A BME a nagyvilág legjobbjait vonzza Budapestre és kaput nyit a világ vezető egyetemei felé

A Műegyetem nemzetközi rektorhelyettesének kiemelt célja a BME láthatóságának és vonzerejének növelése és a mobilitási programok népszerűsítése.

A Műegyetem hatékony nemzetközi jelenlétét, az intézmény hallgatóvonzó képességének növelését, valamint az egyetemi polgárok mobilitásának ösztönzését tűzte ki legfőbb céljául Koczkáné Csiszár Emília nemzetközi rektorhelyettes, a BME Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar (BME VBK) Fizikai Kémia és Anyagtudományi Tanszékének egyetemi tanára. A bme.hu-nak adott interjúban a tisztséggel járó feladatairól, a Műegyetem nemzetköziesítéssel kapcsolatos stratégiai célkitűzéseiről és a közelmúlt nemzetközi vonatkozású eseményeiről beszélt.

 

Nagyszabású nemzetközi konferenciának adott otthont idén tavasszal a Műegyetem. Az ilyen és ehhez hasonló események hogyan járulnak hozzá az intézmény nemzetközi jelenlétének erősítéséhez?

 

A BME még 2019-ben vállalta, hogy megrendezi az EUA (European University Association), az Európai Egyetemi Szövetség éves konferenciáját, ám a vírushelyzet miatt erre csak az idei évben kerülhetett sor. Az EUA az európai egyetemek legszélesebb érdekképviseleti szervezete, amelynek 48 országból több mint 850 intézmény a tagja. Magyarországon a Műegyetemen kívül még 6 további felsőoktatási intézmény csatlakozott a szervezethez. Fontos, hogy a BME egy ilyen rangos esemény házigazdája lehetett. A közel 400 résztvevő - akiknek körülbelül 40 %-a egyetemi felsővezető volt - az egyetemi autonómiáról, a kollektív gondolkodás fontosságáról, a tudás és a felsőoktatás szabadságáról vitázott a BME-n. Egy ilyen konferencia kiváló lehetőséget teremt új nemzetközi kapcsolatok kialakítására, partnerségi hálózatunk bővítésére, és nagyban hozzájárul nemzetközi láthatóságunk erősítéséhez is. Célunk ugyanis, hogy a BME a nemzetközi oktatási és kutatási térben is a hazaihoz hasonló, kiemelkedő szerepet töltsön be.   

 

Hogyan lehet vonzó a Műegyetem a külföldi hallgatók körében? Hogy áll most ezen a téren a BME?

 

Szerencsés helyzetben vagyunk, ugyanis a külföldi hallgatók száma az elmúlt években folyamatosan növekedett, arányuk a teljes hallgatói létszámhoz viszonyítva már körülbelül 14%. Jelenleg közel 100 országból fogadunk hallgatókat részképzésre és teljes képzésre, és számukat tovább szeretnénk növelni. A nyár közepén megrendezett idegen nyelvű diplomaátadó ünnepség fontos mérföldkő volt nemzetközi képzésünkben, hiszen közel 400 külföldi hallgató vette át diplomáját. Még soha ennyi hallgató nem végzett idegen nyelvű képzéseken a BME-n.

A külföldi hallgatók toborzását tavaly szeptember óta a Nemzetközi Kapcsolatok Igazgatósága (NKI) végzi. A karok nemzetközi ügyekért felelős dékánhelyetteseinek segítségével beazonosítottuk azokat a Műegyetem számára potenciállal rendelkező földrajzi régiókat, ahonnan jellemzően kiváló felkészültségű fiatalok érkeznek intézményünkbe. Toborzási erőinket ezekre a régiókra koncentráljuk. Közvetlen toborzást végzünk külföldi intézmények, illetve bizonyos szakterületek képzéseket népszerűsítő vásárain. A közelmúltban az Egyesült Államokban volt, október végén pedig Dubaiban lesz lehetősége kollégáimnak középiskolai és felsőoktatási vásárokon a hallgatótoborzásra. Közvetett módon, kifejezetten erre a területre specializálódott ügynökségekkel is együtt dolgozunk a témában.

 

A hallgatótoborzáson kívül hogyan fokozható még a BME hallgatóvonzó képessége?

 

Elsősorban az angol nyelvű képzési kínálatunk fejlesztésével és bővítésével vonzhatunk be több külföldi hallgatót. Az elmúlt öt évben képzési portfóliónkat jelentős mértékben bővítettük: az angol nyelven meghirdetett képzési programjaink száma megduplázódott 19-ről 39-re, jelenleg összesen 36 képzésünk aktív (6 BSc/OTM, 17 MSc/MA és 13 PhD/DLA). Emellett előkészítő képzéseket is biztosítunk külföldi hallgatók számára, és hét közös képzésünk van nemzetközi együttműködésben. A kínálatot tovább kívánjuk bővíteni. Ebben a tanévben indul az Építményinformatikai mérnöki MSc képzés, jövőre pedig a Műszaki menedzser MSc és a Fizikus mérnök BSc szak.

