„Transznacionális együttműködés szükséges a dunai hordalékkezelés területén”

2019. december 16.

A DanubeSediment projektet záró nagyszabású konferencián gyűltek össze a téma hazai és nemzetközi kiválóságai.

A Dunának nagy szüksége van a tudományos kutatók, a különféle szakterületek képviselői által táplált figyelemre, hogy a folyó képes legyen a jövőben is összekötni országokat – hívta fel a figyelmet köszöntésében Józsa János rektor a „Transnational Cooperation for Sediment Management in the Danube” projekt zárórendezvényén. Úgy fogalmazott: a program által célul tűzött hordalékmenedzsment kérdését olyan aktuális és globális problémák miatt is vizsgálni kell, mint például a természetes vizeinkben növekvő mennyiségben megjelenő mikroméretű műanyagok, amelyek az óceánok szennyezettségének mértékét is befolyásolják.

Józsa János a rendezvény vendégeit emlékeztette arra, hogy a Műegyetem több különböző dunai kutatásban vett és vesz részt: „ezek sok évvel ezelőtt kis léptékben, kevés forrásra támaszkodva indultak, de idővel nagyszabású, a folyó menti országok közötti egyre erősebb szakmai együttműködést erősítő programokká váltak”. Az akadémikus örömtelinek nevezte, hogy a munkához mind többen csatlakoztak, és reményét fejezte ki, hogy a téma a jövőben is a tudományos szakemberek érdeklődésének homlokterében marad.

A Duna vízgyűjtőjén egyre jelentősebb problémát okoz a hordalékmozgás folytonosságának hiánya, ami közvetve az árvízi kockázat növekedéséhez, a hajózási lehetőségek, a vízenergia-termelés és biodiverzitás csökkenéséhez vezethet. A hordalék vándorlásának megismerése és az azzal való gazdálkodás megfelelő módszereinek kidolgozása a szakemberek szerint sürgető. Ezt már a két ízben is jelezte a Nemzetközi Duna-védelmi Bizottság (International Commission for the Protection of the Danube River, ICPDR) a folyóra elkészített Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervben. Ezzel összhangban van a DanubeSediment projektet, amely célja a víz- és hordalék-gazdálkodás fejlesztése, valamint a Duna morfológiájának javítása.

(Fotó: DanubeSediment)

A hordalékvándorlással kapcsolatos ismeretek bővítése érdekében átfogó adatgyűjtést történt a Duna teljes szakaszán, valamint a legfontosabb mellékfolyóin. Az adatelemzés révén kidolgozták a mérésére vonatkozó jó gyakorlatokat és meghatározták a kapcsolódó problémákat (az árvízlevezetés, a hajózás, az ökológia és vízenergia termelés területén) a megoldási javaslatokkal együtt.

Heincz Balázs, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) vízdiplomáciai főosztályának vezetője megnyitó beszédében kiemelte, a vízügyi szakterület hazai, regionális és globális jelentőségét jelzi a Duna menti országok döntéshozóinak azon felismerését, hogy a hordalékviszonyok feltárásával összefüggő ügyek nemzetközi stratégiai együttműködést igényelnek: ezért is képviselte magát Magyarország kormányzati szinten a programban. Felidézte: a felek 2014-ben hozták meg az első olyan döntést, ami előkészítette a későbbi DanubeSediment projekt kialakítását. „Hosszú szakmai egyeztetés és több sikeres pályázat eredményeképpen indulhatott el a ma már minden partner számára sikeres munka” – tette hozzá, végül köszönetét tolmácsolva a további feladatok alapjául szolgáló új adatbázisok és tervek létrejöttéért.

Ezután a konferencia résztvevőit videóüzenetben köszöntötte Kovács Péter, a Nemzetközi Duna-védelmi Bizottság elnöke.

Kéri Barbara, a DanubeSediment projekt ügyvivő szakértője a főbb szakmai törekvéseket vázolta fel, hangsúlyozva hogy a programhoz annak két és fél éve alatt 8 országból 14-14 partner és stratégiai partner csatlakozott. A kutatásról elmondta: a folyó négy fő szakasza különböző menedzselési technikákat követel, emellett a Duna menti országokban a hordalékkal kapcsolatos adatok gyűjtésére különféle ellenőrző eszközöket és eljárásokat használnak, amelyeket harmonizálni kellett. A munka eredményeképpen megszületett útmutató (Danube Sediment Management Guidance) ajánlásokat tartalmaz a vizsgálati módszerek javítására, egységesítésére. A szakemberek új megfigyelőállomások telepítését és egy transznacionális, vízgyűjtő-szintű megközelítés szükségességét vetették föl, hiszen a víz és hordalék mozgását az országhatárok nem befolyásolják.

A projekt eredményei hozzájárulnak a 3. Duna Vízgyűjtő-gazdálkodási, valamint a 2. Duna árvízkockázat-kezelési Tervhez, amelyeket a Duna Védelmi Nemzetközi Bizottsága dolgoz ki. A hordaléknak a vízgazdálkodásban betöltött megerősödő szerepét az is bizonyítja, hogy – nagyrészt a DanubeSediment projekt munkájának köszönhetően – az ICPDR „Hidromorfológiai változások” című kérdéskörben a továbbiakban önálló alterületként kezeli.

(Fotó: DanubeSediment)

A konferencián Baranya Sándor, a BME Építőmérnöki Kar (ÉMK) Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék egyetemi docense az hordalék monitoring helyes gyakorlatára vonatkozó projektjavaslatokat mutatta be.

Később Katarína Holubová, a Szlovákiai Vízügyi Kutatóintézet képviseletében a dunai hordalék egyensúlyával kapcsolatos kutatásokat ismertette, míg román oldalról Florin Vartolomei a dunai üledék-egyensúlyhiánynak a folyóökológiára vonatkozó kockázatáról beszélt, majd Christian Rusu a problémát kezelni képes bevált gyakorlatokat részletezte.

A projekt két fő eredményét, a politikai döntéshozók számára készült Duna-hordalékkezelési útmutatót (Danube Sediment Management Guidance for Policy-Makers), valamint a Sediment-kézikönyvet (Sediment Manual for Stakeholders) az osztrák Helmut Habersack professzor mutatta be. A kiadványok várhatóan jelentősen hozzájárulnak a következő Duna Vízgyűjtő-gazdálkodási és Árvízi Kockázat-kezelési Tervhez, a program eredményei pedig hosszabb távon megalapozzák a dunai vízgyűjtő területek fenntartható hordalék-gazdálkodását.