„Fejlődnek, érvényesülnek, és az egyetemi felvételihez is többletpontokat szereznek”

Több millió forinttal jutalmazták a 20 év alatti tudósjelöltek kreatív, újszerű ötleteit a 29. Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Versenyen.

„A minél korábban kibontakozó tudományos érdeklődés jelentősen megkönnyíti a pályaválasztás előtt álló fiatalok döntését. Azt tapasztaltuk, hogy a megmérettetésre jelentkezők közül többen elköteleződtek a műszaki-mérnöki, vagy az akadémiai karrier iránt, másrészt jelezték: nyitottak a képességfejlesztésre, amely alkalmassá teszi őket a jövő kihívásainak való megfelelésre. Mindehhez a Műegyetem kiváló alapot és támogató környezetet biztosít, ha úgy döntenek, intézményünkben tanulnának tovább” – osztotta meg a bme.hu-val az új koronavírus-járvány miatt idén rendhagyó módon virtuálisan megtartott döntő szakmai zsűrijének elnöke, Jakab László, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar (VIK) korábbi dékánja, az Elektronikai Technológia Tanszék egyetemi tanára.

A műszaki terület, a biológia, az informatika és a környezetvédelem voltak a legkedveltebb témakörök az idei tehetséges innovátorok körében, akiktől a felhívás keretében előre megadott témák helyett saját elképzeléseik megvalósítását várták. Jakab László szerint „átgondolt és egyedi ötletek születtek, ezekről több körös értékelést követően hozott döntést a bíráló bizottság”. Hozzátette: ismét olyan fiatalok mérették meg magukat, akik a hazai és remélhetőleg majd a nemzetközi porondon is remekül szerepelnek majd. Egy ilyen bemutatkozás nagyon lényeges próbatételnek számít és egy életre szóló pozitív élményt jelenthet.

A versenyt a Magyar Innovációs Szövetség (MISZ) hirdette meg, főtámogatója a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) volt. Az idei fináléban az ifjú résztvevők online prezentálták, egyúttal kisfilmekben mutatták be ötleteiket. „A rendhagyó körülmények ellenére a fiatalok jól teljesítettek, izgalmas bemutatóknak lehettünk szemtanúi” – jegyezte meg Jakab László, aki örömét fejezte ki, hogy a fővárosi középiskolák mellett a vidéki tanintézmények diákjai is szép számban neveztek, miközben a program egyre népszerűbb a lányok körében egyaránt. „Utóbbi csoport szerepét folyamatosan erősíteni kell a tudományokban és a műszaki, mérnöki területeken, amelyre kiváló alkalmat biztosít ez a megmérettetés, de a Műegyetem szintén számos rendezvényt kínál számukra. Ennek meglett az eredménye: jó pár éve folyamatosan emelkedik a karunkra jelentkező hölgyek száma. Örülünk a tendenciának és bízunk a további folytatásban” – hangsúlyozta a professzor.

A 29. Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Versenyre összesen 99-en neveztek (köztük 15 diák határon túli intézményből) műszaki, természettudományi, környezetvédelmi, informatikai vagy matematikai témakörökben. A szakmai zsűri megvizsgálta a benyújtott ötletek újszerűségét, tudományos megalapozottságát, néhány hónapon belüli megvalósíthatóságát, és a várható eredmény hasznosíthatóságát. A bírálók első körben 62 pályaművet (ebből 7 határon túlit) javasoltak kidolgozásra.

A versenyen végül 3 első, 3 második, 4 harmadik helyezést hirdettek ki, és 2 különdíjat adományoztak, ezeken kívül 11 diák kiemelt dicséretben, továbbá 32 fiatal dicséretben részesült.

A legjobbak egy éven át havi 30, 20, illetve 10 ezer forintos pénzjutalommal együtt járó ösztöndíjban részesülnek szakmai, tudományos továbbfejlődésük segítéséhez, és a következő esztendőben már a legeredményesebb iskolák és tanárok is támogatást kapnak: a tanintézmények 1 millió forintot, míg a pedagógusok 600-800 ezer forintot nyerhetnek el.

Az első helyezettek részt vesznek az európai fiatal tudósok versenyén Brüsszelben, a legjobbak pedig innen juthatnak tovább a negyedik és egyben utolsó versenyfordulóba, amely egy európai fővárosban lesz.

A megmérettetésen három középiskolai diák megosztott 1. helyezésben részesült:

A versenyen az Ericsson Magyarország Kft. által felajánlott 1. helyezést nyerte el Ecsedi Boglárka, a Hajdúböszörményi Bocskai István Gimnázium diákja. A fiatal diáklány tanulóalgoritmusok használatával a lapospartok mentén tapasztalható visszaáramlások (közel valós idejű) felismerésére és lokalizálására vállalkozik: a mély neurális hálókat és a mesterséges intelligenciát veti be a számítástechnikai képelemzésben. Kutatásának alapja egy több mint 1200 képből álló adatbázis, amelyen egy nyílt forráskódú, ám módosított algoritmust alkalmaz.

 

Távirányítható marsjárót tervez Rózsavölgyi Mátyás, a szombathelyi Perintparti Waldorf Általános Iskola és Gimnázium diákja, aki a Valor Hungariae Zrt. által felajánlott 1. díjat tudhatja magáénak. Modellje az eredeti marsjárók mintájára készült, javarészt 3D nyomtatóval, ám nemcsak mechanikai, hanem elektronikai alkatrészeket is tartalmaz a berendezés. A fiatal innovátor által tervezett eszköz minden alkatrésze virtuális formában egyaránt rendelkezésre áll, így az monitoron bármilyen nézetben, bontásban vagy akár robbantott ábraként szemügyre vehető, ebből adódóan pl. egyetemi nyílt napon, vagy órán, a képzés támogatására oktatási segédletként alkalmazható.

