„Építészként nyomot hagyni felelősségteljes dolog!”

Ybl Miklós-díjban, azaz az építészeti tevékenységért kapható legrangosabb hazai szakmai kitüntetésben részesült a BME Építészmérnöki Kar oktatója.

„Örömmel, megtiszteltetéssel fogadtam a kitüntetést, hisz egy építész életművének és tevékenységének legrangosabb szakmai kitüntetése, amelyről a pályatársak döntenek. Bár életmű díjat kaptam, rengeteg tervem és elképzelésem van a (közel)jövőre nézve, így a most kapott elismerést nem egy befejezett életpálya érdemeként élem meg” – fogalmazott Répás Ferenc DLA építész, a BME Építészmérnöki Kar (BME ÉPK) Rajzi és Formaismereti Tanszék egyetemi docense, aki a művészeti és a tudományos gondolkodást egyaránt tükröző több évtizedes építészeti alkotói munkássága, valamint az építészeti tér- és formaképzés oktatása során végzett kimagasló színvonalú tevékenysége elismeréseként Ybl Miklós-díjban, azaz az építészeti tevékenységért kapható legrangosabb hazai szakmai kitüntetésben részesült. Répás Ferencet Alföldi György, a BME Építészmérnöki Kar dékánja terjesztette fel a díjra.

Az Ybl Miklós-díj a legalább 15 év kimagasló egyéni - önállóan tervezett építészeti alkotásokra vonatkozó - építészeti alkotói, oktatói tevékenység elismeréséül, életműdíjként adományozható. Az kitüntetés átadására minden évben a március 15-i nemzeti ünnep alkalmából kerül sor. A díjazottak emlékérmet és az adományozást igazoló oklevelet, továbbá 1.500.000 forint pénzjutalmat kapnak.

Az Ybl Miklós-díj adományozására vonatkozó javaslatokat szakmai bíráló bizottság fogadja be, véleményezi és rangsorolja. A bíráló bizottság tagjai az építészeti, építésügyi és örökségvédelmi helyettes államtitkár, mint a bizottság elnöke; a Magyar Építőművészek Szövetségének elnöke, mint a bizottság társelnöke; a Magyar Művészeti Akadémia Építőművészeti Tagozata, a Magyar Építőművészek Szövetsége és a Magyar Építész Kamara delegáltjai, valamint az elnök által felkért Ybl-díjas személyek.

2022-ben összesen 5 díjazott részesült a kitüntetésben, Répás Ferenc mellett a díjat az alábbi szakembereknek ítélték oda:

Félix Zsolt DLA építész, az Építész Stúdió Kft. vezető tervezője, a helyérzékeny építészeti gondolkodást tükröző három évtizedes kimagasló színvonalú építész tervezői munkássága, valamint az építészképzésben vállalt szerepe elismeréseként.

Fialovszky Tamás építész, az Építész Stúdió Kft. vezető tervezője a hely szellemére érzékenyen, egyedi módon reflektáló, sokszínű, kimagasló színvonalú építész tervezői munkássága, valamint az építészképzésben végzett oktatói tevékenysége elismeréseként kapta a díjat.

Gutowski Robert építész, a Robert Gutowski Architects Kft. ügyvezetője kimagasló színvonalú építész tervezői munkássága, különösen a műemléki és világörökségi környezetben álló, valamint egyházi épületek tervezése során végzett tevékenysége és belsőépítészeti munkái elismeréséért.

Karlovecz Zoltán építész, Pécs Megyei Jogú Város főépítésze, a Karlovecz Építésziroda Kft. vezető tervezője, kimagasló színvonalon végzett építész tervezői munkássága, különösen a tájképi vagy történelmi környezetbe illeszkedő, egyéni hangvételű építészeti alkotásai, valamint főépítészként vállalt közéleti tevékenységéért.

