A BME vezetésével valósul meg a Duna menti városok fejlesztését célzó DANUrB+ projekt

A kutatás arra keresi a választ, hogy miképpen lehet a kulturális örökség felértékelésével visszafordítani a negatív gazdasági folyamatokat.

„Az eredeti DANUrB létrejötte arra a rengeteg tanszéki munkára vezethető vissza, amelyek Duna menti városi szituációkra születtek. Számos tervezési tantárgynak volt ez a környezet a helyszíne, a fiatalok által kedvelt diplomatémája, emellett a műegyetemi kollégák is szívesen dolgoztak a terepen. Tudtuk, azért eredményesek a területen készült munkáink, mert valós és kihasználatlan potenciált fedeztek fel a hallgatók a folyó közelében. Ráadásul oly kevéssé reagál ma a városépítészet ezekre a vízparti körülményekre, hogy ott valódi értéket teremthettünk a Duna fizikai, kulturális, és társadalmi vonatkozásainak figyelembevételével – ismertette a bme.hu-nak a projekthez kapcsolódó motivációikat annak vezetője, Kádár Bálint, a BME Építészmérnöki Kar (ÉPK) Urbanisztika Tanszékének egyetemi docense. A szakember elárulta azt is: igényként merült fel, hogy a diákok munkáiból egyértelműen látszó megoldásokat az érintett települések számára hasznosítható, gyakorlati lehetőségeket nyújtó programmá formálják.

A Duna folyam egyik jelentős mellékága, a Ráckevei-Duna, amellyel szintén kiemelten foglalkoztak a DANUrB+ szakemberei (Forrás: http://www.pestmegye.hu)

2020 nyarán indult útnak a DANUrB+ elnevezésű nemzetközi projekt, amely Duna menti kis és közepes méretű városok kulturális és turisztikai fejlesztésére irányul oly módon, hogy a helyi kulturális örökség „láthatóbbá” váljon. A program a 2017-2019 között lebonyolított DANUrB kutatási program folytatása, és az utóbbihoz hasonlóan az Interreg Duna Transznacionális Program pályázatán nyert támogatásból, valamint állami forrásokból valósul meg. 6 ország – Szlovákia, Magyarország, Horvátország, Szerbia, Románia és Bulgária – képviselteti magát benne, a 19 tagú partnerségben 6 egyetem, turizmussal és régiófejlesztéssel foglalkozó kutatóintézetek és ügynökségek, területi önkormányzat, továbbá civil szervezetek vesznek részt. A stratégiai partneri kört elsősorban helyi önkormányzatok és kulturális, illetve oktatási intézmények, valamint regionális társulások alkotják. Ahogy a korábbi DANUrB-projekt esetében, a vezető partner ezúttal is a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Karának Urbanisztika Tanszéke, amely rendszeresen indít Duna menti helyszínekhez kapcsolódó tervezési tantárgyakat.

 

Térképen a DANUrB+ programban szereplő hat ország

„A DANUrB projekt sikeres volt, lett sok eredményünk és egy stratégiánk, így a Duna menti kis és közép méretű települések helyi kulturális potenciáljukat valódi fejlesztésekre tudják váltani. A DANUrB+ projekt ezt a stratégiát kívánja akciókba fordítani, még inkább megvalósítva eredeti célunkat, amely szerint az egyetemi tudás gyakorlati haszonra konvertálható legyen” – sorolta Kádár Bálint, majd egyértelműsítette: a DANUrB+ esetén a pluszt az jelenti, hogy „konkrét kulturális és beruházási feladatokat inkubálunk a DANUrB eredményeinek tapasztalati oldalát is megmutatva. Olyan, a helyi közösségek által létrehozandó helyszínekre és kulturális szolgáltatásokra hívjuk fel a figyelmet, amelyek a Duna közelsége és kulturális jelentései okán versenyelőnyt biztosítanak az eddig hátrányt szenvedő településeknek.”

A projekt fókuszában elsősorban zsugorodó városok, vagyis csökkenő népességszámú települések állnak, és a részt vevő kutatók azt vizsgálják, miként fordíthatók vissza a negatív társadalmi és gazdasági folyamatok a kulturális örökségnek a helyi közösség-építésben való hasznosításával. A szakember ezzel összefüggésben a helyi értékek és erőforrások kiaknázásának fontosságát hangsúlyozta: „a DANUrB+ esetében a periférikus helyzetben lévő falvak, községek kerültek középpontba, amelyek hanyatlást mutattak az utóbbi évtizedekben, pedig a Duna-menti elhelyezkedésük okán sok lehetőségük lenne a fejlődésre. A Budapesthez földrajzilag legközelebbi helyszínek között kiemelten foglalkozunk a Csepel-sziget alsó szigetzugi részével, hiszen hiába van Ráckeve ugyanolyan messze a fővárostól, mint a Dunakanyar, sokkal kevésbé látogatott, pedig rengeteg történeti és természeti kinccsel rendelkezik. De még a Dunakanyar esetében is vannak periférikus helyzetek: Szob és az Ipoly mente teljesen kiesik a turisztikai forgalomból, határközeli helyzete pedig sok esetben gátolta a növekedését. Ilyen helyzetekben tudunk konkrét megoldási javaslatokat adni. Csak olyan elgondolást támogatunk erőforrásainkkal, amelyek helyi értékekből táplálkoznak, és helyi szereplők összefogásából erednek. Ezért sem csak egyetemek vesznek részt partnerként a DANUrB-ban, szükségünk van helyi kulturális eseményekre és vállalkozásfejlesztésre, hogy célba érhessenek kezdeményezéseink”.

 „Az Urbanisztika Tanszéken, és a DANUrB+ projekten is oktatatók és kutatók ugyanúgy dolgoznak, tehát a projekt ily módon legalább annyira hat a tanári tevékenységünkre, mint amennyire lehetőséget teremt a kollégák szerteágazó érdeklődését és tudományos tevékenységét egy irányba terelni” – jelentette ki Szabó Árpád tanszékvezető egyetemi docens, kifejtve:  „az oktatásba beépítjük a DANUrB+-hoz kötődő munkáinkat, ami igazi win-win helyzetet teremt, hiszen a hallgatók valós kutatási, tervezési feladatok részeseivé válnak, míg a DANUrB-közösség – vagyis mind a tanszéki kollégák, mind a helyszínként szolgáló települések képviselői – friss ötleteket és nem mellesleg munkaerőt kapnak. Hiszünk abban, hogy az oktatás és a kutatás projekt-alapú összefonódása új, egyedi módszertant ad a Műegyetemnek”.

Az előző DANUrB projek újvidéki (Novi Sad, Szerbia) partnerségi találkozójához kapcsolódó hallgatói workshop

 

A DANUrB+ projekt, amelynek nyitókonferenciáját 2020. szeptember 25-26-án tartották az online térben, 2022 végéig fut majd, és a kutatás, valamint a tervezés mellett a részt vevő településeken szervezett workshopok és fesztiválok szervezését is magában foglalja.

A program tervezett eredményeinek egyik központi eleme a digitálisan és nyomtatásban egyaránt megjelenő, a Duna menti városok morfológiáját, kulturális erőforrásait és térbeli fejlesztési lehetőségeit tartalmazó DANUrB Atlasz.

– GI –

Fotó: DANUrB+