A Magyar Innovációs Szövetség legjobb határon túli pályázónak járó ösztöndíját a „Bronchus Protect” nevű projektért Gál Emese, a kolozsvári János Zsigmond Unitárius Kollégium tanulója érdemelte ki. A kreatív diáklány a levegő minőségének monitorizálását elősegítő platformok és adatbázisok alapján tervezett egy olyan dinamikus rendszert, amely beemeli ezen információkat a fokozott kockázatnak kitett krónikus betegségekkel élők és az olyan egészséges emberek életébe, így ők tudatosan figyelhetnek a szennyezett levegő veszélyeire és a kockázatok elkerülésére. A nyertes pályázó célja egy felhasználóbarát alkalmazás létrehozása, hogy online, interaktív módon legyenek elérhetők a mért paraméterek és a prevenciós javaslatok.

2. díjban részesült pályamunkák:

Nagy Nimród, a debreceni Svetits Katolikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium diákja dolgozatának címe: „Fénymikroszkóp sötét-látóteres megvilágításához használható fényszűrő fejlesztése” (a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által felajánlott ezüstérem és a Valor Hungariae Zrt. legfiatalabb díjazott pályázónak járó Junior Ösztöndíj birtokosa). A tanuló egy fordított fényrekesz működési elvét követő, 3D nyomtatással műanyagból készült univerzális sötétlátóteres szűrőt készített, mely az eddig állandóan cserélgetett rekeszlapok helyett a mikroszkópok objektívjéhez használható.

Hargitai Sára, a Gödöllői Református Líceum Gimnázium növendéke dolgozatának címe: „Középpontban az elfeledett közép”. Ő arra vállalkozott, hogy népszerűsítse a középiskolai szinten elfeledett, ám sok érdekességet magában hordozó, tudománytörténeti szempontból is jelentős kontraharmonikus közepet.

Sebők Hunor, a budapesti Piarista Gimnázium tanulója dolgozatának címe: „Egy az agyi memóriaközpontba érkező idegpálya adta új lehetőségek a gyógyításban”; az Egis Gyógyszergyár Zrt. díját nyerte el. A fiatal innovátor egy újonnan felfedezett ún. nem-kolinerg sejttípus segítségével a memória működésének szabályozását és betegségek esetén annak gyógyítását kutatja.

3. díjban részesült pályamunkák:

Kreinicker Gábor, a Szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium fiatalja dolgozatának címe: „Járás során fellépő rendellenességet kimutató eszköz”. A tanuló PosTracker nevű eszköze jelentősen lerövidítheti a járásproblémák diagnosztikáját, a mindössze néhány perc alatt felhelyezhető berendezés a járáshibákat 80%-os pontossággal képes meghatározni.

Halmos Zita és Viczián Anna, a törökbálinti Bálint Márton Általános Iskola és Középiskola párosa, dolgozatuk címe: „Ebcsont beforr, avagy csontpótlás meglepő anyagokkal”. A duó egy csontimplantátumot alkotott meg, ezt egy tojáshéjból készített, nem szintetikus hidroxiapatit szuszpenzióval vontak be a gyorsabb és jobb csontosodás reményében.

Kántor Kristóf, a Demecseri Oktatási Centrum Gimnázium, Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola tanulója a „H.O.R.U.S.” című pályázatával nyert, amely a Hallás Orientált Rekogníció Utáni Segítő egy fejen hordható eszköz rövidítése. Segítségével a vakok és gyengénlátók valós idejű visszajelzést kapnak arról, hogy milyen objektumok kerülnek a berendezés látóterébe.

Rendes Botond és Kis-Bogdán Kolos, a Pécsi Janus Pannonius Gimnázium párosa. A fiúk a „BuildUp” pályázatukkal a virtuális valóságban egy egyedülálló térgeometria oktatórendszert alkottak meg, amely révén a felhasználó bekerülhet a különböző térgeometriai problémák világába és interakcióba léphet velük. (Az ötlet elnyerte az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés által felajánlott díjat.)

A díjazottak prezentációs anyaga a Magyar Innovációs Szövetség honlapján tekinthető meg.

„A versenyen indulók olyan kreatív gondolkodók, akik ötleteikkel, újszerű elgondolásaikkal egy komoly tudományos életpálya alapjait teremtik meg nagyon fiatalon” – értékelte középiskolások tudományos megmérettetését Pakucs János, a Magyar Innovációs Szövetség alapító elnöke, a BME Díszpolgára. Kiemelte: több okból is megéri pályáznia az ifjúságnak: egyrészt szakmai és anyagi támogatást kapnak ötletük kidolgozására, megvalósítására, másrészt közelebb kerülnek a továbbtanulásuk szempontjából előnyben részesített egyetemhez is, hiszen sikeres pályaművükkel 30 többletpontot szerezhetnek a felvételinél. Végül arra biztatta az érdeklődőket, hogy jelentkezzenek a felhívásra és éljenek a megmérettetés adta széles lehetőségekkel.

A 30. Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Versenyének kiírása már elérhető a szervező szövetség honlapján.

TZS-GI
Fotó: Magyar Innovációs Szövetség
Bélyegkép forrása: Magyar Innovációs Szövetség