Úgy vélem, hogy a nemzetközi hallgatókért folytatott versenyben csak akkor lehetünk eredményesek, ha korszerű oktatási módszereket alkalmazunk és folyamatosan dolgozunk a tananyag frissítésén és megújításán. Tervezzük, hogy minél nagyobb arányban bevezessük a feladat- és problémamegoldáson, továbbá az önállóan vagy csoportban végzett ismeretszerzésen alapuló oktatásmódszertani eszközöket.

A fiatalok egyetem választásában meghatározó lehet egyebek mellett a végzett diákok intézményről alkotott véleménye és elégedettségük mértéke is. A szakmai lehetőségek bővítésén túl szeretnénk azt is elérni, hogy a külföldi hallgatók jól érezzék maguknak a műegyetemi közegben. Ezt a célt hivatott segíteni a Hallgatói Életút Program (HÉP).

 

Pontosan mi is a Hallgatói Életút Program és miért volt szükség ennek létrehozására?

 

A Rektori Kabinet Idegen Nyelvű Oktatási Igazgatósága (INYOI) 2020 őszén hozta létre a Hallgatói Életút Programot, amely egy átfogó, összegyetemi fejlesztési program. Célja, hogy a nemzetközi hallgatók számára fontos információk és közösségi kezdeményezések között az összhangot erősítse. Nemzetközi hallgatók alatt nemcsak a jelenlegi hallgatóinkat, hanem a felvételizőket és a már végzett alumni tagokat is értem. Az elmúlt öt évben megkétszereződött a külföldi hallgatói létszámunk, ami szükségessé tette, hogy egyetemi szinten is összehangoljuk a nemzetközi diákok közösségépítését és erősítsük a kapcsolattartást ezekkel a fiatalokkal. A HÉP keretében segítjük az eligazodást, a tájékoztatást az egyetemen, támogatjuk a készségfejlesztést, a pályaorientációt és a műegyetemi közösségépítést, továbbá programokat kínálunk az interkulturális érzékenyítésre és nyelvi képzésre. A végzés után pedig a megújult alumni szervezettel további kapcsolatépítési lehetőségeket nyújtunk.

Koczkáné Csiszár Emília nemzetközi rektorhelyettes, a BME Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar Fizikai Kémia és Anyagtudományi Tanszékének egyetemi tanára.

1981-ben vegyész üzemmérnöki, majd 1983-ban okleveles vegyészmérnöki diplomát szerzett a Budapesti Műszaki Egyetem Vegyészmérnöki Karán. A végzés után az MTA Tudományos Minősítő Bizottság ösztöndíjasaként kezdte meg kutatómunkáját a Műegyetemen, majd végigjárta az oktatói, kutatói ranglétrát. 1988-ban egyetemi doktori címet, 1997-ben PhD-fokozatot, 1998-ban az MTA kémiai tudományok kandidátusa címet szerezte meg. 2013-ban habilitált a BME VBK-n, 2020-ban az MTA doktora lett.

Kutatómunkájában mindvégig biopolimerekkel foglalkozott. Korábban a cellulóz alapú szálasanyagok enzimes technológiai folyamatait vizsgálta, jelenleg pedig a cellulózból és más biopolimerekből kinyerhető nanorészecskék lehetséges alkalmazási területeinek felderítésével foglalkozik.

Több OTKA és kutatás-fejlesztési pályázatot nyert, továbbá számos kétoldalú nemzetközi együttműködésben és négy COST akcióban volt a magyar kutatócsoport vezetője. 1996-ban kutatómunkát végzett a Cornell Egyetemen (USA). Több tárgyat oktat a BME VBK BSc-, MSc- és doktori képzéseiben. 2017-től a Műanyag- és száltechnológiai mérnöki mesterszak szakfelelőse.

6 évig volt az MTA Anyagtudományi és Technológiai Komplex Bizottság, valamint 9 évig a Természetes Polimerek Munkabizottság titkára. 2008 és 2018 között az MTA Természetes Polimerek Munkabizottság elnöke volt.

