2021. november 18.
Kiállítással, tudományos ismeretterjesztő előadásokkal, valamint kreatív foglalkozásokkal idézték fel a jeles kutató-feltaláló szerteágazó munkásságát.
A BME Gábor Dénes Napon ismeretterjesztő prezentációval, tárlattal kísérleti bemutatókkal és hologram-készítéssel is megemlékeztek Gábor Dénes szakmai tevékenységéről és fél évszázaddal ezelőtt elnyert Nobel-díjáról. A BME, a NOVOFER Alapítvány, valamint a Gábor Dénes-díjasok Klubja által közösen szervezett esemény része volt a jelenleg zajló Magyar Tudomány Ünnepe programsorozatnak, és a Műegyetem 240. tanévét ünneplő rendezvényeknek. Az ünnepi alkalom egyszerre nyújtott találkozási lehetőséget Gábor Dénes-díjas kutatóknak, és tudományos élményeket mintegy 80 középiskolás diáknak
Czigány Tibor rektor köszöntötte az ünnepi szimpóziumon megjelent Gábor Dénes-díjas mérnököket, az ipari szakembereket, az érdeklődő diákokat és tanáraikat, majd életképeket villantott fel a Nobel-díjas kutató életéből. Hangsúlyozta, a több mint hatvan találmányt jegyző tudóst már diákkorában kreatív elmének ismerték, tehetsége kibontakoztatásához azonban támogató környezetre is szüksége volt. Nemcsak a családja, hanem középiskolája is meghatározó volt számára: a Markó utcai Főreál Gimnáziumba járt, amely olyan kiválóságokat bocsátott útjára, mint az író Karinthy Frigyes, a festő Szőnyi István, a gépészmérnök Bánki Donát vagy az építész Hajós Alfréd.
A BME rektora Gábor Dénes szerteágazó munkássága társadalomtudományi és jövőkutató vonatkozását is felidézte: az 50 évvel ezelőtt létrejött Római Klub alapító tagjaként számos, ma is érvényes gondolatot megfogalmazott tudóstársaival a fenntarthatóságról.
„A jövőnket nem lehet előre megjósolni, de a jövőnket fel lehet találni” – idézte zárszavában Gábor Dénest a rektor, majd hallgatóságát szólította meg, „hívom a középiskolai és egyetemi ifjúságot, találjuk fel együtt a jövőt!”
|
Gábor Dénes (1900 – 1979) Nobel-díjas magyar fizikus, gépészmérnök, villamosmérnök, a holográfia feltalálója. A középiskolát a budapesti Markó utcai Főreáliskolában végezte: már ekkor megjelentette az „Aeroplán körhinta” szabadalmi leírását. A később világhírű tudós közvetlenül az első világháborús rövid frontszolgálatának befejezése után, 1918 októberében iratkozott be – szülei kérésére – a Műegyetem Gépészmérnöki Karára, amely ekkor az alig tíz éves, 1909-ben felavatott modern kampusz központi épületében helyezkedett el. Gábor Dénes első műegyetemi tanévét kiváló eredménnyel végezte: a matematikából és mechanikából letett első szigorlaton az 1921. június 24-i jegyzőkönyv tanúsága szerint „kitűnően megfelelt”. A következő tanévben megnyerte a gömbi ingát az elméleti mechanika apparátusával tárgyaló pályaművével a Műegyetem Tanács által megítélt 200 koronás szorgalmi díjat.
A tehetséges diák a műegyetemi szemeszterek után, 1920-ban már a Berlin-Charlottenburgi Műegyetemre iratkozott be: ennek oka a hazai mérnöki és tudományos lehetőségek származása miatti beszűkülése volt, angol életrajzírója szerint pedig egy katonai behívó is megerősítette a külföldre távozását. Berlinben többek között Albert Einsteinnel, Szilárd Leóval, Wigner Jenővel, Neumann Jánossal és Polányi Mihállyal is megismerkedett. Németországban doktorált és kutatólaborokban dolgozott. Gábor Dénes – egy rövid magyarországi, a Tungsram kutatólaboratóriumában töltött idő után – 1934-ben véglegesen Angliában telepedett le. Kutatólaboratóriumban dolgozott Rugby-ben, majd az Imperial College professzora lett. 1947-ben találta fel a holográfiát, 1956-ban a Royal Society választotta tagjává. A sokoldalú tudós az emberi kommunikációt és a hallást is tanulmányozta, emellett társadalomtudományi kérdések is foglalkoztatták, könyveket is írt a témában, 1968-ban pedig részt vett a Római Klub megalapításában. „A holografikus módszer feltalálásáért és a kifejlesztéséhez való hozzájárulásáért” 1971-ben megkapta a fizikai Nobel-díjat. A Németországban, Angliában, az Egyesült Államokban és Olaszországban évtizedekig élő és tevékenykedő tudós mindig büszkén vállalta magyar származását, figyelemmel kísérte a magyar tudomány eredményeit és tartotta a kapcsolatot kollégáival. Nevét Magyarországon középiskola, főiskola, valamint a NOVOFER Alapítvány Gábor Dénes-díja viseli, amelyet „a határainkon belül és azokon kívül élő magyar természettudósoknak, mérnököknek, feltalálóknak, kutatóknak, oktatóknak adományoznak, akik kiemelkedő innovációval vagy kutatási eredménnyel, illetve a felsőfokú képzésben nyújtott teljesítményükkel járultak hozzá a magyar tudományos-műszaki haladáshoz.” |
„Távolinak tűnik, hogy mintegy 70 évvel ezelőtt találta fel Gábor Dénes a holográfiát és 50 éve kapott érte Nobel-díjat, ez azonban olyan élő tudományterület, amelynek még napjainkban is vannak friss hajtásai” – emelte ki köszöntésében Halbritter András, a BME Természettudományi Kar (TTK) Fizika Intézet Fizikai Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára, a szakmai program műegyetemi főszervezője. Mint fogalmazott, a hologramkészítő foglalkozást nem lehetett volna megtartani a legkorszerűbb polimertechnika, és a legmodernebb félvezetőtechnika segítsége nélkül. A kutató emlékeztetett rá, a Nobel-díjas tudós szellemi örökségét a nevét viselő kitüntetés is továbbviszi, a díjazottak alkotta klub pedig sokat tesz az mérnöki, műszaki utánpótlás megszólításáért.
