Az identitás, a kontextus és az ornamentika területét kutatja, a szociális és közösségi építést a hallgatóival közösen valósítja meg a BME Prima Primissima-díjas építésze.

„Az októberi jelölésemet örömmel és meglepetéssel fogadtam. Kiváló eredményekkel rendelkező, tehetséges pályatársakkal kerültem be az utolsó körös jelöltek közé, akik számomra tovább emelik e díj rangját. Prima Primissimásként magas rangú szakmai és társadalmi elismerésben részesülhettem, amelyért hálás vagyok a szakmának és a zsűrinek egyaránt” – fogalmazott Sugár Péter építész, a BME Építészmérnöki Kar (BME ÉPK) Lakóépülettervezési Tanszék egyetemi tanára, aki a magyar építészet kategóriában Prima Primissima díjban részesült.

Sugár Péter eredetileg képzőművészeti pályára készült, mellette a zene is vonzotta. Zenei általános iskolába járt, zongorán és hegedűn játszott, emellett szívesen festett és rajzolt. Később a zene iránti érdeklődése mellett Sárospatakon matematika-fizika tagozatra járt középiskolába. „A természettudományokban találtam meg kamaszként azt a szemléletet, amely az akkori - és részben mai - világképemet nagymértékben meghatározta. Nagyon vonzott az, hogy szinte mindenre találhatunk racionális magyarázatot, és régóta foglalkoztat az is, hogy a természetben megfigyelhető jelenségek szinte mindegyikének megvan a tudományos magyarázata, alternatívája és jelentése” – ecsetelte Sugár Péter, aki továbbtanuláskor az építészmérnöki képzést választotta, amely a természettudományok alaposabb megismerése mellett kedvelt hobbija, a rajzolás lehetőségével is kecsegtetett. „Vidéki fiatalként keveset láttam a modern építészetből, ám az egyetem előtti nyáron részt vettem egy felvételi előkészítő építész táborban, ahol kitárult előttem a szakma és a világ. Meghatározó élményeket szereztem, és biztos voltam benne, hogy jó úton járok, az építészet lesz a nekem való szakma.”

Lánchíd19 Design Hotel (Sugár Péter és ifj. Benczur László tervei alapján)

Oremus borászat, Tolcsva (Sugár Péter tervei alapján)

Sauska borászat, Villány (Sugár Péter tervei alapján)

Sugár Péter nem a gyakori és „tipikus” akadémiai pályát járta be. A diploma megszerzése után oktatói főállást ajánlottak számára a Műegyetemen, ám ő inkább a tervezést választotta. „Szerettem volna a gyakorlatban is megtanulni, megélni az építészmérnök szakmát, mert úgy vélem, egy oktató igazán csak úgy lehet hiteles a tanítványai felé, ha az elmélet mellett a tapasztalati útjáról is be tud számolni.” Sugár Péter több mint két évtizedes tervezői gyakorlattal tért vissza főállásban a BME-re. Ám ez alatt az idő alatt sem szakította meg a kapcsolatot alma materével: külsős konzulensként, opponensként segítette a hallgatókat, emellett komplex terveket is véleményezett.

Graphisoft Park fogadóépület (Sugár Péter, Ilyés-Fekete Zsuzsa és Kun Tamás tervei alapján)

Dohány utcai erzsébetvárosi gettó emlékfal (Sugár Péter tervei alapján)

