamos Energetika Tanszékhez kapcsolódva tartanak előadásokat, míg május 24-én a 60 éves VIK Elektronikus Eszközök Tanszékének eddigi szakmai tevékenységéről emlékeznek meg az MTA Székházában.
Fotók forrása: MTA, Szigeti Tamás