Térképen Budapest klímasérülékenysége

A főváros hőhullámokkal szembeni sérülékenységét vizsgálja a Műegyetem MTA Környezetvédelmi Tudományos Ifjúsági Pályadíjjal kitüntetett oktató-kutatója.

„Robbanásszerűen megnőtt a klímaváltozás - egyre erőteljesebben érezhető - hatásaival foglalkozó kutatók száma. Az első éghajlatváltozással kapcsolatos sérülékenység-elemzések még csak bő két évtizede jelentek meg, a terület mára ’forró’, aktívan kutatott témává vált. Az aggasztó helyzetet valamelyest orvosolhatja az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése, ám szinte ugyanolyan jelentőséggel bír az is, mennyire vagyunk képesek alkalmazkodni a megváltozott éghajlati feltételekhez” – fogalmazott Buzási Attila, a BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar (BME GTK) Környezetgazdaságtan és Fenntartható Fejlődés Tanszékének tanszékvezető-helyettes egyetemi docense. „Az emberiség egészét tekintve gigatonnányi mértékű az olyan (káros) anyag, amely közvetlen vagy közvetett hatást gyakorol bolygónk életére. Jövőnk szempontjából meghatározó, hogy képesek vagyunk-e alkalmazkodni olyan új jelenségekhez, mint például egy térséget érő hőhullámok.” Buzási Attila a főváros 23 kerületének klímasérülékenységét és azok térbeli egyenlőtlenségét vette górcső alá, vizsgálataiban olyan összefüggésekre világított rá, melyek a tudatosabb helyi tervezéshez szolgálhatnak fontos támpontként. Kutatásait és az Urban Climate című folyóiratban megjelent értekezését a Magyar Tudományos Akadémia Környezetvédelmi Tudományos Ifjúsági Pályadíjjal ismerte el.

Módszertana, amelyben különböző távérzékelési adatok számszerűsítésével, a legfrissebb KSH közlésekkel, összesen 12 indikátor (például gazdasági-társadalmi mutatók, zöldterületekkel kapcsolatos adatok, felszínhőmérséklet, területhasználat aránya) felhasználásával feltérképezte Budapest kerületeinek hőhullámokkal szembeni érzékenységét és azok egyenlőtlen területi eloszlását. Megállapította, hogy a sérülékenység a budai oldalon alacsonyabb, a pesti oldalon lévő kerületek jóval érzékenyebbek a hőhullámokra. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy három dél-pesti kerület (XVII., XVIII. és XXIII.) kiemelkedően jó értéke rámutat egy érdekes térbeli differenciálódásra is.

Az MTA Környezetvédelmi Tudományos Ifjúsági Pályadíjat (Mohar Lászlóné Sóti Borbála magánszemély hagyatéki intézkedése alapján) a tudományos életben dolgozó fiatal szakemberek környezetvédelmi kutatásainak elismeréséül ítélik oda. A kitüntetés célja, hogy a tudomány eszközeivel és lehetőségeivel elősegítse a lokális és globális emberi környezet megóvását, a biológiai sokszínűség védelmét, valamint környezetbarát technológiák kifejlesztését és meghonosítását. Az oklevéllel és 400.000 forint pénzjutalommal járó elismerés évente legfeljebb három pályamunka írójának ítélhető oda. A díjakat az MTA elnöke a környezetvédelmi világnaphoz kapcsolódva adományozza.

2022-ben MTA Környezetvédelmi Tudományos Ifjúsági Pályadíjat nyertek:

Buzási Attila (egyetemi docens, Környezetgazdaságtan és Fenntartható Fejlődés Tanszék, BME GTK), aki meghatározta Budapest kerületei esetében a hőhullámokkal szembeni sérülékenység értékét.

Lovas-Kiss Ádám (tudományos munkatársa, Ökológiai Kutatóközpont - MTA Kiváló Kutatóhely) kísérleti úton bizonyította az inváziós pontyfélék ikrájának vándorló vízimadarak általi terjedését.

Fain Máté (közgazdász, senior tanácsadó, az OTP Hungaro-Projekt Kft.) az ESG tematikájú megatrend befektetések teljesítményértékelését végezte el a globális részvénypiacokon.

Buzási Attila a környezetmérnök alapképzés elvégzését követően a BME GTK a regionális és környezeti gazdaságtan mesterszakán tanult tovább. A diploma megszerzése után úgy döntött, a Műegyetemen épít oktatói-kutatói karriert, itt találta meg ugyanis azt a szakmailag és kollegiálisan is kiemelkedő légkört, ahol otthon érezte magát, és ahol fejlődhet. 2017 őszétől adjunktusként, 2021-től docensként dolgozik az azóta már kibővített nevű BME GTK Környezetgazdaságtan és Fenntartható Fejlődés Tanszéken. Magyar és angol nyelven oktat, továbbá ő dolgozta ki a rendszeresen teltházas „Klímaváltozásról – mesterfokon” című tárgy tematikáját és felépítését.

