Továbbra is nagy a kereslet a szakemberekre az infokommunikációs szektorban

Az európai szoftverágazati munkaerőhiányról készült nemzetközi tanulmány elkészítésében és az ezt kezelendő stratégia kidolgozásában vesz részt a BME VIK.

„Biztos megélhetésre, hosszútávon versenyképes tudásra és az innovációt a mindennapok részeként felfogó hivatásra számíthat az, aki az informatikai, szoftverfejlesztési pálya mellett kötelezi el magát. Még mindig jelentős a betöltetlen informatikai állások száma Európában, közülük is talán a fejlesztők a legkeresettebb szakemberek a szoftverágazatban. Várható, hogy még tovább nő az igény az ilyen tudással rendelkező pályakezdő és tapasztalt munkavállalókra egyaránt” – fogalmazott Gyires-Tóth Bálint, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar (BME VIK) Távközlési és Médiainformatikai Tanszék egyetemi docense. A műegyetemi oktató ismertette, hogy egyre nő az olyan vállalatok száma, melyeknek olyan munkavállalókra van szükségük, akik a szűken vett szakterületükön túl megértik a vállalat üzleti tevékenységét, céljait és stratégiáját. Mindez kiderül az Európai Szoftverkészség-fejlesztési Szövetség (European Software Skills Alliance – ESSA) közelmúltban publikált tanulmányából. Az Erasmus+ program által támogatott társulás széleskörű piackutatás eredményeit alapul véve az európai munkaerőpiac keresleti oldalán felmerülő jelenlegi és jövőbeli igényeket, szoftverkészségeket és munkaköröket vette górcső alá. A szakmai munkában a BME VIK is részt vett.

A tanulmány angol nyelven, teljes terjedelmében elérhető az ESSA honlapján, az alábbi linken.

Az Európai Szoftverkészség-fejlesztési Szövetség (European Software Skills Alliance – ESSA) 2020 decemberében jött létre azzal a céllal, hogy a szoftverágazatban tapasztalható munkaerőhiányra megoldásként, valamint az infokommunikációs szektor növekedésének elősegítésére kidolgozzon egy új, átfogó európai szoftverkészség-fejlesztési stratégiát és innovatív szakképzési tantervet, amelyek végrehajtását is szorgalmazza a társulás. A projektben 26 ágazati partner, köztük 3 magyarországi konzorciumi tag is részt vesz: a BME VIK mellett az Informatikai Vállalatok Szövetsége (IVSZ) és a Codecool nevű üzleti vállalkozás.

A szövetségben Magyarország azon kevés országok közé tartozik, ahol a felsőoktatás és a felnőttképzés képviselői együttműködnek a téma kidolgozásában.

Már a Világgazdasági Fórum 2020-ban készült, A munkahelyek jövője”  című jelentése összefoglalja azt a 20 legfontosabb munkakört, amely iránt a közeljövőben nagymértékben megnő a kereslet. E húszas lista mindegyike valamilyen információ- és kommunikációtechnológiához (ICT) kapcsolódó munkakör, a szoftverfejlesztői hivatás az első 10 között szerepelt. A múlt év decemberi ESSA-jelentés megerősítette a korábban megállapítottakat: az új tanulmány szerint a szervezetek 45%-a ítélte úgy, hogy a következő 5 évben tovább fokozódik a munkaerőpiacon a szoftverfejlesztők iránti kereslet.

E szerint a programozók töretlen népszerűségnek örvendnek: a Java, a C++, a C#, a Python Javascript, az SQL, a HTML és a PHP a legkeresettebb programozási nyelvek. A konkrét fejlesztési (hard-skill) ismereteken túl fontos, hogy a fejlesztő szakemberek holisztikus szemléletet képviselve átfogóan ismerjék a programozási alapelveket is, szükség esetén pedig rugalmasan, rövid idő alatt megtanuljanak egy új programnyelvet.

Az ESSA tanulmányból kiderül, hogy a szoftverkészségeken túl további nem-technológiai (transzverzális) készségekre, soft-skill kompetenciákra (például a kritikus gondolkodás és elemzés, az ön- és időmenedzsment, a csapatmunka, a jó kommunikációs készségek stb.), és olyan szakmai tudásra, mint a biztonság-menedzsment, az agilis projektmenedzsment és a szoftverfejlesztési életciklus ismeretek is egyre nagyobb az igény, ezért célszerű e képességek fejlesztésére figyelmet fordítani az iskolarendszerű oktatások és az önképzések során, akár a valós életből vett projektek oktatásba történő szisztematikus bevezetésével.

 

Szoftverkészség stratégia

 

A nemzetközi szövetség célja hosszútávon egy olyan innovatív és átfogó szakképzési terv összeállítása, amely tükrözi a legfrissebb munkaerőpiaci elvárásokat, az egyes szerepkörökhöz szükséges tudást és az ezzel párosuló oktatást, mindezt közös európai sztenderdek alapján. A nemrégiben nyilvánosságra hozott tanulmány e kompetencia és képzési mátrix előfutárának tekinthető.

A szoftverfejlesztéshez kötődő készségek területén tapasztalható jelenlegi szakadék kezelése érdekében az ESSA kidolgozta az Európai Szoftverkészség Stratégiát, amely a szoftverfejlesztési szakértők hiánya és a szoftverkészségek iránti jövőbeli piaci igény problémájának kezelésében egy fontos lépcsőfok.

A stratégia perspektívát és szakértői ajánlásokat tartalmaz az egyének képzésére, továbbképzésére és átképzésére olyan szakértői szintű szoftverfejlesztéshez kötődő szerepek esetében, amelyek iránt nagy a kereslet. Három fontos pillér formájában fogalmazza meg a fejlesztési irányokat: képzés, oktatás és validálás. Ezek lesznek kiindulópontjai a 2022-ben kidolgozandó, szoftverfejlesztéshez kötődő korszerű, piacorientált szakképzési tanterveknek és képzési programoknak:

  • Az egyének képzése saját ütemű és munkaalapú tanulással. Az ESSA elősegíti az oktatási kínálathoz való nagyobb hozzáférést azáltal, hogy felszámolja a fő akadályokat a szakképzettség, a továbbképzés és az egyének igény szerinti szoftveres szerepkörökbe való átképzése előtt.
  • Szerepkörökre oktatás. Az ESSA támogatja a rugalmas, de széles körben alkalmazható tantervek és programok kidolgozását.
  • Lehetővé teszi az EU szintű validációt. Az ESSA keretében elsajátított tudás hordozható és rugalmas uniós szintű elismerésének támogatásával ösztönzi a nemzetközi mobilitást.

„A műegyetemi képzéseinken célunk lépést tartani az egyre gyorsuló technológiai fejlődéssel, és ezzel párhuzamosan reagálni a folyamatosan változó munkaerőpiaci igényekre. Egyetemi elméleti és gyakorlati előadásainkon a legújabb, feltörekvő technológiákkal (pl. mesterséges intelligencia, IoT, blockchain, ipar 4.0 stb.) ismertetjük meg a hallgatókat. Vállalati partnerekkel közös szakmai versenyeket szervezünk, innovációra ösztönző közös pályázati felhívásokat hirdetünk meg, ipari tapasztalattal rendelkező előadókat látunk vendégül, vállalati K+F+I központokkal működünk együtt, és több, különböző szintű képzési programot is indítunk ipari és egyetemi partnerekkel együttműködésben” – nyilatkozta a bme.hu-nak Gyires-Tóth Bálint.

 

 

TZS-HA

Fotók forrása: ESSA