Félidőnél tart az MTA-BME szakmódszertani kutatása, amelynek eddigi eredményeiről ma számolnak be a szakemberek a BME Q épületében szervezett konferencián.

„Magyarországon egyedülálló kutatásba vágtunk bele aktív tanári részvétellel, egy komplex tananyagfejlesztési modell (Open Content Development, OCD) megalkotásához, népszerűsítéséhez: egy speciális módszertani képzés és a hozzá kapcsolódó tananyag fejlesztésére vállalkoztunk a szakközépiskolai, szakgimnáziumi szakmai tantárgyak esetében, a szakképzés sajátosságainak figyelembevételével. A munka során javaslatokat teszünk az érintett szakképző intézmények ágazati és szakmacsoportos ismeretek tananyagának megújítására. Modern, interaktív és a technológiai fejlődéssel lépést tartó kurzusok kidolgozására törekszünk, amelyek nemcsak felkeltik, hanem fenn is tartják az ifjúság érdeklődését és hozzájárulnak egy ideálisabb tanár-diák kapcsolat kialakításához” – foglalta össze a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) által 2016-ban meghirdetett nyertes szakmódszertani pályázatának eredményeként létrejött MTA-BME Nyitott Tananyagfejlesztés Kutatócsoport tevékenységét annak műegyetemi vezető tagja, Molnár György, a BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar (GTK) Műszaki Pedagógia Tanszékének tanszékvezető egyetemi docense. A kutatás vezetője Benedek András, a tanszék egyetemi tanára. Molnár György elmondta még: a négyéves projekt a felénél tart, az eddigi eredményekről a kutatásban részt vevő BME-s oktatók és a partnerintézmények képviselői a Magyar Tudomány Ünnepe műegyetemi rendezvénysorozatának konferenciáján számolnak be 2018. november 26-án a Q épületben. A GTK kutató szakemberei ismertetik a felhőalapú szolgáltatás lehetőségeit, a multimédia, a mikrotartalom, az interaktivitás és online kollaboráció szerepét a tananyagfejlesztésben, a projektben kifejlesztendő mobilalkalmazást, továbbá két résztvevő partneriskola oktatója a tanár-diák kooperáció fontosságáról, illetve az elektronikus tananyagfejlesztés hallgatói véleményt befolyásoló hatásáról osztja meg tapasztalatait. Hozzátette: „a Műszaki Pedagógia Tanszék – jogelődeivel – csaknem 150 éves mérnöktanár-képzési tapasztalattal és múlttal rendelkezik, ezért a programban az oktatási rendszerünk több iskolafokát összefogó partnerintézményként és mint kapcsolattartó egyetem egyszerre van jelen. (A rendezvény szakmai előadásainak részletei és a prezentálók névsora a konferencia honlapján érhető el – szerk.)

A kutatók célja, hogy a projekt keretében a szakképző iskolai tanárokat és diákokat, valamint a pedagógusképzésben részt vevő tanárjelölt hallgatókat, azaz a leendő oktatókat olyan módszertani új, jó gyakorlatokhoz juttassák, amelyek alkalmasak az aktív ismeretszerzés, a közösségi és mikrotartalom alapú tartalomfejlesztés folyamatos megújítására.

„A középfokú iskolai (különösen a szakképzési) oktatás kissé robosztus és komplex rendszerében a tananyagok nehezen követik a technológiai fejlődést, néhány év alatt elavulnak, és ez a hátrány hatványozottan jelentkezik a gyakorlati tudás-alapú szakképzési kurzusoknál” – vázolta fel az egyik központi problémát Molnár György, hangsúlyozva, hogy a diákok mellett a már elhelyezkedett szakemberek számára egyaránt fontos az egész életen át tartó tanulás, amely számukra a minőségi és megbízható munka egyik fontos záloga”.

Minta mikrotartalom (Horváth Cz. János, 2018)

A kutatási projektben az MTA, a BME, továbbá a bevont szakközépiskolák és szakgimnáziumok oktatói és tanulói közösen dolgoznak a konkrét szakmacsoportos illetve ágazati ismeretek kurzusainak korszerűsítésén. „A munkacsoport első lépésként ún. mikrotartalmú struktúrákban gondolkodik: fontosabb tananyagegységet emelnek ki és különböző módszertani eszközökkel, párbeszédekkel, okoseszközök bevonásával, valamint gyakorlati példákkal teszik mindezt interaktívvá a befogadó közönség számára, majd a tanárok és diákok véleményét kikérve fejlesztik tovább a tananyagtartalmat. „Ezekkel az újításokkal szeretnénk feloldani a generációk közötti tudásbeli különbségeket is és olyan oktatásmódszertani kurzusokat létrehozni, amelyek a Z- (jellemzően a 2005 után születettek) és Alfa-generációk (a 2010 után születettek) tagjai számára egyaránt elfogadhatók” – árult el részleteket a műegyetemi programtag.