A kétezres évek elején számos felkérést kapott, több jelentősebb alkotása is erre az időszakra tehető. Tervmunkái közül szívesen elevenítette fel többek között a fővárosi Lánchíd utcai 47 szobás Design Hotelt, amelynek látványos belsőépítészeti megoldásait ifj. Benczur Lászlóval közösen alkották meg. Műemléki környezetben valósult meg a tolcsvai OREMUS társaság szőlő- és borfeldolgozó üzeme, amelynek külső homlokzatát kívülről gondos kézi munkával rakott tégla- és kőburkolatok borítják. Sugár Péter tervei és a kivitelezés több nívós építészeti díjban is részesült. Ugyancsak építészeti nívódíjat kapott a Graphisoft Park Fogadóépülete és Startup irodaháza, ahol építészeti és belsőépítészeti elgondolások fűződnek Sugár Péter nevéhez (alkotótársai: Ilyés-Fekete Zsuzsa és Kun Tamás). Részt vett Balatonfüreden az egykori Szent Margit templom, majd későbbi zsinagóga műemléki felújításában, az épület közösségi házzá és interaktív kiállítótérré alakításában. A konstrukció különdíjat nyert „Az Év Balatoni Háza” pályázaton. Sugár Péter tervezett már több lakásos lakóépületet (például egy irodákkal, mélygarázzsal és üzlethelyiségekkel kibővített 77 lakásos társasházat Budapest 13. kerületében), továbbá egy 50 féle növénnyel beültetett zöld tetős, átriumos, kifelé zárt ház képét mutató, a kert felé fedett terasszal és fél-átriummal bővített zuglói családi házat is. Utóbbi 2004-ben elnyerte „Az Év Szép Háza Díjat”, bekerült a visegrádi országok családi házait bemutató vándorkiállítás válogatásába, illetve a „Magyarország híres villái” című könyvbe is. Sugár Péter további meghatározó alkotása a Dohány utcai erzsébetvárosi gettó emlékfala. „Egy építész számára az egyik legnagyobb kiteljesedési lehetőség, ha saját szellemiségét, az őt foglalkoztató témákat is beleviheti a terveibe. Ez persze nagymértékben függ a megrendelőtől, a projekt jellegétől, a vevő és az építész kapcsolatától” – vallott nézőpontjáról a díjazott építész.

Közösségi ház és interaktív kiállítótér, Balatonfüred (Sugár Péter tervei alapján)

Zuglói lakóépület, Az Év Szép Háza Díj (2004.) (Sugár Péter tervei alapján)

A kitüntetett építész részt vett Dankó Zsófiával (egyetemi docens, Lakóépülettervezési Tanszék BME ÉPK) közösen a tanszékükön működő Szociális Műhely projektjeiben is. A kezdeményezésben hallgatói pályázatokat hirdettek meg, majd a győztes terveket a fiatalok az oktatóik szakmai felügyelete mellett közösségi építések és nyári gyakorlatok során valósították meg. Mentorálásuk mellett a hallgatók a fenntartható gondolkodás elmélyítését segítő külső oktatótermet terveztek a békásmegyeri Pais Dezső Ökoiskola udvarára. Ugyancsak közösségi tér és külső tanterem épült a nagykátai Váci Mihály Katolikus Általános Iskola udvarán. 2021-ben és 2022-ben a tanszék együttműködött az összművészeti Ördögkatlan Fesztivállal, amelynek keretében a hallgatók kipróbálhatták magukat a fesztivál tematikájához igazodó szabadtéri építészetben, ideiglenes installációk megalkotásában.

Külső oktatóterem, Pais Dezső Ökoiskola – Békásmegyer

Közösségi tér és külső tanterem, Váci Mihály Katolikus Általános Iskola – Nagykáta

A Prima Primissima díjjal kitüntetett műegyetemi építész a gyakorlati tervezés mellett a mintázatok és az ornamentika (díszítő művészet) kapcsolatát kutatja. Úgy véli, hogy az ornamentika egy olyan eszköz, amellyel az építész kommunikál a külvilággal, kifejezi identitását és kontextusba helyezi üzenetét a közönsége számára. „Egy építésznek alkotás során meg kell találni azt a térbeli rendszert, amely egyrészről kifejezi a tervező szellemiségét, ugyanakkor az épület felhasználója is örömét leli benne lakóként. Ilyenkor azonosul a tervező az épülete által képviselt értékekkel” – fogalmazta meg az építészként vallott szempontokról Sugár Péter. A kontextualitás kapcsán hangsúlyozta, hogy „a külső környezet és az épület között ne legyenek elvarratlan szálak. A harmóniára, a szálak összefésülésére kell törekedni”. Az ornamentika eszköze Sugár Péter számára az alaprajzok rendszerében is megjelenik: láthatatlan kapocs az épület egyes terei között. Az ornamentika egyben díszítést, és olyan felületi mintázatokat, motívumokat is jelent, amelyek a szemet is gyönyörködtetve teszik érdekessé az adott épületet. „Az építész ez által teszi szerethetőbbé, élhetőbbé alkotását a felhasználója számára.”

TZS-KJ

Fotók forrása: Sugár Péter