BP UP! – műegyetemi kurzus egy fenntarthatóbb Budapestért

Élhetőbb és fenntarthatóbb Budapest megvalósítására születtek hallgatói ötletek a GTK kurzusán, amelyen a főváros „rendszerét” alakító folyamatokat ismerhették meg a fiatalok.

 

„Naprakész és magas színvonalú tudást nyújtunk a hallgatóknak a főváros jelenét és jövőjét meghatározó feladatokról, és azokról a kihívásokról, amelyekkel a 21. század Budapestjének szembe kell néznie. Egy több milliós, európai város összetett rendszerét vettük górcső alá több szakterület, így többek között az építészet, az urbanisztika, a turizmus, az önkormányzati érdekek, a pszichológia és a szociológia nézőpontjainak figyelembe vételével” – összegezte Fiáth Heni, a BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar (GTK) Szociológia és Kommunikáció Tanszékének egyetemi tanársegédje, a tanszék és az Urbanum műhely, interdiszciplináris városi platform közös szervezésében megvalósuló „BP UP!” című műegyetemi kurzus céljairól.

 

Az interaktív, részben kerekasztal-beszélgetésekre épülő képzésre a Műegyetem valamennyi karáról várták a hallgatókat. A félév első felében városfejlesztési szakértők mutatták be a folyamatban lévő projektjeiket, kutatásaikat, többek között a „fenntarthatatlan” városrendszerről, az ökofilozófiáról, a Budapestet érintő jelenlegi és jövőbeli kihívásokról, a főváros életében fontos szerepet játszó döntéshozók vagy az itt élők különböző szempontjairól, az „okos város” fejlesztési lehetőségeiről, valamint a fogyasztói magatartás és a települési fenntarthatóság kapcsolatáról. A kurzus résztvevőit olyan témák is érdekelték, mint a közösségi tervezés, a gamifikáció (játékosítás) motivációs eszköztára, az éppen zajló és tervezett átalakítások, a koronavírus-járvány okozta változások és a pandémia hatása a rövid és hosszú távú városfejlesztési tervek alakulására.

A szemeszter második felében a hallgatók csapatokba rendeződve, a kurzus szervezőinek mentorálása mellett dolgozták ki saját elképzeléseiket arról, hogyan valósítanának meg egy szebb, jobb és okosabb Budapestet. Olyan életképes ötletek kimunkálását várták a fiataloktól, amelyek a jövőben akár meg is valósulhatnak vállalkozás, civil kezdeményezés vagy egyéb releváns formában, eljutva a megfelelő döntéshozókig.

Az egyik hallgatói csoport (Szemere Dorottya - GTK, Kádár Máté - ÉMK, Devecseri Mátyás - ÉMK és Sebesy Csanád - ÉMK) egy identitásépítő és harmonikus együttélést elősegítő területfejlesztési koncepciót dolgozott ki a lágymányosi városrész górcső alá vételével. Javaslatcsomagjuk lényege e terület belső fizikai és mentális korlátainak lebontása. A fiatalok a központi műegyetemi kampusz területének megnyitását javasolják olyan ingyenes, közösségi médiában promotált, egyetemi és önkormányzati közös szervezésű programokkal, amelyeken a hallgatók és a helyi lakosok megismerhetik egymást a közösségépítés egyik első lépéseként. Egy városrészre jellemző egységes, nyitottságot sugárzó arculat megalkotása a további javaslatuk, amely utcabútorokon, falfelületeken, üres és kihasználatlan tűzfalakon, valamint a rendezvények marketinganyagaiban is megjelenik. A fiatalok követendő példaként említették a MOME és a Színes Város közös kurzusán létrejött Bertalan Lajos utcai Kócsag falfestményt. Úgy látják, hogy a lakosság és a fiatalok közös kapcsolódási pontjai lehetnek a már működő alkotó közösségi műhelyek (pl. Meetlab), a sportrendezvények, amelyhez számos létesítmény adott Lágymányoson. Egy kerületi vagy városrészre érvényes, lakcímkártya alapú kezdeményrendszer bevezetésével a helyi kulturális lehetőségek iránti érdeklődést és a vásárlói tevékenységet ösztönöznék a hallgatók. A programhoz csatlakozó kereskedelmi és kulturális egységek a társadalmi szerepvállalásuk fejében az egyetemi épületekben jutnának hirdetőfelülethez, illetve bérleti díjkedvezményhez az önkormányzattól.

