Világsiker! Műegyetemi fejlesztés nyerte az EURATOM Nukleáris Innovációs Díját

A legkorszerűbb grafikus processzorokra kifejlesztett reaktorszimulációs programmal nyert EURATOM Nukleáris Innovációs Díjat a BME Természettudományi Kar kutatócsoportja.

Az atomreaktorok biztonságosabbá tételéhez járul hozzá jelentősen a BME Természettudományi Kar (BME TTK) Nukleáris Technikai intézetének frissen díjazott fejlesztése, a szinte teljes pontosságú neutronfizikai számítást lehetővé tévő GUARDYAN számítógépes program. Az atomreaktorokkal szemben folyamatos elvárás a magas biztonsági színvonalú működés, aminek egyik záloga, hogy a bennük lezajló folyamatok a legkorszerűbb informatikai eszközökkel nagy felbontásban leírhatók legyenek. Az EURATOM Nukleáris Innovációs Díját 2022. május 31-én Légrády Dávid, a BME TTK Nukleáris Technikai Intézet egyetemi docense, a kutatócsoport vezetője vette át a FISA 2022 konferencia keretében a franciaországi Lyonban.

Légrády Dávid (BME TTK Nukleáris Technikai Intézet) átveszi az EURATOM Nukleáris Innovációs Díját

A számítástechnika rohamléptékű fejlődése lehetővé teszi az ehhez szükséges számítási pontosság drasztikus növekedését, amelyhez hozzájárul a korszerű, nagy sebességű háromdimenziós megjelenítést lehetővé tevő grafikus kártyák tudásának elképesztő ütemű javulása is. A gyönyörű vizuális illúziók megjelenítésére törekvő számítógépes játékokat először ezeknek a kifejezetten grafikus célokat szolgáló hardvereknek a megjelenése forradalmasította. Mára már külön termékekkel jelentkeznek a videókártyák gyártói a tudományos alkalmazásokat célozva, és a mesterséges intelligencia fejlesztésének új hullámait is a grafikus kártyák fejlődésének ugrása gerjesztette.

Egy évtizede még beláthatatlanul távolinak látszott az a számítási pontosság, amire a GUARDYAN kód jelenleg képes: a Pakson üzemelő blokkok egyikének rendszeresen, a reaktor indítása előtt rutinszerűen elvégzett időfüggő mérésének eredményeit reprodukálta teljes részletességgel és kiváló eredménnyel a magyar fejlesztésű program. Ehhez figyelembe kellett venni a zónában elhelyezkedő mintegy 44.000 üzemanyagpálcában lejátszódó kölcsönhatások sok éves történetét, a zóna valamennyi szerkezeti elemének minden apró részletét, a neutronfluxust mérő detektorok pontos elhelyezkedését, a hőmérsékleti viszonyokat és még számos egyéb tényezőt. A modellezéshez szükséges hatalmas számítási kapacitás előteremtésére az adott lehetőséget, hogy a neutronfizikai jelenségek, a neutronok anyagban történő terjedése analógiát mutat a fény terjedésével, azaz hasonló algoritmussal számítható, mint egy számítógépes játékban az élethűnek látszó digitális világ képe.

Paksi 4. blokk teljesítmény-eloszlása egy aszimmetrikus rúdejtési kísérlet elején, közepén és végén

 

További illusztráció:

Paksi 4. blokk teljesítményeloszlása egy aszimmetrikus rúdejtési kísérlet során (a zóna pálcaszintű teljesítményeloszlása)

GUARDYAN honlap

 

 

Rektori Kabinet Kommunikációs Csoport

Fotók forrása: EURATOM