Új kutatási erőtér jött létre 3 hazai egyetem innovatív informatikai együttműködésével

A most lezárult hároméves projekt több mint 950 millió forintból az Európai Unió támogatásával és az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Informatikai Kara, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Villamosmérnöki és Informatikai Kara, valamint a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) Információs Technológiai és Bionikai Kara konzorciumot alapított az Innovatív informatikai és infokommunikációs megoldásokat megalapozó tematikus kutatási együttműködések című projekt közös megvalósítására. A cél az volt, hogy az IKT és a számítástudomány területén egy európai szinten is eredményesen működni képes kutatói hálózat jöjjön létre. Ez a hálózat lehetőséget adott a három partneregyetemnek, hogy a Horizont programokban, valamint az EIT Digital kutatási és innovációs pályázatokon sikeresen szerepeljenek.

A konzorciumvezető ELTE és partnerei, a BME és a PPKE kiemelkedő tudásbázisa és tapasztalatai, európai szintű kapcsolatrendszere, valamint az EIT Digital kutatási témái köré épülő portfólió biztosították azt a kohéziós erőt, amely az egyes partnerek által végzett kutatási tevékenységek egységét megteremtette. A kutatások a szoftverfejlesztés módszereire, a kiberbiztonságra, az informatikai rendszerekre, infokommunikációs hálózatokra, az adattudományra és a mesterséges intelligenciára terjedtek ki. Az együttműködés 3 pillér köré szerveződött:

  • Szoftverfejlesztési módszerek és informatikai biztonság pillér: A szoftverek komplexitásának növekedését a szoftverfejlesztési módszereknek és szoftverfejlesztést támogató eszközöknek is követniük kell. A kutatások ezen pillére a minden informatikai megoldásban központi szerepet betöltő szoftverek előállítására és minőségi jellemzőire (különös tekintettel a kiberbiztonságra) összpontosított.
  • Infokommunikációs infrastruktúrák és kiberfizikai rendszerek pillér: A mindennapjainkban használt szolgáltatások mögött Internet of Things eszközök állnak, míg az adatok tárolását, bárhonnan és bármikor történő elérését és feldolgozását felhő alapú alkalmazások biztosítják.  Kutatásaikban nagy figyelmet fordítottak az IoT kommunikációs protokollokra, a valós idejű kiberfizikai rendszerekre, és a rádiós és vezetékes hálózati megoldások hatékonyságát növelő fejlesztésekre.
  • Intelligens adatelemzés pillér: A kutatások ezen vonulata gépi tanuláson, bio-inspirált számítási alkalmazásokon alapult, és a nagyskálájú biológiai, térinformatikai és orvosi adatok elemzésére, értelmezésére és azok felhasználására fókuszált. Vizsgálták a pénzügyi, oktatási, mezőgazdasági és ipari alkalmazásokat, az emberi és a gépi intelligencia kölcsönhatását, valamint a multimodális gépi tanulás módszereit.

„A kutatásokból ezidáig 173 (jellemzően angol nyelvű) publikáció született. Az elért eredmények jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy a három partner 20 db Horizont 2020, illetve azon belül EIT Digital pályázatot nyert el az elmúlt időszakban. A tudományos vizsálatok utat nyitottak a hazai szerepvállalás irányába is: részt veszünk a Magyarországi 5G Koalíció és a Mesterséges Intelligencia Koalíció munkájában, és aktívan közreműködtünk a Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium, valamint a Kvantuminformatika Nemzeti Laboratórium létrehozásában. A projektünk segítette a fiatal kutatóinkat, hogy pályára álljanak, és sok hallgató figyelmét is felhívta a kutatás szépségeire. Az eltelt 39 hónapban több mint 200 hallgató kapott hosszabb-rövidebb ideig ösztöndíjat, és a hallgatók és fiatal kutatók több, mint 300 tudományos előadást tartottak különböző rendezvényeken és konferenciákon. Napjaink egyik legfontosabb kihívása, a COVID járvány minket is cselekvésre késztetett. Mindhárom intézményben indultak a járvány terjedését vizsgáló, orvosi eszközöket fejlesztő, illetve a lezárások miatt hátrányos helyzetbe került emberek támogatását célul kitűző kutatások” – mondták a konzorciumi tagok.

A projektben részt vevő intézmények a Nyugat- és Közép-dunántúli régiókban a meghatározó európai számítástudományi, informatikai és IKT kutatási trendekhez kapcsolódni képes kutatási erőteret hoztak létre. Ennek csomópontjai Martonvásár, Szombathely, Esztergom és Balatonfüred.

Martonvásáron a projekt megvalósítása érdekében jól felszerelt kutatóhelyet alakítottak ki, amely otthont adott az ELTE IK Martonvásári 3in Kutatócsoportnak. A kutatóhely a pályázat befejeződése után is stabil infrastrukturális hátteret biztosít kutatóknak. Terveik között szerepel egy térségi digitális innovációs csomópont kialakítása is. Az ELTE a szombathelyi telephelyén jelen és más pályázatok támogatásával jelentős kutatási és oktatási kapacitást alakított ki. A programtervező informatikus alap- és mesterképzés beindításával főleg az Ipar 4.0 területen kívánják a térség szakemberigényeit kiszolgálni.

A projekt széles körben megalapozta a BME Balatonfüredi Tudáscentrumának 2021-es átadását, amelynek tartalmas indulását a Balatonfüreden elhelyezett számítási felhő, és az egyre szélesebb körben formálódó térségi kapcsolatok is elősegítik. A projekt kutatási témáiban a Pannon Egyetemmel együttműködve térségbeli középiskolák számára online előadásokat szerveztek, illetve a térségbeli vállalatok és vállalkozások vezetőivel szakmai egyeztetéseket folytak.

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem más Karaival már régóta jelen volt Esztergomban, azonban ez a projekt volt az, amely elindította az Információs Technológiai és Bionikai Kar esztergomi kutatócsoportjának kialakulását. Egyebek mellett ez a projekt teremtette meg, hogy a városban kilenc nemzetközi konferencia került megrendezésre, ahová a világ vezető intézményeiből (Oxford, Microsoft, University College London) érkeztek vendégelőadók, közül többekkel kutatási együttműködések kezdődtek. A projekt folyamán elindított kutatások és együttműködések elősegítik, hogy a Kar esztergomi kutatóközpontját újabb pályázatokkal továbbfejlesszék.