Répás Ferenc közel 30 éve oktat és kutat a BME ÉPK Rajzi és Formaismereti Tanszéken, mára a tanszék meghatározó mestere lett. Ahogy mesélte, a középiskola második évében már biztos volt benne, hogy ezt a hivatást szeretné választani. Diákként sokat rajzolt, festett, autodidakta módon saját fametszeteket készített, ám ezekben a munkákban még nem találta meg a közösségi alkotás érzését, inkább saját képzeletvilágát élte ki. 1986-ban felvételt nyert a BME Építészmérnöki Karára, ám egy év kötelező sorkatonaság után csak 1987-ben kezdte meg műegyetemi tanulmányait. Negyed- és ötödévesen demonstrátori feladatokat vállalt a Rajzi és Formaismereti Tanszéken, diplomáját is itt készítette, majd végzést követően oktatói állást ajánlottak számára, amit elfogadott. Három évtizede oktat a Műegyetemen, az Építőművészeti Doktori Iskola témavezetője és a Kari Tanács tagja. Társszerzője a „Valóság, gondolat, rajz, építészeti grafika” című tankönyvnek, amelyből a vizualizáció iránt érdeklődők szakmai fortélyokat, a vizuális gondolkodást és a képzőművészeti erejű képek készítését sajátíthatják el. A kötet a korábbi két kiadás ellenére hiánycikk.

Répás Ferenc az oktatás és kutatás mellett, építészeti tervezéssel foglalkozik, saját építészirodát visz, ahol jelenleg kisebb léptékű házak tervezésével, továbbá hazai és külföldi partnerek számára nagyobb volumenű épületek, létesítmények vizualizációjával foglalkozik. Az 1990-es évektől, azaz e szakág kezdetétől számítógépes látványtervezést is végez. Kollégáival közösen készítették többek között a Papp László Sportaréna, a Bán Ferenc tervezte Nemzeti Színház, a Postapalota és a budapesti 2-es metró vizualizációját. Eddigi műveiben egyaránt megvalósul az építészeti alkotás gondolati transzformációja és vizualizációja, valamint az építészeti tér- és forma-képzés oktatása.

Papp László Sportaréna tervező: Közti Zrt. látványterv: Dűne Stúdió

Részlet Alföldi György, a BME ÉPK dékánja laudációjából:

 

„2022-ben az elmúlt évek gyors építészeti, oktatástechnológiai váltásai – az analóg és digitális technikák változásai – megkerülhetetlenné tették a magyar építészetoktatás adaptációját, átalakulását. Répás Ferenc és kollégái – követve a technikai változásokat – reagáltak az igényekre, és szinte kézműves gondosságú ábrázolási módokat tanítanak a hallgatóknak. Azt gondolom kimondható, hogy munkássága nélkül a Műegyetem rajzzal, kompozíciókkal, formákkal és vizualizációval foglalkozó műhelye elképzelhetetlen lenne számomra.”

Szakmai, tervezői munkája mellett Répás Ferenc oktatja és együtt is dolgozik a fiatal mérnökgeneráció tagjaival. „Úgy vélem, egy oktató akkor hiteles igazán a tanítványai számára, ha azt, amit oktat, az egyetem falain kívül is aktívan és naprakészen űzi, és meg is él belőle. Létezik egy egész embert kívánó tervezési léptékhatár, melyet vezető tervezőként még sosem léptem át, ehhez ugyanis fel kellett volna adnom az egyetemi oktatást” – vallja a tanításhoz fűződő viszonyáról a díjazott építész szakember. Az egyetemi honlapnak adott interjúban kifejtette, hogy az 1990-es évek közepén Varga Levente Kossuth-díjas építész vezetése mellett részt vett az Építészmérnöki Kar új épületének tervezésében (most a Q épület áll a helyén), és e közben testközelből megtapasztalta, mekkora munka és felelősség egy több tízezer négyzetméteres létesítmény megtervezése. Véleménye szerint egy ilyen feladat mellett felelősen mást már nem lehet elvállalni. Répás Ferenc szerint az egyetemi oktatás egyik legnagyobb előnye, hogy oktatóként fiatalok között maradhat, velük együtt alkothat. Több nála diplomázott egykori hallgatójával volt már munkakapcsolata, például diplomavédése óta együtt dolgozik a 2009-ben Junior Prima Díjat nyert Dobos Zsófiával. „Kevesen tudják, hogy Magyarországon számos olyan nemzetközi hírű professzionális látványtervező iroda működik, melyet egykori hallgatóinkból vált építészek vezetnek, és a világ legkeresettebb építészeinek dolgoznak” – méltatta a műegyetemi építészmérnökök tehetségét Répás Ferenc.

