Két első, egy második és két harmadik hellyel érkeztek haza a BME-s hallgatók Szegedről, a pandémia után újra személyes jelenlét mellett megtartott szakmai versenyről.

„Hét műegyetemi hallgató képviselte idén a BME-t az Országos MÉTE Tudományos Diákköri Konferencián, akik a korábbi évekhez hasonló nagyszerű, elismerésre méltó eredményeket értek el. Büszkék vagyunk a fiatalokra és arra a kimagasló szakmai munkára, amelynek e kiváló teljesítmény a gyümölcse” – méltatta az élelmiszertudományi témakörben kutatásokat folytató fiatalokat Tömösközi Sándor, a BME Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar (VBK) Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék (ABÉT) egyetemi docense, a tanszék Gabonatudományi és Élelmiszerminőség Kutatócsoportjának vezetője. Kifejtette, a példaértékű eredmények mellett talán még fontosabb az azokhoz vezető út és tanulási folyamat, amely egy-egy kutatási téma kezdetétől a kísérlettervezésen, a kivitelezésen, az eredmények értékelésén és értelmezésén át az előadások összeállításáig és bemutatásáig vezet. „Egy ilyen rangos versenyre történő felkészülés egyben egy olyan mély tanulási folyamat, amely a leghatékonyabb eszköze az ismeretátadásnak. Oktatóként határtalan büszkeséggel tölt el, hogy annyi egyéb tanulnivaló, teendő, iskola melletti munkavégzés (vagy fordítva) ellenére a hallgatóink vállalkoztak erre a szakmai kihívásra. Mentorként kötelességünk szakmailag és emberileg is támogatni ezeket a lelkes ifjakat, akik felkészítőikkel egyetemben igazán megérdemlik az elismerést” – fogalmazott a versenyen nyújtott műegyetemi teljesítményről Tömösközi Sándor.

A XXIV. Országos MÉTE Tudományos Diákköri Konferencián a műegyetemi hallgatók által elért eredmények

Élelmiszeranalitika II. szekció, 1. helyezés

Kocsis Boglárka Katalin (biomérnök MSc-képzés)

Pályamunkájának címe: A tönkölybúzában rejlő összetételi és feldolgozóipari lehetőségek tanulmányozása

Témavezetői:

Schall Eszter (egyetemi adjunktus, BME VBK ABÉT)

Tömösközi Sándor (egyetemi docens, BME VBK ABÉT)

A tönkölybúzával kapcsolatosan számos, tudományosan nem, vagy csak részben megalapozott információ érhető el, amelynek Boglárka utánajárt a martonvásári Agrártudományi Kutatóközponttal közösen folytatott projektje keretében. A hallgató a rendelkezésére bocsátott martonvásári tönkölybúza-fajták, fajtajelöltek és vonalak teljes őrleményeinek és fehérlisztjeinek beltartalmi, fehérjeösszetételi és reológiai viselkedését (technológiai tulajdonságok) tanulmányozta. Vizsgálatainak célja a tönkölybúza sajátosságainak, genetikai és környezeti változékonyságának feltérképezése, a kenyérbúzától eltérő esetleges táplálkozási és technológiai minőségjegyek azonosítása, ezek tudományos igényű igazolása és értelmezése.

A díjazott hallgató megállapította, hogy a közönséges búzára jellemző értékekkel összehasonlítva az eltérések az esetek nagy részében nem voltak szembetűnők, ez azonban azt is jelenti, hogy az egészséget támogató, illetve a technológiai tulajdonságok alakulásában nagy szerepet játszó fehérjék és rostok mennyisége sem szignifikánsan több a tönkölyben. Az viszont egyértelmű és figyelemfelkeltő volt, hogy a tönkölyminták között eltérések vannak, melyek a vizsgált összetevőkben és tulajdonságokban különböző mértékben jelentek meg. A pontos következtetések levonásához a genetikai változékonyság mellett a fajták és fajtajelöltek stabilitását is vizsgálni kell, mely a hallgató által megkezdett munka továbblépését jelenti.