Forrás: Farkas András / Színes város

A „RE-Lab” projekt célja a felhalmozódó műanyagok csökkentése a BME-n, amelyhez a koncepciót megalkotó hallgatók (Domonkos Nikolett - ÉPK, Karvázy Zsombor - GPK, Kercsó-Magos Zsuzsanna - GPK, Pokol Júlia - ÉPK és Teket Ádám - GPK) a műegyetemi karok közötti együttműködésben és egy kreatív, hulladékhasznosítási műhely létrehozásában látnak lehetőséget. Egy olyan „zero waste” (hulladékmentes) egyetemi kampuszt vizionálnak, melyben – a csapat becslése szerint – a BME területén keletkező évente 1300 köbméter műanyag hulladék egy jelentős részét helyben hasznosítanák újra alapanyagként egy helyi műhelyben. A kezdeményezés teret adhat a formatervezésnek, építészeti modellek gyártásának, egyetemi reklámanyagok készítésének műanyaghulladékok újrahasznosításával, átalakításával. A hallgatók szerint ez a műhely az egyetem formatervező mérnökszakos hallgatói számára is kibontakozási lehetőséget biztosíthat. A fiatalok a GPK és az ÉPK tanszékein elérhető 3D nyomtatókat használnák fel a helyszíni újrahasznosításhoz, lehetőséget adva a modern technológia iránt érdeklődő hallgatóknak ismereteik szélesítésére, a szabad kísérletezésre, TDK projektek és művészeti alkotások kivitelezésére vagy akár a műanyagokkal kapcsolatos kutatásokba való bekapcsolódásra is. A csapat célja egy hosszú távon önfenntartó műhely létrehozása, és egy példamutató és szemléletformáló közösség kialakítása.

Forrás: preciousplastic.com

Egy további csapat (Ambrus Botond - GTK és Márté András - GTK) skandináv példákból inspirálódva sportfejlesztési projekttel rukkolt elő a kurzus keretében. Elképzelésük, hogy az önkormányzati és az egyesületi tulajdonban lévő fővárosi futballpályákat ingyenesen, ám rendszerezett formában elérhetővé tegyék a sportág iránt érdeklődők számára szabadidős tevékenység részeként. E cél kiegészítéseként javasolják a budapesti játszótéri pályák felújítását és rendszeres karbantartását, így is sportolásra, közösségi mozgásra ösztönözve a lakosságot. A futballpályák használatát egy mobiltelefonos applikációval kapcsolják össze a koncepciót alkotó fiatalok. Az applikációban ingyenesen regisztrálhatnák pályahasználati igényüket a sportolni vágyók, a pályára QR kód leolvasását követően léphetnének be a használók. A hallgatók pontosan meghatározták a pályalemondási kritériumokat, a meg nem jelenés szankcióit és a kijelentkezés menetét. A csapat üzleti modelljében a karbantartási költségeket a pályákon kihelyezett reklámfelületekből befolyt bevételből fedezné.

A „Szia Szomszéd!” nevet adták kezdeményezésüknek azok a hallgatók (Kaczián Bertalan - ÉPK, Kovács Péter - GTK, Sebők Bence - GTK, Simon Balázs - GTK és Szekeres Péter - VBK), akik egy nyílt forráskódú, online közösségi platformot fejlesztenének, ahová egy adott terület lakosai tölthetnek fel szöveges információkat, képeket, véleményeket, interaktív tartalmakat a lakóhelyükről. A tartalmat bárki kedvére böngészheti. A platform egyben egy beszélgetésindító, közösségépítő online eszköz is lehet, amely segít összehozni a helyi lakosokat és az azonos érdeklődési körű embereket. A hallgatók külön figyelmet fordítottak az aktuálisan lakhelyet váltó vagy azt fontolgató felhasználókra, akik a platform segítségével hasznos, strukturált és személyes élményeken alapuló információkhoz juthatnak a választott környékről, az ottani hulladékszállítás részleteiről, közlekedési lehetőségeiről, életmóddal kapcsolatos kérdésekről, képzési intézményekről, könnyebben „ismerkedhetnek” helyi lakosokkal, és a beilleszkedésük is egyszerűbb lesz. A platform elindítója lehet egy olyan beszélgetésnek is, amelyben a lakók a környezetük fenntarthatóbbá tételére tehetnek javaslatokat. A hallgatók objektív adatok (például: átlagos lakossági vízhasználat, levegőszennyezettség mértéke, kommunális hulladék mennyisége) megadásával is segítenék a felhasználókat abban, hogy összehasonlítsanak egyes környékeket, kerületeket az új lakóhelyük megválasztásáról hozott döntésük előtt.