Számos szakmai elismerésben részesült: oktatói, kutatói és a közösségért végzett munkáját a BME VBK 2000-ben Csűrös Zoltán Díjjal, 2010-ben Fodor Lajos Díjjal, 2020-ban pedig Réffy József Díjjal jutalmazta. 2004-ben és 2014-ben „TDK munkáért” egyetemi díjat kapott, míg 2001 és 2004 között Széchenyi István Ösztöndíjban részesült.

Férje is egyetemi oktató a Vegyészmérnöki és Biomérnöki Karon, és mindkét gyermekük a Műegyetemen szerzett mérnöki diplomát (BME VIK, BME VBK).

Mit gondol a műegyetemi polgárok mobilitási hajlandóságáról? Milyen lehetőségeket kínálnak a mobilitás programok?

 

A Műegyetem valódi nemzetközi intézmény, amely a nagyvilág legjobbjait vonzza Budapestre, ugyanakkor kaput nyit a világ vezető egyetemei felé: háromszáznál több partnerintézmény várja a műegyetemi polgárokat világszerte. Úgy vélem, hogy a BME-s hallgatóknak, oktatóknak, kutatóknak, oktatást segítő és adminisztratív területen dolgozóknak még soha nem volt ennyi lehetőségük arra, hogy nemzetközi téren kipróbálhassák magukat. Számtalan program támogatja a külföldi kutatást, oktatást, féléváthallgatást, külföldi gyakorlaton való részvételt, tapasztalatcserét vagy akár a nyelvtanulást egy partnerországban. Az EELISA program keretén belül pedig lehetőség van nemzetközi közösségekben szakmai munka végzésére. Ennek ellenére lényegesen több hallgató érkezik külföldről a BME-re részképzésre, mint amennyi hallgatónk kiutazik. Az oktatói és nem-oktatói mobilitásban résztvevők számát is szeretnénk növelni. Az egyetem ösztönzi és támogatja ezeket a mobilitási kezdeményezéseket. A külföldön szerzett tapasztalatok elsősorban az egyén kompetenciáinak fejlesztését szolgálják, de az egyetem nemzetköziesítéséhez is nagyban hozzájárulnak.

A lehetőségekről rendszeresen informáljuk a kollégákat és a hallgatókat. És ezalatt nemcsak olyan megoldásokat értek, amelyek leggyakrabban a honlapcím eljuttatásával véget is érnek. Szükség van az érintett csoportok közvetlen megszólítására is. Erre törekszünk az NKI-ban dolgozó munkatársakkal együtt és ezért minden félév elején megrendezzük a hallgatói mobilitási infónapot. A közelmúltban megtartott rendezvényen közel 200 hallgató vett részt. (A pályázati információkról prezentáció az NKI oldalán nézhető meg újra.) Nyitottak vagyunk olyan megoldásokra is, amelyek során – például kari, tanszéki kezdeményezésre – akár egy konkrét felhíváshoz kapcsolódóan, személyes találkozókon kisebb közösségeket vagy csoportokat tájékoztatunk. Fontos azonban megjegyezni, hogy nem lehet minden felhívás hírét személyesen eljuttatni az érintettekhez, ezért az NKI honlapján mindig elérhetővé tesszük az aktuális mobilitási lehetőségekről szóló naprakész információkat.

 

Említette az EELISA programon belüli mobilitást. Hogyan segíti az EELISA együttműködés az egyetem nemzetközi törekvéseit?

 

A BME nemzetköziesítése szempontjából nagy jelentősége van annak, hogy az EELISA szövetségben (European Engineering Learning Innovation and Science Alliance) nyolc vezető európai egyetemmel dolgozunk együtt, és ezáltal a műegyetemi polgároknak lehetősége nyílik arra, hogy részt vegyenek a partnerintézmények képzési és kutatási programjaiban, megismerjék egymás jó gyakorlatait. A társulásban részt vevő egyetemekkel közösen dolgozunk az „európai mérnök” fogalmának megalkotásán és az európai mérnöki diploma új rendszerének kidolgozásán. Az EELISA keretében egy nemzetközi közösségekre épülő új európai képzési modell van kialakulóban. Az EELISA közösségek hallgató, oktató és kutató tagjai egyre bővülő képzési és kutatási együttműködésekben vehetnek részt. A program nyújtotta lehetőségeket már a hallgatótoborzás során szeretnénk megismertetni az egyetemválasztás előtt álló magyar és külföldi fiatalokkal.

Szeptember első napjaiban EELISA csúcstalálkozót rendeztünk a Műegyetemen, amelynek célja volt, hogy láthatóvá tegye az EELISA eredményeit és erősítse a szövetségen belüli együttműködést. A rendezvényen ünnepeltük az úttörő EELISA közösségek megalakulását és eredményeit, továbbá az első 1000 EELISA tanúsítvány kiadását. A szövetség partneregyetemeinek vezetői egyetértettek az együttműködés folytatásában és elkezdtük a felkészülést az új pályázási folyamatra és a program 2023 utáni folytatására.