Buzási Attila szakmai életpályája

 

2011. környezetmérnöki BSc-s diploma megszerzése (BME, Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar – BME VBK)

2013. kitüntetéses diploma, regionális és környezeti gazdaságtan MSc (BME GTK)

2013-2016. PhD-tanulmányok (BME GTK)

2014-től tag, Magyar Urbanisztikai Társaság

2016. egyetemi tanársegéd (Környezetgazdaságtan és Fenntartható Fejlődés Tanszék, BME GTK)

2017. PhD-fokozat megszerzése (BME GTK) (Értekezésének címe: Klímaváltozáshoz való alkalmazkodás és fenntarthatóság városi területeken. A fokozat minősítése: summa cum laude)

2017-től adjunktus, 2021-től egyetemi docens, 2020-tól tanszékvezető-helyettes (Környezetgazdaságtan és Fenntartható Fejlődés Tanszék, BME GTK)

2018-tól tag, Kari Tudományos Bizottság (BME GTK)

2018-tól köztestületi tag (MTA - IX. Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya; Közgazdaság-tudományi Bizottság)

2018-tól tag, Hong Kong Chemical, Biological& Environmental Engineering Society

2018-tól tag, MTA IX. Osztály Regionális Fenntarthatóság Tudományos Albizottság

2020-tól tag, Kari Felvételi Bizottság (BME GTK)

2021-től reviewer board tag (Land és World folyóiratok)

2021-től tag, Kari Oktatási Bizottság (BME GTK)

2021-től tag, Magyar Regionális Tudományos Társaság

2022-től tag, European Regional Science Association

 

Kutatási területe:

klímaváltozás hatása városi területeken, alkalmazkodási stratégiák, a városi fenntarthatóság és klímaadaptáció elméleti és térségi kapcsolata, ágazati és regionális alkalmazkodási minták vizsgálata

 

Díjak, kitüntetések:

2012. 1. helyezés (intézményi TDK, BME)

2013. 1. helyezés (OTDK), valamint különdíj (Magyar Urbanisztikai Társaság diplomadíj pályázat)

2018. dékáni dicséret (BME GTK), Kari Kutatási Díj – Junior kategória (BME GTK)

2020. Kar Kiváló Oktatója (BME GTK)

2021. Műegyetem Kiváló Oktatója

2022. Kari Kutatási Díj – Senior kategória (BME GTK)

2022. MTA Környezetvédelmi Tudományos Ifjúsági Pályadíj

A fiatal szakember közel egy évtizede kutatja a városi fenntarthatóság különböző résztémáit, már diákként foglalkoztatták e terület nyitott kérdései. Mesterszakos hallgatóként 1. helyezést ért el az Országos Tudományos Diákköri Konferencián (OTDK).

A klímaváltozáshoz való alkalmazkodás iránt PhD-hallgatóként kezdett érdeklődni. Az elmúlt 3-4 évben a klímaadaptáció egyik szűkebb területe, a hőhullámok elemzése és e téma interdiszciplináris kihívásai foglalkoztatták. Tavaly az „OTKA” fiatal kutatói kiválósági program egyik műegyetemi nyerteseként további teljesítéseket vállalt a témával kapcsolatos dilemmák részleteinek feltárásában.

A közeljövőben a sérülékenységi vizsgálatokat (a fővárosnál alkalmazott módszertanhoz hasonló elv mentén) több hazai nagyvárosra is szeretné kiterjeszteni. További lehetséges kutatási irány a városi fenntarthatóság és az alkalmazkodóképesség közötti elméleti és gyakorlati összefüggések feltárása, regionális elemzése, az eredmények figyelembevétele a (város)tervezési dokumentációk összeállításakor.

Buzási Attila óriási megtiszteltetésként tekint a nemrégiben elnyert akadémiai díjra. „A díj egyrészt szakmai nívó, hiszen az MTA Fenntartható Fejlődés Elnöki Bizottsága vett részt a bírálati folyamatban, másrészt presztízs kitüntetés, mert az MTA neve garancia a legmagasabb tudományos minőségre, és belépő is a további kutatási sikerekhez. Tanszékünkön kiemelt jelentőséggel tekintünk a tudományos élethez való aktív kapcsolódásra, amely különböző kutatási ösztöndíjak, pályázatok útján ölt testet: a jövőbeli pályázatoknál a szakmai bírálók minden bizonnyal máshogy néznek az emberre, ha a neve mellett már szerepel legalább egy MTA-s elismerés.”

 

TZS-KJ

Fotó: Geberle B.