„Új minőség az egyetemi és ipari kapcsolatrendszerben”

A MOL 2030-as stratégiáját, innovációit és a BME-hez kapcsolódó együttműködés előnyeit ismerhették meg azok, akik a BME-MOL napra ellátogattak a Q épületbe.

Ezen a rendezvényen két „zászlóshajó” fűzi szorosabbra kötelékeit. A MOL hazai alapítású vállalat, amelynek feladatköre annyira szerteágazó, hogy az igen előnyös a nyolc karával szintén széles körű tevékenységet folytató Műegyetemnek – hangsúlyozta köszöntőjében Józsa János, a BME rektora az intézmény és az olajipari cég által közösen szervezett szakmai nap megnyitóján, hozzátéve: „kompetenciáink egymást kiegészíthetik, és ha a törekvéseinket az igények mentén összehangoljuk, valamint a koncepciókat munka közben finomra hangoljuk, akkor új minőség jelenhet meg az egyetemi és ipari kapcsolatrendszerben”. Az akadémikus emlékeztetett az ipari partnerrel januárban megkötött együttműködési megállapodás fontosságára, amely révén a vállalat a BME „kerítésén belülre” került, így kitűnő karrierlehetőséget nyújthatnak a legkiválóbb hallgatók számára.

A BME és a MOL 2019. január 10-én kötött együttműködési megállapodást az ipari igények és az egyetemi kompetenciák még hatékonyabb összehangolása céljából. Az összefogás több pillérre épül. Egyrészt közös kutatások indulnak, amelyekhez a két fél együtt biztosítja a szükséges infrastruktúrát. A projektek témája a MOL 2030-as stratégiájához kapcsolódik, egyebek mellett a finomításhoz, petrolkémiához, új üzleti területekhez és a kutatás-termeléshez kapcsolódó tudományos eredmények is várhatók. A megállapodás másik pillére a szakember-utánpótlásról szól. Az egyetem biztosítja, hogy oktatási anyagában és jövőbeli tananyagfejlesztéseiben még nagyobb hangsúlyt kapjanak azok a területek, amelyek a modern ipari folyamatok működtetéséhez szükségesek. Ugyanakkor a MOL lehetőséget biztosít a tehetséges diákok számára, hogy ipari környezetben is hasznosítsák tudásukat. A vállalat a stratégiai céljaihoz közvetlenül köthető karok munkáját a továbbiakban is támogatja, különös tekintettel a Gépészmérnöki, valamint a Vegyészmérnöki és Biomérnöki Karra, illetve az Egyetem azon egységeit, ahol a MOL számára fontos KFI tevékenységek zajlanak.

A megállapodásnak köszönhetően a MOL az innovációban és az eredményorientált kutatás-fejlesztési feladatokban az egyetemmel a BME Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központon (BME FIEK) keresztül működik együtt, közös ipari-egyetemi kutatócsoportokat is létrehozva. Az együttműködés első lépéseként a két intézmény tematikus workshopokat indít. (A szerződéskötés részleteiről a bme.hu is beszámolt – szerk.)

A Műegyetemmel való kapcsolatok új alapokra helyezése számos területen lehet hasznos mindkét fél számára: a hagyományos vegyipari technológiák működtetése és fejlesztése mellett ilyenek lehetnek még a digitalizálás, a Big Data rendszerek fejlesztése, vagy akár a megújuló energiákkal kapcsolatos kutatások és technológiák – hangsúlyozta Világi Oszkár, a MOL csoportszintű innovációs vezetője, a Slovnaft vezérigazgatója az „Innovatív üzletágak és szolgáltatások” című előadásában. Beszélt arról is: „a MOL-csoport több országban, különféle kultúrákban is tartósan terjeszkedett új tudást és vállalati kultúrát eredményezve”. Mint rámutatott, megtanultak e sokféle kultúrával együtt élni, befogadni azokat, mivel „nem győzni kell, hanem együttműködni. Ehhez a képességhez óriási fegyelemre és alázatra van szükség, ami ugyanakkor óriási érték is”. A szakember kiemelte, a vállalati stratégiájuk lényeges eleme, hogy arra a kérdésre keresik a választ, mi lesz a kőolajra épülő világ után? „Úgy gondoljuk, a változás nem technikai oldalról érkezik, hanem máshonnan: az új generációk új társadalmi igényekkel lépnek majd fel, számukra az autó már nem ugyanazt fogja jelenteni, mint nekünk. Az új nemzedék, a C-generáció, nem korcsoportot, hanem inkább gondolkodásmódot, értékrendet jelöl, amelynek például a környezeti fenntarthatóság is fontos szempont” – nyomatékosította az igazgató, hozzátéve, arra törekednek, hogy a hagyományos, konzervatív vállalati kultúra mellé új rendszereket építsenek fel, reagálva a megváltozott fogyasztói szokásokra. Ehhez már most számos fejlesztést végeznek például a járműmegosztás, a flottamenedzsment, az integrált platform megoldások, a smart city technikák erősítésére, valamint az állandó online jelenlétet, az applikációkat folyamatosan használó rétegek számára. Sikeres üzleti megoldást jelent a vállalati profil bővítése: a fresh corner kávéautomaták, valamint az önálló brandként felépített ásványvíz forgalmazása.