 

Az elmúlt időszakban a BME aktív kapcsolatépítésbe fogott határon túli magyar egyetemekkel és intézményekkel. Milyen eredmények születtek ezen a téren?

 

Rektor úr pályázatának egyik fontos célja a határon túli egyetemek magyar nyelvű képzéseiben való részvételünk erősítése és bővítése. Ennek érdekében az elmúlt évben számos határon túli magyar felsőoktatási intézményt kerestünk meg azzal a céllal, hogy oktatási és kutatási együttműködést ajánljunk nekik. Felvettük a kapcsolatot felvidéki, kárpátaljai, erdélyi és vajdasági egyetemekkel és főiskolákkal, valamint az Erdélyi Múzeum-Egyesülettel (EME). Ez utóbbival - a 2004-ben kötött szerződés megújításaként - néhány napja írtuk alá a hosszútávú tudományos, oktatási és kulturális együttműködést itt a Műegyetemen. Még ebben a hónapban aláírásra kerül Nagyváradon a Partiumi Keresztény Egyetemmel a megállapodásunk.

A BME és az Erdélyi Múzeum-Egyesület partneri találkozója és a felek közötti együttműködési szerződés aláírása a Műegyetemen

 

NKI-s kollégáimmal hónapok óta dolgozunk egy széleskörű, oktatási és kutatási együttműködést magában foglaló szerződés kialakításán a Babeș–Bolyai Tudományegyetemmel és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemmel. Fontosnak tarjuk a határon túli magyar nyelvű oktatás támogatását a műszaki, az informatikai, a természettudományos, valamint a gazdasági- és a társadalomtudományi képzések területén. Részt veszünk októberben a 150 éves magyar egyetemi oktatás jubileumát megünneplő rendezvényen is Kolozsváron.

 

A stratégiai célok megvalósításán túl milyen egyéb rektorhelyettesi teendőkkel foglalkozik a mindennapjai során?

 

Nagyon változatosak a hétköznapjaim, és ez részben annak köszönhető, hogy a BME-t rendszeresen keresik fel külföldi egyetemek és partnerintézmények képviselői a világ minden tájáról, valamint külföldi nagykövetségektől és magyar külképviseletektől is. Szívesen találkozom velük, valamint a Rektori Kabinethez és a karokra érkező külföldi vendégekkel is. A BME több nemzetközi szervezetnek a tagja, és ehhez kapcsolódóan nekem is és az egyes területeken aktív tanszéki kollégáknak is számos feladata van. 

Sok segítséget kapok az NKI és INYOI nagy tapasztalattal rendelkező munkatársaitól. Az elmúlt évben a két igazgatóságot átszerveztük, módosítottuk a munkafolyamatokat és a feladatköröket annak érdekében, hogy hatékonyan támogassák a BME nemzetköziesítési törekvéseit és segítsék a szerteágazó feladatok teljesítését. Az elmúlt 14 hónapban hét nagyszabású rendezvényt (nemzetközi tanévnyitó, három nemzetközi diplomaátadó, EUA konferencia, két EELISA rendezvény) szerveztünk, amelyek sikeres lebonyolításához is nagyban hozzájárult a két igazgatóság munkatársainak hozzáértő és kiváló munkája.

És talán meglepő, de hozzám tartozik az egyetemi sport felügyelete is. Anélkül, hogy részletezném a kapcsolódó feladataimat, egy közeli és nagyszabású rendezvényre hívnám fel az olvasók figyelmét. 2022. október 1-2. között rendezik meg a Dunai Regatta egyetemi evezős- és sárkányhajó versenyt, valamint az azt kísérő sport-, zenei- és kulturális fesztivált, amelynek fő helyszíne a központi épület és az előtte lévő alsó és felső rakpart szakasz, és persze a Duna lesz, hiszen a versenyzők a Margit hídtól, illetve a Vigadótól a BME központi épületéig tartó szakaszon hajóznak majd végig. Ennek az eseménynek is van nemzetközi vonatkozása, ugyanis külföldi egyetemi csapatok meghívását is tervezzük. A rendezést a Nemzeti Sportügynökség végzi, a szervezésben a BME is részt vesz. Remélem, hogy sokan szurkolnak majd a műegyetemi csapatoknak és mindenki talál érdekes programokat a változatos sport-, zenei- és kulturális kínálatból. (A rendezvényről bővebb információ az esemény honlapján olvasható.) 

 

TZS

Fotó: Geberle B.