A kutatás jelenlegi álláspontja szerint a tönkölybúza egy alternatívája lehet a táplálkozásunkban a közönséges búzának, figyelembe véve azt a tulajdonságát is, hogy pelyvás, emiatt ellenállóbb a kártevőkkel, valamint a kedvezőtlen környezeti hatásokkal szemben. E jellemző nagy előnyt jelent olyan szélsőségesebb időszakokban, amikor a közönséges búza nem termőképes.

Élelmiszeranalitika III. szekció: 1. helyezés

Szekeres Zsófia (vegyészmérnök MSc-képzés)

Pályamunkájának címe: Kapilláris zónaelektroforézis módszer fejlesztése gabonafélék szénhidrát összetételének meghatározására

Témavezetője:

Németh Renáta (egyetemi adjunktus, BME VBK ABÉT)

Zsófia kutatásaiban a kapilláris zónaelektroforézis (CZE) módszer fejlesztésének és alkalmazásának lehetőségeit vette górcső alá gabonaőrlemények kis molekulaméretű szénhidrát összetételének, köztük a FODMAP (fermentálható oligo-, di- és monoszacharidok, cukoralkoholok) összetevők meghatározására. Ez utóbbi molekulák vizsgálata egyre nagyobb jelentőségű, ugyanis bizonyos emésztőrendszeri rendellenességek esetén fogyasztásuk eltérő súlyosságú klinikai tüneteket válthat ki. A FODMAP komponensek számos élelmiszerben és alapanyagban megtalálhatók, köztük gabonafélékben is. A kis molekulatömegű szénhidrátok nagyműszeres mennyiségi meghatározása jellemzően HPLC-s módszerrel történik. A hallgató kutatási eredményei azt mutatják, hogy megfelelő módszertannal a CZE is alkalmas lehet erre a feladatra, kiegészíthet más műszeres mérési eljárásokat, valamint gyors, kis vegyszerigényű és költséghatékony mérési megoldást nyújthat.

Élelmiszerbiotechnológia szekció: 2. helyezés

Eszterbauer Edina (biomérnök MSc-képzés)

Pályamunkájának címe: Eritrit fermentáció fejlesztése

Témavezetője:

Németh Áron (egyetemi docens, BME VBK ABÉT)

Edina Yarrowia törzsek eritrit termelésének vizsgálatával foglalkozik. Az általa három vizsgált törzs (Yarrowia lipolytica 597, Yarrowia lipolytica 594, Yarrowia divulgata 1485) esetében megállapította, hogy mindegyik képes az eritrit termelésére különböző mértékben, ám a legnagyobb mennyiségű eritritet a Yarrowia divulgata 1485-ös törzs érte el.

Az eritrit ipari előállítása során glükózt alkalmaznak szénforrásként, azonban Edina a vizsgált glicerin szubsztrát esetében magasabb eritritermelést tapasztalt, így ez a megoldás a glükózzal szemben jobb szénforrásnak bizonyult.

Élelmiszertechnológia és műveletek II. szekció: 3. helyezés

Csányi Brigitta Viktória (biomérnök MSc-képzés)

Pályamunkájának címe: Újtípusú kísérleti rozs őrleményfrakciók összetételi és reológiai jellemzése

Témavezetői:

Tömösközi Sándor (egyetemi docens, BME VBK ABÉT)

Németh Renáta (egyetemi adjunktus, BME VBK ABÉT)

Jaksics Edina (PhD-hallgató, BME VBK ABÉT)

A rozs második legkedveltebb kenyérgabona, ennek ellenére termesztésének mértéke messze elmarad az első helyet elfoglaló búzához képest. Az egészségtudatos étrend egyre nagyobb népszerűségének köszönhetően megnőtt az igény a teljes kiőrlésű gabonákból készült, élelmi rostokban gazdag termékek iránt. A rozs esetében ilyen kedvező összetételű frakcionált őrlemény-előállítás ipari szinten idáig még nem valósult meg. Brigitta bekapcsolódott a tanszéki kutatócsoport munkájába, ahol ipari őrlési kísérletekkel előállított új, egészségtámogató, összetevőkben gazdag rozs frakciók beltartalmi és komplex reológiai vizsgálatait végzi. Célja, hogy találjon olyan egészségtámogató komponensekben gazdag frakcionált őrleményeket, amelyek beltartalmi értékein túl technológiai tulajdonságaiban is kedvezőek lehetnek.