Alkotás Point: tervező: Építész Stúdió Kft látvány: Dűne Stúdió

Répás Ferenc szakmai életpályája

 

1992. okleveles építészmérnök diploma (BME ÉPK - diploma díj dicséret)

1991-1993. demonstrátor, majd egyetemi tanársegéd, 2004-től egyetemi adjunktus, 2011-től egyetemi docens (Rajzi és Formaismereti Tanszék, BME ÉPK)

1993. alapító építész (Dűne Stúdió Kft.)

1994-1996. MÉSZ Mesteriskola XIII. ciklus (Mesterek: Reimholz P., Turányi G., Janáky I., Karácsony T., Török F.)

1996-tól vezetőtervező

2004. alapító építész, Dér - Építőművész Kft.

2006-2007. egyéni felkészülés (BME Építőművészeti Doktori Iskola)

2007. DLA fokozat megszerzése (summa cum laude)

2008-tól MTA köztestületi tag (Műszaki Tudományok Osztálya, Építészettudományi Bizottság)

2011-2014. tag, Magyar Ösztöndíj Bizottság Művészeti Szakmai Kollégium

2012-től témavezető, BME Építőművészeti Doktori Iskola

2018-tól tag, BME ÉPK Kari Tanács

 

Díjak, elismerések:

2015. OHV díj (BME ÉPK)

2017.  „Év gyakorlatvezetője” díj (BME ÉPK)

2019. BIG SEE Wood Winner (Forest House)

2019. BIG SEE Interior Winner (Villa VM)

2022. Ybl Miklós-díj

Az egyetemi honlapnak adott interjúban a leendő építészgenerációnak szánt üzenetét is megfogalmazta: „legyenek készek a folyamatos változásra, mert a megszerzett tudás már nem elegendő! Mint ahogy a művészet története is valójában nem más, mint a ’régin’ alapuló folyamatos megújulás története, úgy az új látásmódok, eszközök, technikák minden érában új képet (sokszor új világképet) hoznak létre az adott korra jellemző ’lenyomatként’. Építészként nyomot hagyni felelősségteljes dolog, ezért azt csak az tegye, aki felkészült rá!”

Az Ybl Miklós-díjjal kitüntetett szakember a jövő építészgenerációjának oktatójaként fontosnak tartja az egyetem és ipar kapcsolatát is. „Az építészet egy olyan közösségi tevékenység, melynek célja az építés, ami az építőipar nélkül nem létezik! Létfontosságú, hogy szoros kapcsolatban legyünk a piacot meghatározó ipari szereplőkkel. Még az olyan, a művészethez inkább közel álló tanszékek, mint Rajzi és Formaismereti Tanszék is keresik azokat a kapcsolódási pontokat, amelyek közös fejlesztéseket eredményeznek az iparral. Ilyen például a tanszékünk egykori tanárához, Nemcsics Antalhoz köthető színdinamika tudománya, amely a festék- és vakolatgyártók termékeinek esztétikai elméleti hátterét alapozza meg karunk kötelező tárgyaként.”

Tervező: Répás Ferenc (fotós: Máté Gábor)

„Oktatóként-kutatóként átéltem azt is, hogyan ment végbe a tanszéken a hagyományos építészeti grafika és a digitális technika ’házassága’, folyamatosan követtük a(z) (egyre gyorsabb ütemben) változó eszközrendszereket, ám a technológiai fejlődéssel való lépéstartás és az esztétikai kérdések mellett nem szabad elfeledkezni még az építészeti grafikában sem a lényegre törő, egyszerű kifejezésmódról és az etikus gondolkodásról”– osztotta meg az alkotómunkája során követett szempontokat és zárta a bme.hu-nak adott interjút Répás Ferenc Ybl Miklós-díjas építész.

 

 

TZS-HA

Fotók forrása: BME ÉPK, Miniszterelnökség, Máté Gábor