„Olyan klub tagjai vagyunk, amelynek filozófiája három oszlopon nyugszik: a kiváló műszaki teljesítményen, a névadó példájának követésén, valamint sok klubtagunk által véghezvitt gyakorlaton: ők az életet két részre osztják. Napi tevékenységük mellett a közép és hosszú távú célokért is tesznek” – fogalmazott köszöntésében Darvas Ferenc vegyészmérnök, kutató és feltaláló, a Gábor Dénes-díjasok Klubjának elnöke, aki Floridából küldte üzenetét.
A mesterséges intelligencia gyógyszerkutatásban való alkalmazásáért Gábor Dénes díjat kapott szakember rámutatott, napjainkat valószínűleg „covid” vagy „posztcovid” korszaknak fogják nevezni a jövőben. Kiemelte, az új világunk jobb megértéséhez sok mindent félre kell tenni, és e helyett az új tapasztalatok megszerzésére és általánosítására kell törekedni.
Ilinyi János saját szavaival „ős Gábor Dénes-díjas” gépészmérnök, a díjat életre hívó NOVOFER Alapítvány képviseletében üdvözölte a jelenlévőket. Hangsúlyozta, a Gábor Dénes-díj nem egy szűkebb szakma kitüntetése: a legkülönbözőbb tudományos háttérrel rendelkezőknek ítélik oda, akiket az innovatív gondolkodás köt össze. „Törekedjünk arra, hogy a megtanultakat közkinccsé tegyük, a társadalmi kérdésekre reflektáljunk és a fiatalságot motiváljuk” – szólított fel a szakember.
Bokor Nándor, a BME Természettudományi Kar (TTK) Fizikai Intézet Fizika Tanszékének egyetemi docense a holográfia működési elvét magyarázta el szemléletesen, Koppa Pál, BME Természettudományi Kar (TTK) Fizikai Intézet Atomfizika Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára pedig „Holográfia és információ – Gábor Dénes találmányának alkalmazása az információs technológiában” címmel tartott előadást.
Az előadások mellett a szervezők gazdag tudományos bemutatókkal és foglalkozásssal várták az érdeklődőket. Bokor Nándor és Kornis János, a BME Természettudományi Kar (TTK) Fizikai Intézet Fizika Tanszéke docenseinek útmutatása mellett a vendégek saját maguk készíthettek egy hologramot, amit aztán magukkal vihettek emlékül. A Fizika Tanszék doktoranduszainak és a Wigner Jenő Szakkollégium Kísérleti Körének segítségével a jelenlévő középiskolások összeállíthattak egy hologramtartó és megvilágitó állványt, megtapasztalva, hogy nem is olyan bonyolult dolog egy LED-es lámpához szükséges elektromos kapcsolást megvalósítani. Papp Zsolt, a Fizika Tanszék oktatója látványos hologramokat, míg Sarkadi Tamás és Holló Csaba, a BME TTK Atomfizika Tanszék munkatársai a holográfiához szorosan kapcsolódó látványos optikai kísérleteket mutattak be.
|
„A rendezvényt egyfelől azzal a céllal hívtuk életre, hogy a már karriert befutott szakemberek egyetemi hallgatókkalés középiskolás diákokkal találkozzanak, másrészt tudományos előadásokkal szerettük volna bevezetni az érdeklődőket a holográfia világába. Mindezt Gábor Dénes munkásságának jegyében, akinek tudományos örökségét kiállítás mutatja be a BME OMIKK aulájában” – válaszolta a bme.hu kérdésére Lángné Lázi Márta, a BME Természettudományi Kar (TTK) Matematika Intézet Analízis Tanszékének egyetemi docense. Az rendezvényre előzetesen 150-en regisztráltak. Az ország sok középiskolájából, nemcsak Budapestről, hanem Miskolcról, Pécsről, Nyiregyházáról is érkeztek diákok, középiskolás tanárok. „Halbritter András kollégám ötlete volt, hogy a hologram használatához szükséges megvilágító eszközt és tartót egy egyszerű leírás alapján elkészíthessék a vendégeink” – mesélte Lángné Lázi Márta, majd hozzátette: „a mostani Gábor Dénes Nap egy újabb lehetőség volt arra, hogy a középiskolások számára kézzelfoghatóvá tegyük természettudományokat. Reméljük, egy új hagyomány első állomása volt a mostani emléknap”. |
A Gábor Dénes életéről szóló kiállítás megtekinthető 2021. november 30-ig a BME OMIKK aulájában a könyvtár nyitvatartási idejében: hétköznap 8-20 óra között.
HA-TZS
Fotó: Geberle B.