Soha, senki nem tartott még az utcaszinthez képest ilyen magasan fizikaórát Magyarországon. Härtlein Károly ezt is bevállalta és megcsinálta!

„Szinte már számon tartani is nehéz, hogy hány alkalommal tartottam kísérleti bemutatót különböző korosztályú gyermekeknek, fiatal felnőtteknek, szülőknek és pedagógus kollégáknak. Az előadásokat mindig igyekszem nemcsak érdekessé és interaktívvá tenni, a repertoáron is mindig csavarunk egyet. Ez alkalommal jó nagyot sikerült!” – fogalmazott Härtlein Károly, a BME Természettudományi Kar (BME TTK) Fizikai Intézetének mesteroktatója, aki az idei szabadtéri rendhagyó fizikaórát 50 méterrel az utcaszint felett tartotta, ezzel megdöntötte a magasban tartott fizikaórák hazai rekordját.

2022. május 27-én délután a BME „Z” épületének parkolója adott otthont az idei „Brutális fizika a szabadban” bemutatónak, ahol a fizika és a természettudomány iránt érdeklődő szinte bármely korosztály játszva tanulhatott a fizikai jelenségekről, a résztvevők nagyszabású és izgalmas kísérletek szem- és fültanúi lehettek. A BME TTK Science Campus és a paksi Atomenergetikai Múzeum közös eseményén a paksi atomerőmű egyik tűzoltóautója (ami a legnagyobb emelőmagasságú jármű Magyarországon) Härtlein Károlyt 50 méterre, vagyis tízszer olyan magasra emelte, mint például az F29-es előadó belmagassága. A mesteroktató szerint a bemutatott jelenségek esetében – úgy, mint a szabadesés, a légnyomás és a hirdosztatikai nyomás – nagy segítség, hogy ekkora magasság áll a kísérletet végző rendelkezésére.

A BME mesteroktatója a természettudomány művelőinek történelmi szereplői előtt is tisztelgett: Galileo Galilei munkásságát felelevenítve egy acél- és egy billiárd golyót is „leejtett” a magasból, szemléltetve ezzel, hogy a különböző anyagú testek egyformán esnek. Megmutatta azt is, hogy nincs hidrosztatikai nyomás szabadesés közben, amelyhez egy vízzel teli és oldalain kilyukasztott hordót használt. Az 50 méteres magasság lehetővé tette Härtlein Károly számára, hogy 5 bár nyomással kísérletezhessen: ugyanis ekkora nyomás alakul ki egy 50 méter magas vízoszlop esetén, amellyel kettétört egy vastag deszkát, valamint szétfeszített egy 60 literes műanyag hordót is. Az ún. Torricelli-féle kísérlettel a légnyomás jelenségének hatását és nagyságát szemléltette. A jelenség Torricelli olasz természettudós nevéhez fűződik, aki elsőként mérte meg a légnyomás nagyságát. Härtlein Károly az eredeti kísérletben használt, higannyal megtöltött cső helyett egy 10 méter magas vízoszlopot alkalmazott, a bemutató részeként pedig egy műanyag hordót is összeroppantott. A „fellegek” mellett a talajon is folytatódott a rendhagyó fizikaóra, méghozzá víz alatti palackrobbantással.

A különleges körülmények miatt a kísérletek elvégzéséhez „tettestársra” is szükség volt. A BME mesteroktatóját Krizsán Árpád, az Atomenergetikai Múzeum múzeumpedagógusa, valamint Sarkadi Tamás, a BME TTK Fizikai Intézet Atomfizika Tanszékének egyetemi docense segítette. Sarkadi Tamás a BME TTK Fizikai Intézetben lett fizikus, itt szerzett doktori fokozatot, és ma már ő is fizikára tanítja a fiatalságot. A rendhagyó kísérletről a Budavári Schönherz Stúdió (BSS) készített felvételeket.

Härtlein Károly oktatóként a fizika népszerűsítésére, a természettudományokkal szemben fennálló sztereotípiák leküzdésére tette fel pályáját. Számos tudománynépszerűsítő kezdeményezés életre hívója, előadója, mint például a műegyetemi Mikulás Fizika, Egy szelet Gyerekegyetem, Kutatók éjszakája, Gyermeknapi fizika stb. Az egyetemen kívül házigazdája és szakértője a Spektrum TV „Brutális fizika” című ismeretterjesztő sorozatának is. Látványos, izgalmas és oktatási célú kísérletei okán többen Öveges professzor utódjaként utalnak a BME TTK Fizika Intézet mesteroktatójára.

„A fizika és a természettudományok részei a mindennapjainknak, a világot alkotó jelenségeknek, amelyek felfedezése, megértése, a fiatalokhoz történő közelebb hozása számomra nemcsak egy pedagógiai feladat, kötelesség és hivatás egyben. Örömmel tölt el, hogy az e céllal életre hívott különböző kezdeményezésekre nyitott a fiatal korosztály, a pedagógustársak és a szülők is, a Műegyetem pedig teret és lehetőséget ad e programok megvalósítására” – zárta gondolatait Härtlein Károly a bme.hu-nak adott interjúban.

A legmagasabban tartott fizikaóra rekordjáról az Atomenergetikai Múzeum is készített egy összeállítást, amely az alábbi YouTube-linken  tekinthető meg.

TZS

Fotók forrása: MTI/Balogh Zoltán, pillanatkép Härtlein Károly kísérletéből