BME-s oktatók, kutatók a nemzeti ünnep kitüntetettjei között

Több műegyetemi oktató magas rangú állami és szakmai kitüntetésben részesült a március 15-ei nemzeti ünnep alkalmából.

A március 15-ei nemzeti ünnep alkalmából részesültek állami és szakmai kitüntetésben a BME több oktató-kutatója, valamint tanulmányaikban vagy szakmai munkásságukban a Műegyetemhez kötődő szakemberek.

 

Széchenyi-díjban részesült:

 

Harsányi Gábor villamosmérnök, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar (BME VIK) Elektronikai Technológia Tanszékének egyetemi tanára, aki a Magyarország számára kivételesen értékes tudományos pályafutása, a mikroelektronikai technológiák minőségi paramétereinek javítása, a környezetvédelmi és orvosbiológiai érzékelők, valamint a megbízható elektronikai kötési eljárások kutatása terén elért, nemzetközileg is kiemelkedő eredményei, továbbá példaértékű kutatói-oktatói és kutatásszervezői munkája elismeréséül nyerte el a Széchenyi-díjat.

Harsányi Gábor a BME Villamosmérnöki Karán szerzett mérnöki, majd 1983-ban szakmérnöki diplomát az elektronikai technológia szakon. 1984-ben egyetemi doktor, 1992-ben a műszaki tudomány kandidátusa, 2001-ben az MTA doktora lett, 2001-ben habilitált. 1981-től a Mikroelektronikai Vállalat kutatómérnöke, 1984-től a BME VIK Elektronikai Technológia Tanszékének (ETT) tanársegédje, 1988-tól adjunktusa, 1992-től docense, 2002-től pedig egyetemi tanár, több éven át tanszékvezetőként is koordinálta az EET tanszék munkáját. 1997 és 2000 között Széchenyi professzori ösztöndíjban részesült.

Tagja az MTA Köztestületének, a Nemzetközi Mikroelektronikai Társaságnak (IMAPS), a Magyarországi Elektronikai Társaságnak, a Magyar Mérnökakadémiának. Több hazai és nemzetközi szakfolyóirat szerkesztőbizottsági tagja, 285 tudományos publikáció szerzője. 2011-ben Gábor Dénes-díjat, 2012-ben MTA Szabadalmi Nívódíjat kapott, 2014-ben a Magyar Érdemrend Tisztikeresztje kitüntetést vehette át.

Kutatási területe a nagyfelbontású áramköri összeköttetés hálózatokban fellépő meghibásodási mechanizmusok vizsgálata, különös tekintettel az elektrokémiai migráció által okozott hibákra; az anyagösszetétel és a technológiai paraméterek korrelációja a megbízhatósággal; a vékony- és vastagréteg technológiák, valamint funkcionális polimerek kombinációján alapuló, környezetvédelmi és orvosbiológiai célokra alkalmas érzékelők kutatása.

 

Keserű György Miklós vegyészmérnök, gyógyszerkutató, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a BME Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar (BME VBK) Szerves Kémia és Technológia Tanszékének egyetemi tanára, aki a Magyarország számára kivételesen értékes tudományos pályafutása, a gyógyszerkémia és a kémiai biológia területén elért, nemzetközileg is kiemelkedő eredményei, iskolateremtő tudományos tevékenysége elismeréseként részesült a magas rangú állami kitüntetésben.

Keserű György Miklós 1991-ben szerzett vegyészmérnök diplomát a BME VBK-n. 1993-ban a kémiai tudomány kandidátusa, 2003-ban az MTA doktora lett, 2019-ben az MTA levelező tagjává választották.

Tanulmányai befejeztével a műegyetemen oktatott, 1996 és 1998 között a Sanofi-Avensis (Chinoin), 1999 és 2012 között a Richter Gedeon gyógyszergyárakban dolgozott, 2006-tól a Richter originális kémiai kutatásért felelős vezetője volt. 2013 és 2015 között főigazgatóként vezette az MTA Természettudományi Kutatóközpontját (TTK), 2015-től a BME egyetemi tanára, 2016-tól az MTA TTK Gyógyszerkémiai Kutatócsoportjának vezetője.

1995-ben Földi Zoltán-díjban, 1996-ban Akadémiai Ifjúsági Díjban, 1999-ben Kisfaludy Lajos-díjban, 2001-ben Oláh György-díjban, 2002-ben Kajtár Márton-díjban, 2006-ban és 2012-ben az Akadémiai Kiadó Nívódíjában, 2014-ben Overton-Meyer-díjban, 2020-ban Gábor Dénes-díjban részesült.

Kutatási területe a gyógyszerkémia, a molekulatervezés, a gyógyszertervezés és a nagy áteresztőképességű tesztelés (HTS). Gyógyszerkutatási tevékenysége során több mint 30 szabadalmi bejelentésben szerepelt feltalálóként, közreműködésével 10 eredeti gyógyszerjelölt jutott el humán klinikai kipróbálásig. Hozzájárult az antipszichotikus hatású Cariprazine felfedezéséhez, amelyet az Egyesült Államokban és az Európai Unióban is engedélyeztek.

 

A Magyar Érdemrend Tisztikeresztje kitüntetésben részesült:

Czoboly Ernő, a műszaki tudomány doktora, a BME Gépészmérnöki Kar (BME GPK) Anyagtudomány és Technológia Tanszékének címzetes egyetemi tanára, a törésmechanika szakterületének magyarországi meghonosításában betöltött kiemelkedő szerepe, valamint a fémek fáradásának és törésének nemzetközi szinten is elismert kutatójaként, illetve a Czoboly-Radon módszer kidolgozójaként elért eredményei elismeréseként.

