Hajós Alfréd születésére emlékezünk

145 éve, 1878 február 1-én született Hajós Alfréd Magyarország és a Műegyetem első olimpiai bajnoka.

 

Az első újkori olimpia idején 1896-ban Hajós Alfréd a Műegyetem építészhallgatója volt, professzora nem szívesen engedélyezte az athéni utazását, a sportot a kártyához és a kocsmához hasonló, léha dolognak minősítette. A győzelmeihez csak a vizsgái sikeres letétele után gratulált. 1899 júliusában szerzett építészi oklevelet a Magyar Királyi József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen

Hajós Alfréd nemcsak a sportban ért el világraszóló sikereket, de építészetben is kiemelkedőt alkotott. A Műegyetem elvégzése után Alpár Ignác, azután Lechner Ödön irodájában kezdett el dolgozni, majd 1907-ben Villányi Jánossal együtt önálló tervezőirodát nyitott. Erre a korábbi közös munkáik adták az alapot, például a Vakokat Gyámolító Országos Egyesület 1902-ben átadott, általuk tervezett székháza. Sikeresen indult fővárosi és vidéki középületek és magánházak tervpályázatain, számos emblematikus épület őrzi ma is építészi munkásságának emlékét. Egyik első megépült terve az alma matere, a Budapesti Markó utcai Főreáliskola torna- és rajzterme volt, és az ő nevéhez fűződik Budapesten a zuglói Abonyi utca 21. szám alatt 1907-ben felépült Magyar Református Egyház zsinati székházának megtervezése. Hajós Alfréd továbbra is sorra nyerte az építészeti tervpályázatokat. 1910-ben készült el Szombathelyen a Vakok Intézete általa tervezett épülete (ma Nagy Lajos Gimnázium), és a Hajós–Villányi-iroda készítette az 1911-ben késő szecessziós stílusban épült miskolci Weidlich-palota terveit is. Hajós dolgozott a kőszegi Ferenc József Katolikus Főgimnázium (ma Jurisch Miklós Gimnázium) épületének tervein, és az ő alkotása az 1915-ben átadott Arany Bika Szálló Debrecenben.

1916. december 7-től az első világháborúban előbb hadmérnökként Komáromban, majd a fronton szolgált, ahol „a 10. Isonzó csatában, ellenséges tűzben különös teljesítményt nyújtott”. Ezért a „Koronás Arany Érdemkereszt a Vitézségi Érem szalagján a karddal” kitüntetést kapta. Magas kitüntetése nagyban hozzájárult ahhoz, hogy sokáig mentességet kapott a zsidótörvények alól.

Hajós Alfréd 1955. november 12-én hunyt el Budapesten. A Kozma utcai izraelita temető B1811es számú sírboltjába temették el, amelyet maga tervezett a családja számára.

 

 

Forrás: https://rubicon.hu/cikkek/1878-februar-1-hajos-alfred-szuletese

Fotó: wikipedia.org