„A stratégiai partnerségnek többszörös jelentése van, de általában akkor jön létre, ha mindkét fél birtokol valami olyat, amire a másiknak szüksége van” – hangsúlyozta Levendovszky János, a BME tudományos és innovációs rektorhelyettese az egyetem és a vállalat közötti partnerséget és kapcsolati modellt felvázoló előadásában. Úgy fogalmazott, a MOL az erőforrások felett diszponál, tudományos kompetenciaigényei vannak a vállalati célok megvalósításához, társadalmi kérdések iránt elkötelezett, valamint multinacionális cégként széles körű üzleti tevékenységével nemzetgazdasági missziót is véghez visz. A Műegyetem pedig uniós szinten is erős kutatási, fejlesztési és innovációs potenciállal rendelkezik, sikeres tapasztalatai vannak multinacionális cégekkel való együttműködésben, az egyetemi tudásvagyon széles spektrumával rendelkezik, megfelelő infrastruktúrát birtokol és magasan kvalifikált mérnököket képez. Mindkét szereplő hazai és a regionális szinten is dominálja saját területét. „Ha partneri viszonyba lépünk, az az ipar és a felsőoktatás számára is irányadó, ugyanakkor felelősség is: az intézményi szinteken kialakított stratégiákat a nemzetgazdasági dimenzióban is figyelembe kell venni” – jelentette ki a professzor, hozzáfűzve, a januárban megkötött stratégiai egyezmény révén a BME és a MOL közötti együttműködés minden szinten megvalósulhat, például az oktatás, a duális képzés, a labor- és kutatásfejlesztés, az innovációs projektek és azok menedzselése területén.

„Az építést nem a mai kor igényeihez, hanem a jövőbeliekhez igazítjuk, ami rendkívül nagy kihívás” – nyomatékosította Varga Péter, a MOL-csoport technológiai vezetője, aki a vállalat új székhelyének terveiről a „MOL Campus-Budapest ikonikus épülete, a jövő munkahelye” címmel tartott beszámolót. Elmondta, nehéz feladat előtt állnak, mivel annyira sok új innováció jelenik meg a területen, amelyek pár év alatt is gyökeres változások hozhatnak. A 28 emeletes és 90 ezer négyzetméteres épület fizikai és digitális hátterét nemzetközi specialista csapat alakítja ki. Olyan létesítményt szeretnének megalkotni, amely a vállalati kultúra megváltozását fizikailag is új rendszerű, a kollaborációs és a fókuszált, elmélyült önálló munkát egyaránt lehetővé tevő munkaterekkel rendelkezik, ahol a legfontosabb tényező a munkát végző ember. Felhívta a figyelmet arra is: számítanak a hallgatók, és a fiatal szakemberek véleményére az előadások utáni, az épülettel kapcsolatos ötletversenyen.

Kelemen Béla, a MOL-csoport üzleti kiválósági központjának igazgatója, az Európai Kőolajfinomítók Szövetségének (EPRA) elnöke a „MOL 2030 Stratégia: Az olajfinomítás jövője” címmel tartott előadásában rámutatott, a kőolajban lévő szén energiát tárolhat és építőkövei is lehet különféle anyagoknak, ezért a cég terve, hogy a jövőben nagyobb arányban gyártsanak (új) műanyagokat. Számos területen terveznek bővülést: a poliol – sokoldalú felhasználású molekula – gyártása, a műgumigyártás, valamint a hatékonyabb recycling üzlet kecsegtet nagy reményekkel. „Azzal számolunk, hogy hosszabb távon a kőolaj iránti kereslet csökkenni fog, de a műanyagok népszerűségét nem lehet megállítani, utóbbiakról viszont másként érdemes gondolkodnunk: meg kell szereznünk azt a tudást, ami ahhoz kell, hogy kisebb legyen később az elégetés aránya, és nagyobb figyelem háruljon az anyagok, pl. műanyagok előállítására” – árulta el a szakember, kitérve arra is: a klímaváltozást nagymértékben befolyásoló tényező, hogy a kőolaj kilencven százaléka jelenleg szén-dioxidként végzi. A tradicionális felhasználási folyamat mérnöki értelemben fenntarthatatlan, ezért is lesz a MOL-nak – valamint más nagyvállalatoknak szintén – új stratégiája. Cél, hogy a természethez hasonlóan az ipari tevékenységben is megteremtődjön a szén körforgása. Az ehhez szükséges ismeretek egy része már rendelkezésre áll, de a laboratóriumi léptékű kísérleteket a jövőben nagyüzemi méretekben kell alkalmazni: ennek eléréséhez az ipari-egyetemi együttműködések kiváló feltételeket teremthetnek.

„Ma megismertük, hogy egy multinacionális nagyvállalat miképpen tudja szerepét a múlt tapasztalataiból építkezve, a jövőt megcélozva, világos lépések mentén újrapozicionálni” – emelte ki zárszavában Kotán Attila, a BME kancellárja, aki úgy vélte: az egyetem sok területen tud bekapcsolódni a folyamatba. Lényeges, hogy a vállalati kultúra az egyetemi kultúrával találkozzon, és rendszerfejlesztési, igazgatásszervezési, létesítményfejlesztési kérdésekben közösen gondolkodjanak. „A Műegyetem számára hasonló út lehet hasznos, hogy egy klasszikus, a hagyományos értékeit vállaló egyetem innovációvezérelt közösséggé, központtá váljon. Ehhez a munkához a MOL-ban egy ambiciózus és karakteres partnerre találtunk”.

A tartalmas előadások után szakmai workshop következett, majd a MOL Campus Ötletversenyt rendezték meg, amelyre a MOL Campus irodaház építéséhez kapcsolódó fejlesztési elképzeléseikkel jelentkezhettek műegyetemi hallgatók egyénileg vagy csapatban.

HA-GI
Fotó: Philip János