Az ipar és a tudományos világ közötti gyümölcsöző kapcsolat elindítója a BME FIEK

A Műegyetem innovációs modelljéről, új K+F+I programokról, karnyújtásnyira lévő világszínvonalú technológiákról számoltak be a BME június 9-ei Innovációs Napján.

2021. június 9-én „Egy nap a jövőről a Műegyetemen” címmel rendezték meg a BME Innovációs Napot, amely egyben a BME Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ (FIEK) projekt záróeseménye is volt. A szakmai napon többek között bemutatták a hazai stratégiai iparágakat lefedő műegyetemi innovációs modellt, az 5G Smart Campus Hálózat újabb mérföldkövének részleteit, és szó esett a BME Science Park program keretében megvalósuló új épületfejlesztésekről, kutatási infrastruktúra-újításokról és úttörő K+F+I programokról is. Az eseményen kiderült, hogy a Műegyetem kutatás-fejlesztési portfóliója minden jövőformáló műszaki kutatási területet lefed, nehéz olyan műszaki tématerületet találni, amelyhez a BME kutatói ne tudnának a gyakorlatban is hasznosítható, friss, versenyképes megoldással kapcsolódni.

A Műegyetemen koncentrálódó szakértelmet igazolja, hogy a BME FIEK szakmai és anyagi támogatásával eddig 8 új kifejlesztett technológia, 3 új termék, 2 új szolgáltatás, valamint az 5 új prototípus mellett 15, a projekthez kötődő benyújtott szabadalom született.

„A BME és ipari partnerei évtizedes együttműködése, a műegyetemi modell kapott lendületet és ösztönző szervezeti keretet a FIEK létrehozásával és sikeres működésével. A modell lényege, hogy tudományos alapokra épülő innovációs tevékenységgel támogatjuk a nagyvállalati partnereinket. Hallgatóink és kutatóink pedig saját innovációkat kezdeményeznek, és ezek is lendületet kapnak a BME inkubációs központjában, a Z10-ben. A BME jövője is ez: kiválóság a mérnökképzésben és a kutatásban, valamint szoros kutatás-fejlesztési együttműködés a vezető iparvállalatokkal” – emelte ki beszédében. Józsa János rektor.

Levendovszky János, a BME tudományos és innovációs rektorhelyettese mindezt megerősítve hangsúlyozta, hogy „a BME FIEK projekt meghatározó transzformatív folyamatokat indított el az egyetemen, amelyek elősegítették a nagy tématerületi kihívásokhoz kapcsolódó, több tudományterületet összekapcsoló kutatásokat, és biztosították a karok szakértelmének hatékony ipari hasznosulását”.

A pandémiás helyzet miatt online megtartott eseményen köszöntötte a résztvevőket Sebők Katalin, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) elnökhelyettese is: „az innovációs teljesítmény növelése érdekében az NKFIH tavaly 145 milliárd forint értékben 26 pályázati konstrukciót írt ki, melyből innovációs területre mintegy 80 milliárd irányult. Magyarország versenyképessége, fenntartható gazdasági fejlődése szempontjából lényeges a megoldásközpontú, versenyképes tudás piaci hasznosulása.  Ezekben kiemelt szerep jut az egyetemek és nagyvállalatok közötti együttműködéseknek, a felsőoktatásban megvalósuló innovációs projekteknek és laboroknak, melyben a Műegyetemnek megkerülhetetlen stratégiai szerepe van”.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) 2017-ben hirdette meg a Felsőoktatási Intézményi Kiválósági Programot, melynek célja a felsőoktatási intézmények kutatás-fejlesztési, innovációs tevékenységei feltételrendszerének javítása. A Műegyetem kutatói öt tématerületen folytattak meghatározó kutatásokat: nanotechnológia és anyagtudomány, biotechnológia, mesterséges intelligencia-okos város, mesterséges intelligencia-jövő közlekedése, valamint víztudomány és katasztrófamegelőzés. E tématerületek projektjein egyetemi senior és fiatal kutatók, valamint doktoranduszok vesznek részt ipari partnerekkel karöltve. Az itt elért innovációs eredményeknek köszönhetően a Műegyetem hatékonyabban tud részt venni nemzetközi pályázati felhívásokon is.

Az Innovációs Napon megszólaltak a BME stratégiai fontosságú nagyvállalati ipari partnerei, a Siemens Zrt., a Rolls-Royce Hungary Kft., a Nokia Solutions and Networks Kft., a Magyar Villamos Művek Zrt. és a Richter Gedeon Nyrt. vezetői, akik szerint a Műegyetemmel közösen végzett munka többet adott, mint azt a projektek indulásakor gondolták. Úgy látják, hogy a kezdeti kutatás-fejlesztési kérdések megoldásán már túlmutató, hosszú távú értékteremtő partnerségek épültek ki az egyetem és az ipari partnerek között, utóbbiak új üzleti lehetőségekhez is jutottak a FIEK-kel történt együttműködés révén.

A műegyetemi Innovációs Nap egyben a 2017-ben elindult FIEK projekt záróeseménye is volt. A BME FIEK mára egy önálló szervezeti egységgé és egy teljes körű innováció-menedzsment modellé nőtte ki magát, amelynek szolgáltatás-portfóliója a teljes innovációs ciklust lefedi. Ebbe beletartozik az ipari partnerek igényeinek felmérése, a közös termék vagy szolgáltatás kifejlesztése és annak piacra vitele is. A FIEK közreműködésével egymástól korábban elszigetelt ipari vállalatok és a tudományos világ között gyümölcsöző kapcsolat alakult ki. Ez a partneri viszony számos esetben piacon értékesíthető, kézzel fogható termékek és szolgáltatások formájában valósult meg.

Az Innovációs Napon tudhattunk meg részleteket a FIEK projektnek köszönhetően megépült PharmaTech laboratóriumról is. Ez egy olyan modellrendszer, amely rugalmasabbá, gyorsabbá és megbízhatóbbá teheti a minőségi gyógyszergyártást. A projektben résztvevő Richter Gedeon Nyrt. jelentős tudáshalmazhoz jutott a legprosperálóbb gyógyszeripari területeken. A vállalat kutatási igazgatója, Greiner István szerint az itt kidolgozott megoldások, főként a folyamatos gyártáshoz kapcsolódó technológiák a jövőben beépülhetnek a cég mindennapjaiba.

Ugyancsak a FIEK szakmai támogatásával kezdődött meg a Biztonságtudományi és technológiai kompetenciaközpont kiépítése, amelyben a Mol Magyar Olaj-és Gázipari Nyrt., a Robert Bosch Kft., a thyssenkrupp Components Technology Hungary Kft. és a ZÁÉV Építőipari Zrt. is részt vesz. A 2021 januárjában elindult kezdeményezés célja, hogy az ipari digitalizációs informatikai fejlesztésekben hidat képezzen elmélet és gyakorlat között.

A FIEK, mint innovációra hivatott szervezeti egység aktív szerepet vállalt a hazai egyetemek közül elsőként a BME-n kiépült saját kísérleti 5G hálózat (5G Smart Campus Hálózat) létrehozásában is. 2021 végére a Műegyetem már egy dedikált, független hálózattal és világszínvonalon biztonságos 5G tesztkörnyezettel fog rendelkezni, amely új tudományos lehetőségek tárházát nyitja meg az Európai Unió 5G célú kutatás-fejlesztési programjához kapcsolódva.

Az Innovációs Nap meghívott előadójaként Frank H. P. Fitzek, a Drezdai Műszaki Egyetem kommunikációs hálózatok tanszéke, az 5G Lab Németország vezetője és a Műegyetem díszdoktora is előadást tartott a témában. A kommunikációs hálózatok fejlődése mellett az 5G-től a 6G technológia irányába mutató lehetőségekről (Tactile internet) osztotta meg ismereteit, kiemelve, hogy a jövőben képesek leszünk nagyságrendekkel gyorsabb, biztonságosabb és reziliensebb hálózatok kiépítésére, amihez a BME kutatói és az általuk elért tudományos eredmények jelentős mértékben hozzájárulhatnak.

A rendezvény zárásaként Kotán Attila kancellár foglalta össze a BME Science Park programját és annak legújabb fejleményeit: új épület- és szervezetfejlesztésekről, K+F+I kezdeményezésekről és éppen zajló infrastruktúra-fejlesztésekről számolt be. E folyamat részeként hamarosan a BME FIEK szervezete funkcióbővítéssel a BME Innovációs és Fejlesztési Központjává alakul át. „A programunk célja egy új innovációs negyed kiépítése, a K+F+I infrastruktúra fejlesztése, a vállalati együttműködések generálása, az ipari digitalizáció és adatgyűjtés, valamint a szervezetfejlesztés, a BME új működési modelljének megvalósítása” – hangsúlyozta beszédében a BME kancellárja.

Az Innovációs Nap streamelt felvétele visszanézhető a FIEK YouTube-csatornáján  és a  FIEK Fb-oldalán is.

 

TZS-HA

Fotók forrása: BME FIEK