 

A Magyar Érdemrend lovagkeresztje kitüntetésben részesült:

Dabóczi Tamás, az MTA doktora, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar (BME VIK) Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára, a beágyazott rendszerek és a digitális jelfeldolgozás területén végzett több évtizedes kutatói oktatói tevékenysége, valamint a különböző szakterületeket hatékonyan integráló vezetői munkája elismeréseként.

 

Insperger Tamás Antal, az MTA levelező tagja, a BME Gépészmérnöki Kar (BME GPK) Műszaki Mechanikai Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára, aki a késleltetett dinamikai rendszerek területén elért, nemzetközileg is kimagasló eredményei, valamint színvonalas oktatói és tudományos utánpótlásnevelői tevékenysége elismeréseként részesült a díjban.

 

 

Kóczy Á. László, az MTA doktora, a BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar (BME GTK) Pénzügyek Tanszék egyetemi tanára, valamint Kvantitatív Társadalom- és Gazdaságtudományi Központjának igazgatója, továbbá az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaság-tudományi Intézetének tudományos tanácsadója, aki a hazai játékelmélet-kutatás területén elért iskolateremtő és az európai élvonalban is kiemelkedő tudományos eredményei okán részesült elismerésben.

 

Nagy Balázs Vince, a BME Gépészmérnöki Kar (BME GPK) Mechatronika, Optika és Gépészeti Informatika Tanszék (MOGI) egyetemi docense, akit az optika és a világítástechnika területén elért újszerű tudományos eredményei, valamint az egyetemek közötti nemzetközi együttműködést szolgáló, magas színvonalú oktatásszervezői tevékenysége megbecsüléseként részesült kitüntetésben.

 

 

 

Vasáros Zsolt Pro Architectura és Ybl Miklós-díjas építészmérnök, vezető tervező, a BME Építészmérnöki Kar (BME ÉPK) nemzetközi kapcsolatokért felelős dékánhelyettese, az Exploratív Építészeti Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára, a Narmer Építészeti Stúdió alapító ügyvezető igazgatója, aki az építészetet a régészet anyag- és tárgyközpontúságával, illetve a kiállítástervezés lényegkiemelésével ötvöző, sokrétű tervezői, oktatói és közéleti tevékenysége elismeréseként részesült állami kitüntetésben.

 

 

Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetésben részesült:

Kis Gergely, a BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar (BME GTK) Menedzsment és Vállalkozásgazdaságtan Tanszék adjunktusa, aki a magyar közgazdasági felsőoktatás infokommunikációs és digitalizációs tematikájú képzéseinek megszervezése és kiterjesztése terén végzett munkája, valamint értékes oktatói tevékenysége elismeréseként részesült állami kitüntetésben.

 

 

 

Takács Márton, a BME Gépészmérnöki Kar (BME GPK) Gyártástudomány és -technológia Tanszékének tanszékvezető-helyettes egyetemi docense, aki az anyagtudomány különböző területein végzett kiemelkedő kutatói tevékenysége, valamint a felsőoktatás számos szakterületére kiterjedő oktatói munkája elismeréseként kapta meg e díjat.

 

 

 

***

 

Tanulmányaikban, szakmai munkásságukban a Műegyetemhez köthető kitüntetett szakemberek:

 

Kossuth-díjban részesült Zoboki Gábor Ybl Miklós-díjas építész, a Pécsi Tudományegyetem egyetemi tanára, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja Magyarország számára kivételesen értékes, több mint három évtizedes alkotói pályája, egyedi stílusú, az esztétikumot a funkcionalitással bravúrosan ötvöző épületei, valamint számos kiemelten fontos hazai műemlék rekonstrukciója során végzett kimagasló színvonalú, művészi igényű tervezőmunkája elismeréseként.

1988-ban a BME Építészmérnöki Karán diplomázott, majd 2008-ban építőművészetből doktori fokozatot szerzett (DLA), 2012-ben habilitált.

 

Széchenyi-díjban részesült Vörös Győző ókorkutató, régész, egyiptológus, az építészettudományok doktora, a Magyar Művészeti Akadémia tiszteletbeli tagja, egyetemi tanár Magyarország számára kivételesen értékes tudományos pályafutása, a szentföldi magyar régészet vonatkozásában egyedülálló, nemzetközi szinten is jelentős kutatómunkája, különösen a Holt-tenger keleti partjánál található evangéliumi jelentőségű helyszín, a Machaerus vár régészeti feltárási munkálatainak vezetőjeként elért eredményei elismeréseként.

Vörös Győző a BME-n szerezte meg építészettudomány doktora fokozatát.

 

A Magyar Érdemrend középkeresztje polgári tagozata kitüntetésben részesült Baráth Etele építész, címzetes egyetemi tanár, volt miniszter és országgyűlési képviselő, a Magyar Kajak-Kenu Szövetség Közgyűlésének elnöke, a Magyar Közgazdasági Társaság Fejlesztéspolitikai Szakosztályának elnöke Magyarország európai képviselete és sikeres integrációja, illetve a magyar fejlesztéspolitika alapjainak megteremtése érdekében végzett nagy jelentőségű munkája, valamint a magyar kajak-kenu sportág fejlesztését több évtizeden át szolgáló, kiemelkedő vezetői és szakmai közéleti tevékenysége elismeréseként.

Baráth Etele 1974 és 1985 között a BME Építészmérnöki Kar (BME ÉPK) Urbanisztika Tanszék jogelődjének adjunktusa, majd vendégtanára volt.

 

Gratulálunk a díjazottaknak és további sok sikert kívánunk szakmai pályájukon!

 

 

TZS

Fotók forrása: MTI/Illyés Tibor, bme.hu, Kari honlapok