Élelmiszeranalitika I. szekció: 3. helyezés

Sátorová Krisztína (biomérnök MSc-képzés)

Pályamunkájának címe: Ipari őrléssel, fajtaazonos rozsokból előállított őrleményfrakciók rost és kis molekulaméretű szénhidrát összetételének vizsgálata

Témavezetői:

Tömösközi Sándor (egyetemi docens, BME VBK ABÉT)

Juhászné Szentmiklóssy Marietta Klaudia (PhD-hallgató, BME VBK ABÉT)

Krisztina három fajtaazonos rozsból előállított öt őrleményfrakciót vizsgált: ezen belül két hagyományos és három különleges, a kutatásai keretében előállított, egészségtámogató komponensekben gazdag frakció mintáiban rost és kis molekulaméretű szénhidrát-összetételt határozott meg.

Arra a következtetésre jutott, hogy a két hagyományos frakció mintáiban a rozsfajták között nincs jelentős változékonyság, ám a három különleges malmi frakció szénhidrát-összetétele eltérő, így leírható és bizonyítható a frakcionálási hatás. Munkája többek között azért figyelemre méltó, mert jelenleg nem áll rendelkezésre irodalmi adat az egyes rozsfajták kis molekulaméretű szénhidrát-összetételének változékonyságáról, illetve azok őrleményeinek összetételéről. Eredményeinek gyakorlati felhasználása gyógyászati területen lehetséges, ahol a bizonyos szénhidrát-komponensekre érzékeny páciensek részére diéta előírása szükséges.

A Műegyetemet képviselte még a versenyen:

Eperjesi Levente (biomérnök BSc-képzés)

Pályamunkájának címe: Rizslisztek és célkeverékek összetételének és reológiai viselkedésének összehasonlító vizsgálata

Témavezetői:

Tömösközi Sándor (egyetemi docens, BME VBK ABÉT)

Jaksics Edina (PhD-hallgató, BME VBK ABÉT)

Schmidt Levente Endre (biomérnök MSc-képzés)

Pályamunkájának címe: Sütőipari végtermékteszt fejlesztése rozslisztek és új típusú őrleményfrakciók minősítésére

Témavezetői:

Tömösközi Sándor (egyetemi docens, BME VBK ABÉT)

Farkas Alexandra (PhD-hallgató, BME VBK ABÉT)

A hallgatókat felkészítő műegyetemi oktatók szerint a versenyen színvonalas, és az élelmiszertudományok aktuális problémáit felvető, valamint azokat vizsgáló pályamunkák születtek, még annak ellenére is, hogy a pandémia miatti korlátozások az elmúlt két esztendőben komoly kihívást jelentettek a gyakorlati munkán alapuló kutatások megvalósításában.

Az oktatók kivétel nélkül fontosnak tartják, hogy a fiatalok a Műegyetemet képviselve részt vegyenek ezen a versenyen, amely ma Magyarországon az egyedüli olyan rendezvény, ahol az élelmiszertudományok területén tanuló, vagy azzal kapcsolatos tudományos munkát végző hallgatók megmérettethetik magukat a hasonló területen kutató társaikkal. Az itt elért eredmények szerintük azért is magas presztízzsel bírnak, mert a megmérettetésen azonos tudományterületen tevékenykedő hallgatók versenyeznek, ellentétben például egy kari vagy országos TDK-val, ahol ugyanabban a szekcióban egymástól akár távol álló tudományterületek is előfordulhatnak, így összehasonlító értékelésük is nehezebb.

Kihívásként tekintenek a versenyre, amely szerintük arra ösztönzi, motiválja az ifjúságot, hogy még jobban elmélyedjenek tématerületükön, biztosabb alapokra és szélesebb körű tudásra tegyenek szert, melynek későbbi karrierjük során is nagy hasznát vehetik.

Oktatói oldalról több pozitívuma van a rendezvényen való részvételnek: a szakmai kapcsolatok ápolásán túl a pályamunkák megismerésével az oktató-kutatók is képet kaphatnak arról, hogy milyen jellegű vizsgálatok folynak más kutatócsoportokban, informálódhatnak a legújabb eredményekről és a jövőbe mutató kutatási trendekről egyaránt.

Gratulálunk a hallgatóknak és témavezető oktatóiknak az elért eredményekhez!

TZS