Ezeket a kísérleteket látni kellett!

Ezúttal új párral tartott bemutatót a BME mesteroktatója, aki a tanévkezdéshez részben az erőterek és erővonalak területéről hozott látványos kísérleteket.

A BME TTK Fizika Intézet éppen zajló felújítási munkálatai miatt a Q épület Simonyi Károly előadója adott otthont a „Kísérletek, amelyeket látni kell!” előadássorozat legújabb részének. Härtlein Károly, a BME Természettudományi Kar (BME TTK) Fizika Intézetének mesteroktatója egy új társsal, Sarkadi Tamással, a kar és az intézet Atomfizika Tanszékének egyetemi docensével adott elő. A nagyelőadó újból megtelt a természettudományok és a fizika jelenségei iránt érdeklődő általános és középiskolás diákokkal. A bemutatón egyebek mellett az erőtereket az erővonalak segítségével szemléltették a műegyetemi fizikusok.

Härtlein Károly és Sarkadi Péter a műegyetemi bemutatók történetében először adott elő közösen. Az erővonalak témaköréből a nyugvó töltések elektromos terének jelenségét grízszemcsékkel, míg a stacionárius áramok mágneses terét pedig apró vasreszelékkel      illusztrálták. „A kísérleteket párbeszédes formában végeztük el, végrehajtás közben felhívtuk a figyelmet az elektromos és a mágneses erőtér hasonlóságaira és különbözőségeire. A párbeszédes előadást ’előre kiterveltük’: a tanítási menetrendben a két kísérlet között általában több hét is eltelik. Mi most egyszerre mutattuk be a két témát, ami véleményem szerint segíti a megértésüket” – árulta el az év eleji fizika óra központi témájáról Härtlein Károly.

 

Az előadás kezdetén ismét jól szólt és jól is repült a házilag készített rakéta, és látványos volt a cseppfolyós nitrogén szökőkút is. Härtlein Károly újból egyszerű, a háztartásokban is megtalálható eszközökből épített olyan szemléltető berendezéseket, amelyek kiválóan alkalmasak a különböző fizikai jelenségek közérthetőbb bemutatására. Forgózsámolyt, pörgettyűt, kerékpárkereket, szívószálat, lufit és PET palackot is használt. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy a kísérletek az egyszerűségük mellett nem veszélytelenek, egy-egy óvatlan mozdulat akár sérülést is okozhat.

A mostani előadáson debütált egy új, az indukció jelenségét bemutató kísérleti berendezés is. „Már régóta szerettem volna megépíteni egy Sir Lawrence Bagg-féle indukciót szemléltető eszközt. Kapcsolatba léptünk a tanszék egyik ipari partnerével, az Elektris 2000 Kft-vel, amely végül az instrukcióim alapján elkészítette és egyben ajándékba is adta a berendezést a Fizikai Intézetnek” – számolt be a kísérleti eszköztár legújabb bővüléséről Härtlein Károly.

Az előadás további részében a közönség tagjai láthatták, hallhatták a hang terjedési sebességét héliumban és kén-hexafluoridban, Härtlein Károly mesélt utóbbi anyag sűrűségéről, szublimációjáról, olvasztásáról és hármaspontjairól is. „A kén-hexafluorid, vagy kémiai jelén     megnevezve: az SF6 egy nagyon érdekes anyag. A kísérlet végrehajtása után kitekintésként megemlítettem, mely területen van gyakorlati haszna ennek a gáznak. Az egyik ilyen a szemész orvosi alkalmazás. Kísérleteinket és az előadások élő közvetítését nemcsak diákok követik, vannak nézőink határon túlról is. Ez alkalommal egy másik kontinensről, a Kongói Demokratikus Köztársaságból kaptam megkeresést” – osztotta meg a bme.hu-nak adott interjúban a műegyetemi mesteroktató.

Hardi Richárd szemész orvos, aki jelenleg Kongói Demokratikus Köztársaságban praktizál missziós szemészként írásban vette fel a kapcsolatot Härtlein Károllyal. Rendszeresen követi a műegyetemi fizikai bemutatókat, amelyek a mindennapi munkája mellett tudományos kikapcsolódási lehetőséget jelentenek számára. A mostani bemutatóban elhangzottakat kiegészítve beszámolt a kén-hexafluorid (SF6) alkalmazásának szemészeti tapasztalatairól.  A retinaleválások nagy része a retina szakadása miatt jön létre. Ilyenkor a szemben az üvegtesti folyadék a retina rétegei közé jut, és leválasztja a retinát az érhártyáról (a jelenség neve rhegmatogén abláció). A műtét után lézerrel kezelik a retina szakadásait: olyan gyulladási pontokat hoznak létre lézerrel, amelyek hegesedve forrasztási pontként fixálják a szakadás széleit. A hegesedéshez 4-5 nap szükséges, amelyhez a retinát gázok segítségével tartják a helyén. A levegő 2-3 nap alatt elillan a szemből, ezért hatása nem elég hosszú. Ezzel szemben hatékonyabb megoldásnak bizonyul az SF6, amelyet a szem hátulsó szegmensében használnak, hatása pedig akár 2 hétig is eltart. A szemész főorvos érdekességként felhívta a figyelmet, hogy a szemben található SF6 gáz elillanása előtt tilos a betegnek magas hegyvidékre utaznia vagy repülőre ülnie. Ahogy Hardi Richárd fogalmazott: „a retinasebészet is tiszta fizika”.

„Nagyszerű érzés, hogy a gyerekek mellett olyan kísérleteket is bemutatunk, amely még a fizikához értők számára is élmény. Megtiszteltetés számomra, hogy egy missziós munkát vállaló orvos is követi előadásaimat. Ő az egyik egy legtávolabbi követőnk.” Härtlein Károly elárulta, hogy tavasszal újra lesznek előadások. „Még nincs konkrétum, ám ha az F29 terem megújul, és újból birtokunkba vehetjük, megünnepeljük egy előadással!

Härtlein Károly felhívta a figyelmet a műegyetemi képzés paletta néhány újdonságára is. A még pályaválasztás előtt álló, természettudományok és műszaki ismeretek iránt érdeklődő fiataloknak jó alternatíva lehet a BME TTK idén szeptemberben induló, angol nyelvű fizikus-mérnök alapszakja, a BME VIK űrmérnök képzése, valamint a BME ÉPK angol nyelvű építmény-informatikai mesterszakja is.

 

A februári „Kísérletek, amelyeket látni kell!” legújabb epizódjának felvétele megtekinthető Härtlein Károly YouTube-csatornáján.

 

A korábbi alkalmak előadásai szintén elérhető a YouTube-on

További információk a rendezvény és egyben Härtlein Károly weboldalán.

 

 

TZS-KJ

Fotók forrása: Härtlein Károly előadásának pillanatképei