„Nemcsak a középiskolákban, hanem az egyetemi tanórákon is komoly kihívás az oktató számára a hallgatói motiváció fenntartása” – világított rá egy újabb kihívásra a GTK tanszékvezetője. A kutatók ezért a középiskolai partnereik számára erősen ajánlják a felsőoktatásban már sikerrel alkalmazott élményalapú módszertani megoldásokat: interaktív kvízek tanóránkénti beépítését, a diákok számára biztosított visszacsatolás, továbbá véleménynyilvánítás lehetőségét, és amennyiben az adott intézmény szabályzata engedi, akár oktatói személycserékkel, vagy sajáteszköz-használattal is dinamikussá tehetik a kurzusokat. „Sarkalatos pont az Információs és Kommunikációs Technológiák, azaz az IKT-eszközök és rendszerek beemelése a középfokú intézményekben zajló oktatói tevékenységbe. Sok helyen tiltja a házirend az okostelefonok napközbeni használatát, de mivel ezek töretlen népszerűségnek örvendnek az ifjúság körében, érdemes megfontolni, miképpen hasznosíthatók tanítási célzattal („Bring Your Own Device” szemlélete angolul). A szakember elárulta: a kutatási projektben részt vevő Érdi Szakképzési Centrum (ÉSZC) Kós Károly Szakképző Iskolájában már zajlanak az okoseszköz-használat kiterjesztésére irányuló első kísérletek. Molnár György ugyanakkor megjegyezte: „a digitális jólét alapvető feltételei, úgy mint a teljes sávszélesség és a kiépített megfelelő infrastruktúra, sok helyen még hiányosak, tehát jelentős a digitális szakadék: a peremvidékek e téren elmaradnak a nagyobb városoktól”. A felzárkózás érdekében, valamint a tananyagfejlesztési feladatok és a kommunikáció megkönnyítésére az MTA a két éve kiépített felhőalapú szolgáltatását a projekt és a kutatásban részt vevő intézmények rendelkezésére bocsátotta.

A tudományos projekt keretében a kutatók feltérképezik a befogadói oldal reakcióit is, ezért a diákok és a tanárok körében attitűdelemzéseket végeznek, amelyekben az új módszertani megoldás iránti nyitottságot vizsgálják. Többek között azt, hogy pl. a diákoknak egyáltalán van-e igényük saját okoseszköz használatára, hogy tetszenek-e nekik a megújuló, interaktív tartalmak, szeretik-e a csoportmunkát és a brainstromingot, mint új lehetőségeket; a szakemberek pedig így részleteket tudnak meg az intézmény infrastrukturális helyzetéről egyaránt. A kutatók „újfajta” tudással is felvértezik a szakközépiskolai tanárokat: a BME egy 30 órás felnőttképzési programként akkreditált kurzust szervezett a 12 – köztük határon túli – társintézmény számára. „Eddig 170 gyakorló pedagógus kapcsolódott be a hivatalosan elismert módszertani képzésünkbe, amely megteremti a résztvevők fejlesztői aktivitásának motiválását, felkészítésük innovatív technológiák általi támogatását, az online kooperatív eljárások oktatói és tanulói alkalmazásának elméleti, valamint gyakorlati lehetőségeit” – közölte a legfrissebb részvételi adatokat Molnár György. A projekt félidős munkáiról elmondta, hogy jelenleg a formálódó szakmódszertani innovatív hálózat megerősítésén dolgoznak és elképzelhetőnek tartja további külhoni magyar szakközépiskolával bővíteni a partnerintézmények sorát.

A közeljövő terveiről elárulta, hogy jelenleg egy mobilapplikáció megalkotásán dolgoznak – elérhetővé téve a már kidolgozott tananyagokat –, amelyet bevonnak majd az intézmények közötti kapcsolattartásba. Egy tanszéki oktató kolléga segítségével gondolják tovább a Hungle nevű mikrotartalom-szerkesztő rendszert is, amelyet szintén a tananyagfejlesztés eszközeként használnak. Az elkövetkezendő két esztendőben pedig arra ösztönzik a szakközépiskolákat, hogy osszák meg egymással jó gyakorlataikat (megújult tananyagaikat) és integrálják egymás sikeres élményalapú megoldásait.

A kutatók bíznak abban is, hogy újításaikkal egy, a középfokú szakképzést sújtó további problémára is megoldást kínálnak. „A szakképző intézményekben tanító oktatók korfája elöregedő, sok helyen pedagógushiánnyal küzdenek. Módszertani ajánlásainkkal szeretnénk erősíteni a tanári pálya presztízsét és felkelteni iránta a diákok érdeklődését” – osztotta meg további várakozásait a bme.hu-val a Műszaki Pedagógia Tanszék docense.

TZS-GI
Fotó: Philip János, MTA-BME Nyitott Tananyagfejlesztés Kutatócsoport