Az új koronavírus-járvány következtében a huzamosabb ideig nem vagy csak keveset használt autók szükséges állagmegóvásáról kérdeztük a KJK szakértőjét.

Hosszabb állás következtében a benzines autóknál szételegyedés, vagy más néven fázisszétválás következhet be, ami az üzemanyag alkotóelemeinek (benzin, etanol és víz) szeparációját jelenti. A szakértő szerint azonban az nagyobb kockázattal jár, hogy 2020 januárjától a benzin etanol tartalmát 10 térfogatszázalékig is megemelték (E10), mert ez alkalmazástechnikai és az etanolos benzin eltarthatóságával, vízfelvételével, fázisosodásával és mindemiatt minőségváltozásával kapcsolatos kérdéseket vet fel. Zöldy Máté részben e területen folytat kutatásokat, ám a téma és a gyakorlat újszerűsége miatt jelenleg még a tapasztalatok gyűjtése zajlik. „A nagyobb bioetanolarány, vagyis a magasabb alkoholtartalma miatt az üzemanyag a levegővel érintkezve több nedvességet köt meg. Ha ez kritikus mennyiséget ér el, akkor kicsapódik víz és etanol keverékének formájában, majd a benzintől elválva az üzemanyagtartály aljára süllyed. Ennek következményeképpen a fémalkatrészek korrodálódását, egyúttal motorhibát is okozhat, tehát előfordulhat, hogy a gépjármű nehezen vagy egyáltalán nem indul el” – részletezte a jelentkező problémákat a KJK oktatója, de megnyugtatásul elmondta, a nagyon súlyos károsodáshoz sok időnek kell eltelnie, fél évnek biztosan.

A BME KJK Gépjárműtechnológia Tanszék üzemanyag- és motorvizsgálatokhoz használt motorfékpadja (Fotó: BME Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar)

Zöldy Máté az etanol-, illetve biodízel-mentes, ún. prémium üzemanyaggal történő teletankolást javasolja állagmegóvó intézkedésként. „Az üzemanyagtartály telítettségétől függetlenül érdemes legalább hetente 'megjáratni' az autót: ekkor az üzemanyag 'megmozdul', a szivattyú átszívja azt az ellátórendszeren, így a fizikai aktivitás megállítja a már megkezdődött szételegyedést”. Mindemellett a kizárólag rövid utak megtételét sem javasolja: ekkor a kipufogórendszer lekokszosodása és a hidegjáratás miatt a kipufogódobokban kondenzálódó pára jelenthet problémát. Főúton vagy autópályán megtett néhány tíz kilométer már orvosolja a helyzetet, és jó visszajelzés lehet, ha a fűtővíz vagy motorolaj eléri az üzemi hőmérsékletet: a műszerfalon a mutató a skála közepéig kúszik fel. Elárulta azt is, hogy a töltőállomásokon április 30-a volt a téli-nyári üzemanyag-átállás fordulópontja: „a nyári üzemanyag kisebb arányban tartalmaz illékony alkotóelemeket, ami a hosszabb ideig állni hagyott gépjárművek védelmében szerencsésebb választás”.

A szakértő szerint a teletankolást és a prémium üzemanyagot kell előnyben részesíteni a a dízelautók esetében is, amelyeknél viszont érdemes odafigyelni a tartályban a levegő jelenléte miatt kicsapódó baktériumokra, mert elszaporodva a tank teljes tartalmának romlását okozhatják. „Ez a tulajdonosoktól függetlenül is bekövetkező jelenség” – közölte Zöldy Máté, hozzáfűzve: ez ellen úgy lehet fellépni, ha a gépjárműben nem hagyjuk sokáig állni az üzemanyagot. A műegyetemi oktató-kutató óva int a különféle utólagosan használt adalékoktól egyaránt: „a benzin és a gázolaj is körülbelül 8-10 féle adalékanyagot tartalmaz, és ha ehhez még további kiegészítőt keverünk, előfordulhat, hogy az új anyag minden jó szándék ellenére sem lesz kompatibilis a régiekkel, ez pedig károkat okozhat”.

A KJK szakértője arról is beszélt: az üzemanyag helyes megválasztásán kívül különféle konzerválási technológiákkal érdemes óvni a nem közlekedtetett autókat. „Az alapos külső és belső, a motorteret is érintő mosás, tisztítás elengedhetetlen, ápoljuk le a gumi és a műanyag alkatrészeket, lehetőség szerint glicerinnel. Fontos a naptól való védelem is: leponyvázásnál oda kell figyelni, hogy a takaró alatt járjon a levegő, az ún. lélegző anyag a legjobb választás ilyenkor. Igyekezzünk a gépjárművet aszfalton, betonon vagy más szilárd talajon tárolni, mert így alulról nem éri nedvesedés. Az abroncsok kímélésére az alábakolás lehet kiváló megoldás, ha pedig már túlvagyunk a motorolaj-csereperiódus harmadán, célszerű megfontolni a cserét, ahogyan a hűtő- és fékfolyadék esetében szintén” – árult el további praktikákat Zöldy Máté.

A KJK kutatója szerint a hosszú ideig tartó állás nem tesz jót az elektromos autóknak sem: „a ritkább használat miatt különösen fontos, hogy óvakodjunk az akkumulátorok túltöltésétől, ami a hőterhelés mellett káros kémiai folyamatokat indít be és jelentősen megrövidítheti annak élettartamát”.

Zöldy Máté az E10 benzin eltarthatóságán túl további kutatásokat folytat, vizsgálja az alternatív üzemanyagok okozta jelenségeket az autó motorjában, továbbá a gázolaj hidegtulajdonságainak feltérképezését is célul tűzte ki. „A mostani járványügyi veszélyhelyzet új megvilágításba helyezi a gépjármű- üzemeltetés lehetőségeit és korlátait, a változásokat pedig ezúttal nem laboratóriumokban, steril körülmények között, hanem a hétköznapi, valós életből vett szituációkban figyelhetjük meg” – fűzte hozzá interjújában a szakértő, aki bízik abban, hogy a tudományos életben eddig is népszerű alternatív üzemanyagok további, az eddigieknél még hatékonyabb alkalmazási lehetőségeit sikerül felfedezni.

A KJK oktató-kutatója úgy vélte, az üzemanyagtárolás és az alternatív üzemanyagokban rejlő lehetőségek kiaknázása a járványügyi krízis miatti korlátozásokon túlmutat: „fontos téma, mely a fiatal kutatók mellett a szakma egészét megmozgatja, párbeszédre sarkallja a tudományos élet szereplőit” – jegyezte meg Zöldy Máté, akit az idén 30 éves Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT) Gépészeti Szakosztálya a veszélyhelyzet miatt rendhagyó módon online megtartott XXVIII. Nemzetközi Gépészeti Konferenciáján (OGÉT) egyetlen külföldi kutatóként Dr. Csibi Vencel-József Főgépész-Díjban részesített. Az elismerést olyan szakemberek kapják, akik a Szakosztály tevékenységét támogatják, az EMT kapcsolatait fejlesztik és ápolják a magyar műszaki szaknyelvet.

TZS-GI
Bélyegkép forrása: BME Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar