2021. augusztus 02.
A Nature folyóiratban népszerűsítik a tudományos közösségek társadalmi jelentőségét az MTA Fiatal Kutatók Akadémiájának ifjú szakemberei.
„Elsőként készítettünk egyfajta ’útmutatást’, összefoglalót arról, hogy az MTA Fiatal Kutatók Akadémiájához (FKA) hasonló nemzetközi és külföldi szervezetek milyen eddigi eredményekkel, tevékenységekkel segíthetik az ifjú kutatókat, a tudományos közösséget és a társadalmat. Célunk volt az is, hogy ösztönözzük hasonló szervezetek létrehozására azon országok szakembereit, ahol még nincs ilyen tudományos céllal alapított közösség” – foglalta össze az FKA tagjainak Nature folyóirat Careers rovatában megjelent tanulmányáról a cikk egyetlen műegyetemi szerzője, Bálint Erika, a BME Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar (VBK) Szerves Kémia és Technológia Tanszékének adjunktusa, az FKA egyik alapító tagja.
„Az FKA megalakulásának folyamatában már a kezdetektől részt vettem, hiszen egyrészt fontosnak tartom a fiatal kutatók érdekeinek képviseletét, másrészt pedig szívesen részt veszek a közösség érdekeit szolgáló feladatok ellátásában, melyek hozzájárulnak ahhoz, hogy vonzóvá tegyük a kutatói pályát az ifjak körében” - folytatta az értekezés jelentőségének kifejtését a műegyetemi kutatónő. Szerzőtársaival az FKA Kisgyermekes Kutatókkal és Kutatónőkkel Foglalkozó Bizottságának tagjaiként áttekintették más nemzetközi szervezetek tevékenységét, a fiatal kutatóknak nyújtott lehetőségeket, a szervezetek jogi és pénzügyi hátterét és a társulások változó mértékű hatékonyságát. „Nem találtunk kielégítően széleskörű, online formátumú összefoglalót ebben a témában, ezért döntöttünk úgy, hogy a tudományos kutatásunk eredményeként összegyűlt nagy mennyiségű információkból levont következtetéseinket saját ajánlásainkkal kiegészítve publikáljuk.”
A Nature folyóiratban megjelent publikáció szerzői (b-j) Bálint Erika, Csuka Dorottya, Venglovecz Viktória, Schlosser Gitta, Lázár Zsófia, Gselmann Eszter, Alpár Donát és Solymosi Katalin
|
Az első Fiatal Kutatók Akadémiája, a Die Junge Akademie 2000. júniusban jött létre Németországban. Az úttörőnek számító szervezet több más hasonló társulás megalapítását ösztönözte világszerte, így ma már 45 ilyen országos kezdeményezés létezik, és további 16 hasonló szervezet kezdte meg működését. Ezek között létrejött 5, már nemzetközi tagsággal rendelkező hasonló társulás is (pl. Global Young Academy vagy Young Academy of Europe). E szervezetek országos, regionális vagy globális szinten képviselik az ifjú oktatói-kutatói társadalom érdekeit, közvetítik javaslataikat és érdekeiket a politikai és a tudományos élet vezetői, a döntéshozók, a törvényalkotók, a támogatók, az üzleti vezetők vagy akár a média felé.
Országok, amelyekben működnek már „Fiatal Akadémiák” (sárga), illetve hasonló testületek (narancssárga). Forrás: A grafikát macrovector/Freepik világtérképének felhasználásával a szerzők készítették a Global Young Academy 2021-es adatait felhasználva A ma már 48 taggal rendelkező Fiatal Kutatók Akadémiája (FKA) a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával alakult meg 2019 májusában, szakmai tevékenységét különböző munkacsoportok és bizottságok keretében végzi. A legfeljebb 60 fős testületbe 40 – kisgyermeküket nevelők esetében 45 – év alatti, PhD-val rendelkező köztestületi tagok kerülhetnek öt évre. Kiválasztásuk fő szempontja a tudományos kiválóság és a tervezett tevékenységük. Az FKA összetételénél a nemek, a tudományterületek és a földrajzi régiók közötti egyensúlyra is törekednek; a benyújtott pályázatok alapján az új tagokra először az MTA köztestületének 45 év alatti tagjai szavaznak, majd a pályázók rangsorolását és megválasztását az FKA Választási Bizottsága végzi évente. A Fiatal Kutatók Akadémiája (FKA) legfontosabb céljai:
Az FKA jelenlegi tagjai az alábbi műegyetemi oktatók-kutatók: Bálint Erika vegyészmérnök, adjunktus, VBK - Szerves Kémia és Technológia Tanszék Hartmann Bálint villamosmérnök, egyetemi docens, VIK - Villamos Energetika Tanszék, Villamos Művek és Energiaátalakítók Csoport Pach Péter Pál matematikus, egyetemi docens, TTK - Számítástudományi és Információelméleti Tanszék Toldy Andrea vegyészmérnök, egyetemi docens, GPK – Polimertechnika Tanszék |
Az FKA 8 kutatójának közelmúltban megjelent tudománypolitikai írása hangsúlyozza, hogy e szervezetek nagy szerepet játszanak abban, hogy az ifjú szakemberek szélesebb körben bemutathassák eredményeiket a társadalom tagjai számára, előremozdíthatják az ún. open access publikálási kultúra elterjedését, kihasználva a hálózatépítési és együttműködési lehetőségeket, emellett példát mutathatnak a fiatal generációk számára a tudományos életpályában rejlő lehetőségek és saját példák felmutatásával.
Bálint Erika műegyetemi kutatónő a publikáció mentorálással és érdekképviselettel foglalkozó részének írásában vállalt oroszlánrészt. „Ez az egyik hozzám legközelebb álló részterület. Munkám során sok fiatallal dolgozom együtt, a témavezetés mellett szívemen viselem a hallgatók fejlődését, igyekszem szakmai előmenetelüket hasznos tanácsokkal segíteni, támogatni. Nagyon fontosnak tartom a tudománynépszerűsítést, a fiatal generációk érdeklődésének felkeltését a tudományos pálya iránt” – hangsúlyozza Bálint Erika. Hozzátette, pályatársaival a kutatás során számos olyan kiváló, külföldön már működő programokra, kezdeményezésekre leltek, amelyeknek Magyarországon is lenne létjogosultsága. Az összegyűjtött tapasztalatokat átnézik és a hasznosnak bizonyuló ötleteket, kezdeményezéseket szeretnék átvenni, továbbfejleszteni, ez által is támogatva a magyar fiatal kutatói közösséget. Megjegyezte: arra számítanak, hogy a Nature-ben megjelent publikáció várhatóan elősegíti majd az együttműködést más, hasonló céllal létrehozott nemzetközi akadémiákkal is.
Bálint Erika a bme.hu-nak adott interjúban bemutatta a Fiatal Kutatók Akadémiája megalapítása óta elért eredményeket is. A közelmúltban az FKA szervezésében számos aktuális, tudományos ismeretterjesztő fórumot, workshopot tartottak, egyebek mellett a COVID-19 vírussal és az oltás jelentőségével kapcsolatban. Finnországhoz hasonlóan az MTA elnökének kezdeményezésére indult el 2020-ban a Középiskolai ALUMNI programsorozat, amelybe a Fiatal Kutatók Akadémiája is bekapcsolódott. A kezdeményezés keretében önkéntes kutatók középiskolákban tartanak tudományos ismeretterjesztő előadásokat, a kutatói karriert népszerűsítő kötetlen programokat. Az FKA kísérleti jelleggel 2020-ban indította el az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíjjal kapcsolatos mentorprogramot, amelyben az ifjú szakemberek olyan képzéseken, műhelyfoglalkozásokon vehetnek részt, ahol fejleszthetik tudománykommunikációs, publikálási és pályázatírási készségeiket. Bálint Erika műegyetemi kutatónő e mentorprogramban is aktívan részt vesz. Egyéb tevékenységek mellett a testület nyomon követi a fiatal kutatók életpályáját: 2018-ban 1760 válaszadó részvételével készített egy részletes felmérést az ifjú kutatók élethelyzetéről, munka- és életkörülményeiről, álláshelyeik biztonságáról, pályázati lehetőségeikről, munkahelyi körülményeikről, nemzetközi versenyképességükről és arról, mi motiválja leginkább az akadémiai életpályát választó szakembereket. Az FKA 2021-ben szeretné megismételni ezt a kutatást a 45 évnél fiatalabb pályatársak körében.
A felmérést követően az FKA szakembereinek következtetései rávilágítottak a pályatársak leggyakoribb munka közben tapasztalt nehézségeire, így a túlzott, elsősorban a kutatás mellett végzett oktatási és adminisztratív leterheltségre, valamint a határozott foglalkoztatottság kérdésére is. E pályát választókat a szakterületükben rejlő újdonságok, a felfedezés lehetősége motiválja, ám úgy látják, a jelentős pályaelhagyás megelőzéséhez szükség lenne a bérek emelésére, a kutatási források bővítésére és infrastruktúrafejlesztésekre is. Női kutatók esetében merül fel a kisgyermekek ellátásával kapcsolatos plusz munka, a gyermekgondozással töltött idő, ami egyben a szakmai munkától való távolmaradást is jelenti. Az FKA ajánlásokat fogalmazott meg többek között a nemi egyenlőtlenségek csökkentésére, és a kutatók részben az FKA szakmai közbenjárásával kaphatnak korhatár-kedvezményt a gyermekgondozási céllal otthon töltött idő után az Állami Eötvös Ösztöndíj esetében 2019-től kezdődően.
A magyar FKA aktív szerepet játszott abban is, hogy 2020-ban 14 hasonló szervezet összefogásával létrejött a YASAS (Young Academies Science Advice Structure) nevű tudományos tanácsadó testület, amely a jövőben a fiatal kutatók érdekeit képviselve részt vesz az Európai Bizottság tagjait segítő tudományos tanácsadó testület munkájában is. „Bízunk benne, hogy közreműködésünkkel a tudományt népszerűsítő programok skálája bővül, egyre többen látnak majd perspektívát e karrierútban, és szeretnénk segíteni az akadémiai pálya mellett már elkötelezett társak szakmai fejlődését és érdekérvényesítését is” – zárta gondolatait a bme.hu-nak adott interjúban Bálint Erika,
A Nature-ben megjelent publikáció az alábbi linken olvasható.
TZS-HA
Képek forrása: mta.hu