A „Zöldebb levegőt!” applikáció megalkotóinak (Gál Viola - GTK, Lázár Tibor - GTK és Simon Zalán - VIK) a Főkert nonprofit gazdasági társaság parkfenntartási szolgáltatása adta az ötletet. A szervezet BP Fatár nevű applikációja egy fővárosi fákkal, parkokkal és helyi védettségű területekkel kapcsolatos információk nyilvántartására specializálódott rendszer, melynek része a vagyonleltár, az adatközlés, a fafenntartási feladatok támogatása és a lakosság tájékoztatása. A hallgatók a már meglévő applikáció hiányosságaira alapozva egy saját, közösségre építő alkalmazás koncepcióját alkották meg. Céljuk egy olyan, folyamatosan frissülő adatbázis létrehozása, amely előbb a fővárosra, majd Magyarországra kiterjedően minél szélesebb körben tartalmaz közterületi fa- és növénynyilvántartást. A felhasználók közösségi funkcióként megjelölhetik az applikációban kedvenc fájukat, új növényeket vehetnek fel a nyilvántartásba a fővárosi kertészet ellenőrzését és jóváhagyását követően: a felhasználó a felfedezett fa, növény helyét adja meg a térképen, míg a kertészet azt ellenőrizve a növénytípus, annak méretei és pontos helye megerősítésével egészíti ki a lakossági bejelentést. A felhasználók aktivitása az applikációba épített ranglistán követhető nyomon, a virtuális látogatók rendszeres visszajelzést kapnak a figyelemmel kísért területek növényzetének alakulásáról statisztikai adatok és térképes információk formájában. Az applikáció egyben célzott reklámfelület közösségi események számára, lehetőséget teremt a kapcsolattartásra a felhasználók között, akik virtuális üzenetet hagyhatnak egymásnak egy „fán”, valamint javaslatot is tehetnek egy adott területtel kapcsolatosan növények telepítésére és a szükségesnek vélt karbantartására. A hallgatók által javasolt applikáció közösségépítő, döntéshozó szerveket segítő és a zöldfelületek növelését segítő alkalmazás is egyben.

Képaláírás: UX/UI prototípus a leendő applikációról (forrás: Zöldebb levegőt! projekt)

„Magas színvonalú, komplex, kreatív és innovatív hallgatói projektek születtek a félév végére, amelyek kidolgozására mindössze néhány hetet kaptak a fiatalok. A javasolt koncepciók közül a „RE-Lab” projekt várhatóan elindul a megvalósítás útján, ám a többi ígéretes javaslat realizálását is támogatjuk mind oktatói, mind a kurzust segítő szakmai szervezetek oldaláról. Bízunk abban is, hogy a hallgatók nemcsak eddigi ismereteiket szélesítették a ’BP UP!’ kurzus keretében, hanem olyan ötletek elindításában is segítettük őket, amelyek később akár tudományos diákköri dolgozatok, pályázatok vagy diplomamunkák témái is lehetnek” – zárta a bme.hu-nak adott interjút Fiáth Heni, aki elárulta, várhatóan egy év múlva újra elérhető lesz egy város és társadalom kapcsolatával foglalkozó kurzus a GTK a Szociológia és Kommunikáció Tanszékének képzési kínálatában.

 

TZS-HA

Fotók forrása: BME UP! kurzus, Farkas András / Színes város, preciousplastic.com, a kurzus hallgatóinak pályázati anyagai