Ismét sikerrel pályáztak műegyetemi kutatók az MTA Lendület programján

A kutatócsoportok közül a legtöbbet – hármat-hármat – a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, valamint az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontja fogadja be.

Eredményesen szerepelt a BME az MTA által idén meghirdetett kiválósági programon, amelynek célja a külföldön dolgozó tehetséges kutatók hazahívása, a magyarországi kutatóhelyeken tudományos munkát végző tehetségek itthon tartása, valamint az, hogy a befogadó kutatóhelyeken új téma feltérképezésére alakuló kutatócsoportoknak biztosítson forrást.

2018-ig 164 Lendület-kutatócsoport jött létre, ez a szám most további 16-tal bővül. A korábban megalakult kutatócsoportok közül 82 még aktív, 44 beépült valamely akadémiai kutatóközpont vagy -intézet szervezetébe, 31 lezárult, 7 pedig megszűnt, például a kutatócsoport-vezető külföldre távozásával.

A 16 nyertes pályázó 540 millió forintos támogatásban részesül az idei esztendőben. A 2019-ben megalakuló új kutatócsoportok közül 5 akadémiai kutatóközpontban vagy -intézetben, 11 pedig valamelyik egyetemen folytathatja a munkáját.

   

Dombóvári Zoltán gépészmérnök, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar (GPK) Műszaki Mechanikai Tanszékének egyetemi docense a BME-n konvolúcióalapú keretrendszert állít fel szerszámgépek önműködő dinamikai leírására. A negyedik ipari forradalom elősegíti a ténylegesen automatizált gyártási képesség kialakítását új, hatékony kiber-fizikai rendszerek alkalmazásával. E rendszerek képesek felmérni saját állapotukat és önműködően beavatkozni a hatékonyabb és pontosabb termelés elérése érdekében. Ez összeségében a gyártási sebesség növekedéséhez vezet, ami azonban fokozza a káros rezgések kialakulását. Megszüntetésük komoly szakértelmet, tapasztalatot és tudást igényel. A Dombóvári Zoltán által javasolt koncepció egy olyan matematikai leírást emel át a mérnöki gyakorlatba, amely alkalmas az új, automatizált gyártáskövetés során rögzített adatok hatékony feldolgozására a káros rezgések elkerülése érdekében. A konvolúcióalapú megfogalmazásnak nagyobb az információtartalma, mint – az ember által jobban értelmezhető – paraméteralapú megfogalmazásnak. A projekt keretében egy új matematikai eszköztár kifejlesztése a cél, mely alkalmas a megmunkálási folyamatok során kialakuló nemkívánatos rezgések automatikus mérnöki előrejelzésére.

 

Hartmann Bálint villamosmérnök, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar (VIK) Villamos Energetika Tanszékének (Villamos Művek és Energiaátalakítók Csoport) egyetemi docense kutatócsoportjával arra törekszik, hogy állapotbecslésre épülő moduláris eszközrendszert hozzon létre az elosztóhálózat megfigyelhetőségének, fejlesztésének és célzott vezérlésének támogatásához. Magyarországon mintegy 165 000 kilométernyi vezeték biztosítja a magas színvonalú villamosenergia-ellátást. Ennek több mint fele a lakossági fogyasztókat kiszolgáló kisfeszültségű elosztóhálózat részét képezi, amelynek automatizáltsága alacsony. Hartmann Bálint kutatócsoportjának célja, hogy ez a jövő kihívásainak megfelelő, okos megoldásokkal felszerelt, innovatív, rugalmas és modern hálózattá legyen átalakítható. A projekt keretében fejlesztendő becslőalgoritmusok révén a szakembereknek közel valós idejű információjuk lesz majd a hálózat állapotáról, így optimalizálva az üzemeltetést. A jobb megfigyelhetőség elősegíti a váratlan események kezelését, illetve célzott beavatkozásokon keresztül rugalmasabban szabályozható rendszert eredményez. A társuló eszközmenedzsment-rendszer hosszabb élettartamot, racionalizált karbantartást tesz lehetővé. A projekt eredményeként olcsóbbá és hatékonyabbá válik a villamoshálózat üzemeltetése, tovább javul az ellátásbiztonság, és szélesebb körben terjedhetnek el modern technológiai megoldások.

 

Pach Péter Pál matematikus, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar (VIK) Számítástudományi és Információelméleti Tanszékének adjunktusa a BME-n Aritmetikai Kombinatorika Kutatócsoportot alapít. Olyan kombinatorikai problémákat vizsgálnak majd, amelyeknél valamilyen aritmetikai struktúra is szerepet kap. A módszerek részben lineáris algebrai, részben gráfelméleti eszközökön alapulnak. A kutatócsoport által kidolgozott módszerek más területeken – pl. számítástudomány, információelmélet – való alkalmazásait is elemzik.

Az idei Lendület-nyertesek között a három nagy tudományterület szerinti megoszlás alapján egyenlő arányban vannak jelen a matematikai és természettudományok művelői. Közülük hat-hat fő részesül a támogatásban, ez 37,5-37,5 százalékot jelent. A bölcsészet- és társadalomtudományi terület művelőit négy kutató képviseli, arányuk így 25 százalék.

A most megalakuló műegyetemi Lendület-kutatócsoportok vezetőivel hamarosan interjút olvashatnak a bme.hu-n.

Forrás: mta.hu